Kormányzati hátsó szándék látszik a gazdaságra káros, silány elővásárlási szabálynál
A külföldi tőkebefektetések engedélyezési rendszere Magyarországon indokolatlanul szigorú, a kormány minden ügylet minden részletére rá akar látni.
Az új Polgári törvénykönyv (Ptk.) formálódó koncepciója szerint az élettársi kapcsolatból származna például el tartáshoz való és lakáshasználati jog - mondta el az MTI-nek a tárca magát megnevezni nem kívánó szakértője, akit a Legfelsőbb Bíróság tanácselnöki székéből rendelték az IM-be. Ugyanakkor a tervek szerint a gyermek közös örökbefogadása, az egymás utáni törvényes öröklési jog vagy a névviselési jog csak a házastársakat illetné meg a jövőben is.
Az új Ptk. közigazgatási egyeztetésre alkalmas szakértői tervezetének 2005 szeptemberére kell elkészülnie. A tárcaközi egyeztetés pedig további egy-másfél évet is igénybe vehet - vélekedetett a szakember, aki szerint "mire a végére érünk a Ptk. kodifikációjának, a gyors, nemzetközi folyamatokat figyelembe véve még az is elképzelhető, hogy napirendre kerül a többletjogokat rögzítő bejegyzett párkapcsolat intézménye. Mindez politikai döntést igényel, a szakértő csak annyit állapíthat meg, hogy a regisztrált párkapcsolat egyre elismertebb a nemzetközi gyakorlatban".
Magyarországon az élettársak jogait sokáig csak a bírói gyakorlat ismerte el. Jogszabály először 1978-ban rögzítette, hogy a közös háztartásban, érzelmi-gazdasági kapcsolatban élő férfi és nő élettársi kapcsolata többletjogokat keletkeztet - mondta el. Az Alkotmánybíróság (AB) 1995-ben megszületett határozata alkotmányellenesnek ítélte az élettársi kapcsolat különneműekre való leszűkítését. Ennek megfelelően módosították a Ptk. szövegét, a férfi és nő megfogalmazást a személy szóval váltották fel. Azóta ennek megfelelően a magyar jog elismeri az egyneműek élettársi kapcsolatát és az annak révén szerzett jogokat - mondta el a szakember. Ugyanakkor a házasság, a család intézménye kapcsán határozottan leszögezte az AB, hogy az férfi és nő kapcsolatára alapul. Ezt kultúránk hagyományaival, a család intézményének a társadalmi reprodukcióval is összefüggő céljával támasztotta alá az AB - tette hozzá. "Az IM az AB határozatának megfelelően a Ptk. kodifikációja kapcsán nem készül arra, hogy az egyneműek házasságát elismerje" - emelte ki a tárca munkatársa.
A számos nyitott kérdés egyike, hogy mi tekinthető egyáltalán jogokat is keletkeztető élettársi kapcsolatnak. Az egyik elképzelés a bírói gyakorlatra bízná ezt a döntést. A másik szerint amennyiben van közös gyermek, akkor 5 év, ha nincs gyermek, akkor 10 év után állapítható meg az élettársi kapcsolattal összefüggő, tervezett többletjogok fennállása. (MTI)
Az új Ptk. közigazgatási egyeztetésre alkalmas szakértői tervezetének 2005 szeptemberére kell elkészülnie. A tárcaközi egyeztetés pedig további egy-másfél évet is igénybe vehet - vélekedetett a szakember, aki szerint "mire a végére érünk a Ptk. kodifikációjának, a gyors, nemzetközi folyamatokat figyelembe véve még az is elképzelhető, hogy napirendre kerül a többletjogokat rögzítő bejegyzett párkapcsolat intézménye. Mindez politikai döntést igényel, a szakértő csak annyit állapíthat meg, hogy a regisztrált párkapcsolat egyre elismertebb a nemzetközi gyakorlatban".
Magyarországon az élettársak jogait sokáig csak a bírói gyakorlat ismerte el. Jogszabály először 1978-ban rögzítette, hogy a közös háztartásban, érzelmi-gazdasági kapcsolatban élő férfi és nő élettársi kapcsolata többletjogokat keletkeztet - mondta el. Az Alkotmánybíróság (AB) 1995-ben megszületett határozata alkotmányellenesnek ítélte az élettársi kapcsolat különneműekre való leszűkítését. Ennek megfelelően módosították a Ptk. szövegét, a férfi és nő megfogalmazást a személy szóval váltották fel. Azóta ennek megfelelően a magyar jog elismeri az egyneműek élettársi kapcsolatát és az annak révén szerzett jogokat - mondta el a szakember. Ugyanakkor a házasság, a család intézménye kapcsán határozottan leszögezte az AB, hogy az férfi és nő kapcsolatára alapul. Ezt kultúránk hagyományaival, a család intézményének a társadalmi reprodukcióval is összefüggő céljával támasztotta alá az AB - tette hozzá. "Az IM az AB határozatának megfelelően a Ptk. kodifikációja kapcsán nem készül arra, hogy az egyneműek házasságát elismerje" - emelte ki a tárca munkatársa.
A számos nyitott kérdés egyike, hogy mi tekinthető egyáltalán jogokat is keletkeztető élettársi kapcsolatnak. Az egyik elképzelés a bírói gyakorlatra bízná ezt a döntést. A másik szerint amennyiben van közös gyermek, akkor 5 év, ha nincs gyermek, akkor 10 év után állapítható meg az élettársi kapcsolattal összefüggő, tervezett többletjogok fennállása. (MTI)
