Vegyi üzem költözne Piliscsabára, de mi lehet a baj a habszappangyártó leendő szomszéddal?

Felbolygatta a piliscsabaiak, különösen a település északnyugati részén, festői környezetben fekvő Magdolna-völgy lakópark lakóinak életét az a hír, hogy egy vegyi üzem – egy tisztítószereket gyártó vállalkozás – szándékozik a településre költözni. Pont velük szembe, a Hosszúréti út (a 10-es út városi szakasza) túloldalán elhelyezkedő gazdasági övezetbe. A nyugalmukat és ingatlanjaik értékét féltő, a környezet épsége miatt aggódó lakók nagy része kiakadt a terven.

A céggel kapcsolatos gyanakodásnak egy bő két évtizeddel ezelőtti, a városon Esztergom felé átfolyó Kenyérmezei-patakot érintő szennyezés rossz emléke és egy a jelzett gazdasági övezetben működő műköves cég keltette kellemetlen zaj is megágyazott, de kiérződik belőle az akkugyárnagyhatalmi ambíciók nyomán nyakra-főre induló gyárépítések keltette általános társadalmi ellenérzés is.

A 2004-es szennyezés emléke annak ellenére is élő, hogy az több tíz kilométerrel a település alatt, a dorogi szemétégetőnél történt. Igaz, annyira súlyos volt – dioxin került a vízbe –, hogy veszélybe sodorta Esztergom ivóvízellátását, nem csoda, hogy sokan emlékeznek rá. 

A műköves cég által okozott probléma jóval frissebb, 2022 óta tapasztalják a lakók – amióta a lakópark szélső házaitól nagyjából 200 méterre elhelyezkedő hivatalosan „kereskedelmi-szolgáltató gazdasági” övezetbe költözött a vállalkozás – és küldik a panaszaikat a hivatalnak azóta is folyamatosan. „Csak idén 50-60 e-papíros beadványt ment be az önkormányzatnak” – mondta a HVG-nek az egyik érintett. A térkövek anyagát tömörítő gép ugyanis bizonyos időközönként heves, távolról is hallható, zavaróan zümmögő hangot ad ki. A kérdéses vállalkozás korábban Pilisszentivánon működött, az általa keltett zaj miatt öt éve még a közeli Solymáron is sokan panaszkodtak. 

A Kovi-Kő Térkő Kft. ügyében jelenleg per is folyamatban van, miután az önkormányzat egy panasz nyomán korábban birtokvédelmi eljárást indított és megtiltotta a cégnek, hogy reggel 6 és 8 között működtesse a gépet, és ezt a határozatot a vállalkozás bíróságon támadta meg. Az ügyben – mint az érintett lakók a HVG-nek írták – az önkormányzat papíron segítőkész volt, de gyakorlati lépéseket nem tett, sőt, azt állítják, hogy hiába küldik a panaszaikat, hiába vetették fel, hogy vonják vissza a cég engedélyét, a városvezetés ettől elzárkózik, azzal tolva félre érveiket, hogy nem akarnak kártérítési pert kapni a nyakukba a cégtől.

Jönne egy vegyi üzem is

Ilyen előzmények után érkezett a hír az újabb betelepedni szándékozó vállalkozásról. Az egyik lakó szúrta ki még július 7-én, a közeli Pilisszántón székelő tisztítószergyártó Doma-Clean Kft. mintaboltjának Facebook-oldalán megjelent – azóta törölt – bejegyzést arról, hogy augusztus 26-án költöznek, és hasonló információ szerepelt a vállalkozás honlapján is. A hír végigfutott a helyi Facebook-csoportokon, sokan megijedtek, a HVG-hez eljuttatott posztok alapján a helyi önkormányzati képviselőket is meglepte a fejlemény.

Ők is csak utólag szereztek tudomást arról, hogy a település fideszes polgármestere, Thumáné Kauzál Melinda jóváhagyta, hogy a tulajdonos, akitől a cég bérli az ingatlant, kezdeményezze az üzemcsarnoknak kinézett raktárépület rendeltetésének átminősítését, gyártási, raktározási és kereskedelmi célúvá. Ez szükséges ahhoz, hogy elindulhasson a telephelyengedélyezési eljárás, hogy odaköltözhessen a cég. Ráadásul, amikor ezt közölték a képviselőkkel, azt is kérték tőlük, hogy ne hozzák nyilvánosságra az ügyet, majd a polgármester tájékoztat róla. Volt közülük, aki rendkívüli közgyűlés összehívását kezdeményezte az ügyben – eredménytelenül. Egy ilyen ügyben alapesetben a testület dönthetne, de Piliscsabán korábban átruházták a polgármesterre ezt a jogot, aki ezzel élve dönthetett egymaga.

A lakók Facebook-csoportokban osztották egymással ezeket az információkat, bújták az elérhető dokumentumokat, cégadatbázisokat, tulajdoni lapokat, és hamar kiderítették, hogy a kérdéses épület a tulajdoni lapon még mindig raktárként van nyilvántartva – még széljegyen sem szerepel a változtatás elindítása*  –, amit különösen furcsálltak, annak fényében, a cég már kiírta a költözés időpontját. Ez, mint utóbb kiderült félreértés lehetett.

Fokozta az indulatokat, hogy mindenki vegyi üzemet emelgetett, ami ugyancsak félreértésekre adott okot, pláne, miután kikeresték a cég honlapjáról az általa felhasznált alapanyagok dokumentációját, és közöttük voltak kimondottan veszélyes anyagok is. Azt is vitatták, hogy bármiféle termelőüzem egyáltalán helyet kaphat-e a kérdéses „kereskedelmi-szolgáltató gazdasági” övezetben (ez az elnevezés fontos lesz, lásd később). 

Tömeg a fórumon

A bizalmi válságot észlelő városvezetés lakossági fórumot szervezett az ügy tisztázására. A meghívóban az önkormányzat arról írt, hogy ilyen ügyben „nincs településpolitikai mérlegelési joga a polgármesternek, az eljárás során csak a hatályos előírásoknak való megfelelés vizsgálható”. A beköltözést ellenzők pedig röplapokon invitálták a helyi polgárokat, jelezve fenntartásaikat, idézve például a Helyi építési szabályzatot, amely értelmében a kérdéses gazdasági övezetben csak „a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú rendeltetés helyezhető el”. 

Tele lett a nagyobb terem is

Ballai Vince

Ilyen előzmények után indult a polgármesteri hivatalba meghirdetett fórum, amelyre olyan sokan mentek el, hogy másik, nagyobb terembe – a Klarissza Házba – kellett áthelyezni a rendezvényt. Itt az önkormányzat illetékesei – Juhász Andrea jegyző (borítóképünkön), Marthi Zsuzsa főépítész,  Menczingerné Bokor Andrea, az önkormányzatot jogi tanácsokkal ellátó ügyvéd –, miközben többen maguk is arra utaltak, hogy nem lelkesedtek a vállalkozás odaköltözéséért, gyakorlatilag széttárták a kezüket. Többször is elismételték, hogy a törvények értelmében nem utasíthatták el a Hosszúréti úti telephely tulajdonosának kérelmét, hiszen minden jogszabálynak megfelelt, nem volt mérlegelési jogkör. A cég által indított telephely-engedélyezési eljárásában pedig a szakhatóságok járnak el, amibe az önkormányzat nem szólhat bele, de az még folyamatban van, ahogy az épület rendeltetésének megváltoztatása sem indult el.

Idő előtti az aggodalom, még korántsem tény a cég ideköltözése, hiába hiszik sokan azt.

– mondta az ügyvéd. Ez volt a fórum egyik kulcspillanata. Többen ugyanis felvetették, hogy ha még semmi nem dőlt el, akkor miért írta ki a kft. a hozzá köthető Facebook-oldalra a konkrét költözési időpontot, mire a vállalkozás illetékesei közölték: ez félreértés. Csak a mintabolt oldalán tették közzé, és csak a bolt költözésének időpontját, ami nem az üzem költözésére vonatkozott, állították.  A cég csupán ebben hibázott – jegyezte meg a jegyző.

A HVG-hez eljutott kérdéses posztról készített képernyőkép. Ezen a következő olvasható: „Költözünk! Az utolsó nap Pilisszántón: augusztus 15. Újra nyitás: augusztus 26. Új címünk: Piliscsaba Hosszúrét út 20.” A másik, a honlapra kiírt költözésről tájékoztató szövegből az derül ki, hogy hamarosan megváltozik a gyártó üzem és a mintabolt telephelye, de ott konkrét dátum nem szerepel. Ezek az információk valóban félreérthetők, és bár kiderül belőlük, hogy a bolt és az üzem is költözne, az nem egyértelmű, hogy ugyanabban az időpontban.

Hatás a környezetre

Vita alakult ki arról, hogy termelő tevékenység végezhető-e egy „kereskedelmi-szolgáltató gazdasági” övezetben. Az önkormányzat azzal érvelt, hogy a település esetében az országos településrendezési és építési követelmények (OTÉK) 2012. augusztus 6. előtti verziója az érvényes, ami ezt lehetővé tenné. Az OTÉK ugyanis nem konkrétan az adott övezetben végzett tevékenységek alapján tesz különbséget arról, hogy milyen üzem települhet a területre, hanem a környezetre kifejtett zavaró hatást tekintve. Ennél fogva – érvelésük szerint – hiába hívják „kereskedelmi-szolgáltató gazdasági” övezetnek a kérdéses területet, attól még települhet oda „a környezetre jelentős kedvezőtlen hatást nem gyakorló” termelő üzem is, nem csak kereskedő vagy szolgáltató vagy számukra raktár. A fórumon azt állították, hogy azért a korábbi OTÉK érvényes, mivel a helyi építési szabályzatnak (HÉSZ) az felel meg.

Valóban, az OTÉK 2012. augusztus 6. előtti változatát kell alkalmazni akkor, ha az adott település a HÉSZ-e ez előtt a dátum előtt készült. Ha viszont későbbi a HÉSZ, akkor a későbbi 2021. július 15-én módosított OTÉK-változat az irányadó, olvasható például ezen az építésügyi oldalon. Ez viszont már konkrétan kimondja, hogy a gksz „a környezetre jelentős kedvezőtlen hatást nem gyakorló, jellemzően kereskedelmi, szolgáltató célú és raktárépületek elhelyezésére szolgál”, és Piliscsaba HÉSZ-e, bizony 2014. szeptember 30-i keltezésű, vagyis, mondják a lakók,

az önkormányzat megtévesztő módon kommunikál arról, milyen tevékenység engedélyezhető a területen.

Sőt azzal is érvelnek az ügyben a pénteken a Magdolna-völgy Egyesület és a Piliscsaba Magdolna-völgy Üzemeltetési Nonprofit Kft. által közösen jegyzett állásfoglalásban, hogy a HÉSZ értelmezése során nem csak az újabb OTÉK, de a kormány által tavaly ősszel elfogadott településrendezési és építési követelmények alapszabályzata (TÉKA) is irányadó. Ez pedig az újabb OTÉK-nél is szűkebbre veszi a kereskedelmi, szolgáltató gazdasági övezetekben engedélyeztethető tevékenységeket, amikor meghatározza annak funkcióját: „a környezetre jelentős kedvezőtlen hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató és raktár rendeltetésű építmények elhelyezésére szolgál”. Ebből a megfogalmazásból ugyanis már hiányzik a rugalmasabb értelmezésre lehetősége adó „jellemzően” határozószó.

Fontos tisztázni, mit takar a „környezetre jelentős kedvezőtlen hatást nem gyakorló” kifejezés. Ezek azok a gazdasági tevékenységek, amik esetében nem szükséges előzetes környezetvédelmi hatásvizsgálat ahhoz, hogy valahol megtelepedjen és termelni kezdjen. A mosó- és tisztítószergyártó üzemek évi 20 ezer tonna termelésmennyiségig tekinthetők ilyennek. Az érintett cég évi 650 tonnásra teszi saját termelését, ami a határérték alig több mint 3,2 százaléka. Ez alapján az önkormányzat illetékesei „családi, kézműves vállalkozásról” beszéltek, ami többeket késztetett nevetésre a hallgatóságból.

Ballai Vince

A lakók közül volt, aki azt vetette fel, hogy ha sem az önkormányzat, sem a főépítész, sem a lakosok nem akarják, akkor miért nem keresnek jogi megoldást arra, hogy ne költözhessen oda a cég? Más pedig azt, hogy miért nem kérdezték meg az egészről a lakosságot?  

A főépítész ezekkel kapcsolatban a jogbiztonságra hivatkozott: már miért ne költözhetne egy vállalkozás egy 20 éve kimondottan gazdasági tevékenység számára kijelölt területen álló, magántulajdonban lévő telephelyre bérlőként, ha egyébként megfelel minden vonatkozó előírásnak? Egyszerűen nincs jogalap elutasítani, mondta.

Ebből is fakad, és az önkormányzati illetékesek többször is hangsúlyozták, hogy ha – engedve a társadalmi nyomásnak – valami módon mégis elutasítják, akkor a vállalkozás teljes joggal fellebbezhet, perre is viheti a dolgot azzal, hogy joghátrány érte, és ha neki ítélnek, akkor kártérítésre is kötelezhetik a települést. Itt vetette fel valaki a hallgatóságból a költői kérdést:

Az önkormányzatnak fontosabb, hogy ne kelljen kártérítést fizetni, mint a helyben élők egészsége és nyugalma? 

De mégis mennyire kockázatos?

A Doma-Clean Kft., amely azért költözne Piliscsabára, hogy egyesítse a jelenleg három különböző településen lévő telephelyeit és raktárait, a maga részéről igyekezett megnyugtatni a kedélyeket. A fórumon jelen lévő vezetői és munkatársai többször is hangsúlyozták hogy tevékenységük nem jelent veszélyt sem a lakókra, sem a környezetükre. A cég honlapján elérhető terméklistán olyan tisztítószerek szerepelnek – folyékony szappan, mosogatószer, súrolókrém –, amelyek a legtöbb háztartásban megtalálhatók, igaz, van köztük lúgos ipari tisztítószer és hideg zsíroldó is.

Az alapító Hajdú Margit vegyészmérnök, aki a Szeszipari Kutatóintézetben kutatott korábban, külön hangsúlyozta, hogy az üzemben nem vegyi alapanyagokat állítanak elő, hanem saját receptúra alapján kevernek és palackoznak tisztítószereket, zárt rendszerben. Mindehhez élelmiszeripari minőségű alapanyagokat használnak fel, többek között citrom-, ecet- és foszforsavat, amelyek koncentráltan valóban ártalmasak lehetnek, de hígítva lebomlanak. Termékeik között pedig ökológiai minősítésűek is vannak. Emellett két évtizede működnek a közeli Pilisszántón, lakóházak között, minden probléma, szennyezés, hang vagy szaghatás nélkül. A cég jelenlegi vezetése azt is jelezte, szívesen megmutatja az üzemet a lakóknak, ha kiválasztanak maguk közül néhány embert (mert mindenki nem férne be).

Bizalmi válságot okozott az engedélyezés

Ballai Vince

A veszélyességgel kapcsolatban fontos adalék volt annak a férfinak a hozzászólása, aki környezetmérnökként mutatkozott be, és azt mondta, szintén a lakóparkban él. Ő arra hívta fel többek között a figyelmet hogy a vállalkozásnak nincs „pontforrása” – vagyis a működése során nem távozik szennyező anyag a levegőbe, és a szennyvize is csak kommunális, a dolgozók mellékhelyiségbeli vízhasználatából fakad. A cég illetékesei pedig azt magyarázták, hogy a zárt rendszer ellenére esetlegesen kifolyó anyagokat (ha például felborul a targonca) biztonságosan fel tudják fogni, nem kerül ki a környezetbe, és rendelkeznek ezek tárolására szolgáló zárt tartályuk. A gyártás során semmi nem kerül a környezetbe, minden késztermékként távozik, mondták.

A hallgatóság alaposan kifaggatta a őket:

• volt, aki azt kérte számon a korábban a cég oldaláról kinyert információk alapján, hogy miféle bérgyártást végeznek – Ecolabel-terméket gyártanak egy multicégnek, válaszolták;
• azt is firtatták, miféle kapcsolatuk van egy műtrágya- és növényvédőszer-gyártó vállalkozással – tőlük alapanyagot vásárolnak;
• volt, aki a vállalkozás főtevékenységének  közelmúltbeli megváltoztatását tartotta gyanúsnak – máshova nem sorolt egyéb vegyi termék gyártása lett az új tevékenység –, erről kiderült, hogy a TEÁOR-rendszer idei frissítése miatt, automatikusan történt, a gyakorlatban a tevékenység nem változott.

A polgármester szerint az ügy fő tanulsága, hogy sokan a Facebookon tájékozódtak, sok kérdőjel merült fel, de nem kérdezték meg őket, amit sajnál. A maga részéről tiszta a lelkiismerete, és eszébe sem jutott, hogy ez lesz egy sima kérelemből – mondta a közel négyórás fórum vége felé. A városvezetés a lakók kérésére annyit megígért, hogy ha lezajlik a telephely-engedélyezési eljárás, tartanak még egy lakossági fórumot, de azt is jelezték, az sem fogja befolyásolni a döntést.

Thumáné Kauzál Melinda polgármester azt mondja, tiszta a lelkiismerete

Ballai Vince

A lakókat azonban nem nyugtatták meg az elhangzottak. „A jogszabályok mögé bújik a hivatal” – mondta egyikük, aki szerint azzal, hogy az önkormányzat csak úgy ideenged egy ilyen vállalkozást a lakosságra terheli a kockázatot. „Nekik kell majd harcolni, birtokvédelmet kérni, perelni, egy állampolgárnak nem ez lenne a dolga” – utalt a zajos térkőgyártóval kapcsolatos ügyre.

Kétségbe vonják, hogy a polgármester ne tudott volna nemet mondani a kérelemre: „Sóskút polgármestere nemet tudott mondani az akkuüzemre” – utalt egyikük az Andrada által Sóskútra tervezett akkufeldolgozó ügyére, jelezve, hogy félrevezető Thumáné Kauzál Melinda polgármester azon állítása, hogy a jogszerűen nem mondhatott volna nemet. (Sóskúton egyébként a helyi közgyűlés szavazott a piliscsabaihoz hasonló, rendeltetési mód megváltoztatására vonatkozó kérelemről, elutasítva azt.)

Mi a garancia arra, hogy a következő nem egy akkumulátorüzem lesz?

– tolmácsolta forrásunk a lakóparkban élő körülbelül ezer ember aggodalmát, akik közül most többen is arra készülnek, hogy megtámadják a polgármesteri döntést, és megakadályozzák a telephelyengedély kiadását, egyúttal arra is felhívták a figyelmet, hogy a kérdéses, jelenleg félkész állapotban lévő épület láthatóan még egyáltalán nem alkalmas üzemcsarnoknak, így ez alapon is megkérdőjelezhető a rendeltetésváltoztatást jóváhagyó döntés.

*Frissítés: az érintett lakók cikkünk megjelenése után jelezték, hogy múlt hétfői dátummal rákerült az ingatlan tulajdoni lapjára széljegyen a rendeltetés megváltoztatására vonatkozó „Soronkívüli eljárás iránti kérelem”.