A külügyi tárca azt vizsgálja: Magyarország miként adhatna esetlegesen kettős állampolgárságot nem "rezidens" (állandó lakhellyel nem rendelkező) és letelepedni nem kívánó polgároknak - mondta el Bársony András.
Öt vajdasági magyar párt és mozgalom nemrégiben közös levélben kérte Mádl Ferenc köztársasági elnököt, Szili Katalint, az Országgyűlés elnökét és Medgyessy Péter miniszterelnököt, vessék latba befolyásukat annak érdekében, hogy azok, akik ezt igénylik, megkaphassák a kettős állampolgárságot. Az államfő szombati nyilatkozatában a kettős állampolgárság ügyét a magyarság rendkívül fontos kérdésének nevezte, amelynek esélyeiről, lehetőségeiről és jogi feltételeiről reményei szerint a politikai elit és a társadalomtudományok képviselői előbb-utóbb megnyugtató módon foglalnak állást. Az Országgyűlés elnöke azután alakítja ki álláspontját a vajdasági szervezetek leveléről, ha azt hivatalosan megkapta. Gál J. Zoltán kormányszóvivő ugyancsak úgy nyilatkozott, hogy Medgyessy Péter miniszterelnökhöz még nem érkezett meg hivatalosan a vajdasági magyarok levele.
Bársony András a Külügyminisztériumban készülő elemzés kapcsán vasárnap elmondta: a külügyi tárca összehasonlítja részben az uniós tagországok ide vonatkozó jogszabályait, részben pedig a környező országok gyakorlatát e kérdésben. A politikai államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy valójában nem is a kettős állampolgárság bevezetéséről van szó, hiszen az létező jogi intézmény Magyarországon. Az elemzés azt vizsgálja, létezik-e olyan gyakorlat, amely eltér az Európa Tanács 2002-ben Magyarország által is ratifikált egyezményétől, amely kimondja a diszkrimináció tilalmát, kizárja a nemen, valláson, fajon, bőrszínen vagy nemzeti vagy etnikai származáson alapuló megkülönböztetést - tette hozzá.
"Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy minden ország szabályozása szinte kivétel nélkül elutasítja az etnikai alapon való pozitív vagy negatív diszkrimináció minden fajtáját" - hangsúlyozta. Bársony András közlése szerint az egyetlen kivétel talán Németország, amely az 1997-ben aláírt egyezmény hatályba léptetése előtt hozta létre ezt az úgynevezett státus németek intézményét. Tájékoztatása szerint az általános tapasztalat az, hogy sehol sem létezik az úgynevezett levelező állampolgári intézmény, vagyis amikor valaki külföldről kér állampolgárságot, de egyébként az anyaországgal nem kíván semmilyen szorosabb jogi köteléket ápolni.
A politikai államtitkár elmondta: az elemzés elkészülte után áttekintik, milyen következtetéseket lehet végérvényesen levonni, s leülnek tárgyalni azokkal a kisebbségi vezetőkkel, akiknek a részéről erre igény jelentkezik. Véleménye szerint Magyarország az uniós csatlakozásig "nincs abban a helyzetben", hogy fundamentálisan új elemet vezessen be az állampolgárság szabályozásában. Bársony szerint ugyanakkor a csatlakozást követően elvileg "kísérletet lehet tenni arra", hogy bármely kormány "lépéseket tegyen valamifajta eltérés irányába". (MTI)
Öt vajdasági magyar párt és mozgalom nemrégiben közös levélben kérte Mádl Ferenc köztársasági elnököt, Szili Katalint, az Országgyűlés elnökét és Medgyessy Péter miniszterelnököt, vessék latba befolyásukat annak érdekében, hogy azok, akik ezt igénylik, megkaphassák a kettős állampolgárságot. Az államfő szombati nyilatkozatában a kettős állampolgárság ügyét a magyarság rendkívül fontos kérdésének nevezte, amelynek esélyeiről, lehetőségeiről és jogi feltételeiről reményei szerint a politikai elit és a társadalomtudományok képviselői előbb-utóbb megnyugtató módon foglalnak állást. Az Országgyűlés elnöke azután alakítja ki álláspontját a vajdasági szervezetek leveléről, ha azt hivatalosan megkapta. Gál J. Zoltán kormányszóvivő ugyancsak úgy nyilatkozott, hogy Medgyessy Péter miniszterelnökhöz még nem érkezett meg hivatalosan a vajdasági magyarok levele.
Bársony András a Külügyminisztériumban készülő elemzés kapcsán vasárnap elmondta: a külügyi tárca összehasonlítja részben az uniós tagországok ide vonatkozó jogszabályait, részben pedig a környező országok gyakorlatát e kérdésben. A politikai államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy valójában nem is a kettős állampolgárság bevezetéséről van szó, hiszen az létező jogi intézmény Magyarországon. Az elemzés azt vizsgálja, létezik-e olyan gyakorlat, amely eltér az Európa Tanács 2002-ben Magyarország által is ratifikált egyezményétől, amely kimondja a diszkrimináció tilalmát, kizárja a nemen, valláson, fajon, bőrszínen vagy nemzeti vagy etnikai származáson alapuló megkülönböztetést - tette hozzá.
"Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy minden ország szabályozása szinte kivétel nélkül elutasítja az etnikai alapon való pozitív vagy negatív diszkrimináció minden fajtáját" - hangsúlyozta. Bársony András közlése szerint az egyetlen kivétel talán Németország, amely az 1997-ben aláírt egyezmény hatályba léptetése előtt hozta létre ezt az úgynevezett státus németek intézményét. Tájékoztatása szerint az általános tapasztalat az, hogy sehol sem létezik az úgynevezett levelező állampolgári intézmény, vagyis amikor valaki külföldről kér állampolgárságot, de egyébként az anyaországgal nem kíván semmilyen szorosabb jogi köteléket ápolni.
A politikai államtitkár elmondta: az elemzés elkészülte után áttekintik, milyen következtetéseket lehet végérvényesen levonni, s leülnek tárgyalni azokkal a kisebbségi vezetőkkel, akiknek a részéről erre igény jelentkezik. Véleménye szerint Magyarország az uniós csatlakozásig "nincs abban a helyzetben", hogy fundamentálisan új elemet vezessen be az állampolgárság szabályozásában. Bársony szerint ugyanakkor a csatlakozást követően elvileg "kísérletet lehet tenni arra", hogy bármely kormány "lépéseket tegyen valamifajta eltérés irányába". (MTI)
