Tetszett a cikk?

Immár nincs akadálya annak, hogy kínai turisták látogassanak Magyarországra, hála a nyári kétoldalú megállapodásnak. De vajon felkészült-e a kínaiakra a magyar turisztikai piac?

„Nagyobb a füstje, mint a lángja” – kommentálta a hvg.hu-nak magyar kormányfő kínai útja során megszületett magyar-kínai megállapodást Hóka Péter, a távol-keleti beutaztatással foglalkozó Miki Travel ügyvezetője. A hazai turisztikai szaksajtó által mérföldkőként értékelt egyezmény előzménye, hogy a Kínai Turisztikai Hatóság tavaly decemberben megadta Magyarországnak a kínai turisták számára jóváhagyott célországi, úgynevezett ADS státust.

Ám vajmi keveset ér az ADS-státusunk, ha az Európai Unió tagállamai közül eddig csak Németország és Görögország szerezte meg, véli Hóka, s ezzel a véleményével nincs egyedül. A Magyarországra utazó kínai turisták - hasonlóképpen a többi távol-keleti államokból érkezőkhöz – ugyanis már csak a nagy távolság miatt sem szeretnék egy helyben eltölteni a vakációjukat. Noha Csillag István gazdasági-és közlekedési miniszter korábban azt hangoztatta, hogy a kínai csoportok európai tartózkodásuk alatt négy-öt országba is ellátogatnak, szakemberek szerint a helyzet korántsem ilyen egyszerű. „Ausztriának és Csehországnak nincs ADS-státusa, így nehezen valósítható meg a távol-keleti turistákra szabott Budapest-Bécs-Prága tengely” – mutatott rá Hóka Péter, aki szerint igazi áttörés csak akkor várható, ha az Európai Unió, s azon belül a maastrichti tagállamok együttesen, s nem külön-külön kapják meg Kínától az általuk egyébként együttesen kérelmezett ADS-státust.

A szakemberek mégsem az európai „ADS-hiányt” okolják azért, hogy a magyar piac nehezen tudja kiaknázni a kínaiakban rejlő lehetőséget, mivel az evvel a státussal nem bíró országok különféle trükkökkel – például meghívólevelekkel - többé-kevésbé ki tudják játszani a kínai kiutazást állami rendeletekkel gúzsba kötő pekingi adminisztrációt. A hazai turisztikai piac szereplői szerint inkább az okoz gondot, hogy a kínaiak – Magyarország promóciójának hiánya miatt – egyszerűen nem ismerik Magyarországot. „Nemcsak a potenciális kínai turisták, de a magyar irodákkal üzleti kapcsolatot kereső kínai utazási irodák sem ismerik hazánkat, nincsenek felkészülve. Amikor e-mail-ben megkeresnek minket, sokszor azt sem tudják, pontosan mi érdekli őket” – mesélte a hvg.hu-nak Molnár Gabriella, a közép-kínai kunmingi turisztikai kiállításra kínai nyelvű prospektusokkal kivonuló Blaguss utazási iroda igazgatója. A kínaiak tájékozatlansága persze nem feltétlen a kintiek sara; Kínában ugyanis nincsen magyar turisztikai képviselet, így informálódni is nehezebben tudnak. Ráadásul a Magyar Turizmus Rt. nem is tervezi, hogy önálló külképviseleti irodát nyisson Kínában. A kínai-magyar turisztikai barátság megszilárdulását nehezíti az is, hogy a két ország között nincs közvetlen légi közlekedés, igaz, a hvg.hu értesülése szerint a kínai légitársaság a Peking-Budapest járat újraélesztését tervezi.

Magyarországon egyébként közel félszáz utazási iroda szerepel azon az ajánlólistán, amelyek kínai csoportok szervezett beutazásával foglalkozhatnak, ezzel szemben Kínában 528 iroda jogosult arra, hogy hozzánk utaztasson. A Turisztikai Hivatal a hvg.hu-t arról tájékoztatta, hogy a magyar delegáció kínai látogatásakor rendezett road show-n ötven utazási iroda érdeklődött Magyarország iránt.

Ami a hazai utazási irodák lehetőségeit illeti, a hvg.hu-nak nyilatkozó szakemberek megosztottak abban a kérdésben, hogy kínai piacra már betört nagy utazásszervezők (TUI, AmEx, Kuoni) elcsípik-e a piacot a Távol-Keleten jóval tapasztalatlanabb magyaroktól. Míg Hóka Péter szerint fennáll ennek a veszélye, Molnár Gabriella úgy véli: Kína bőven kínál lehetőséget a magyaroknak, s szerinte attól sem kell tartani, hogy a magyar irodákkal szemben az itt élő kínaiak által alapított utazási irodák kerülnének versenyelőnybe.

Ugyancsak eltérő véleményeket lehet hallani piaci körökből arról, hogy a magyar utazási irodák felkészültek-e a kínaiak fogadására. Egyesek szerint igen, mások szerint nem. Ez utóbbi tábort gazdagítja Vékony János, a korábban főleg diplomata útlevéllel Magyarországra érkező kínaiak beutaztatásában jártas Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Rt. volt vezérigazgató-helyettese, aki a Turizmus Panoráma című szaklapban azt fejtegette, hogy az első körben ide érkező kínaiak nem fognak kedvező képet kialakítani a magyarokról, a távol-keletiekkel szemben tanúsított hozzáállásunk miatt. Vékony úgy véli, „nem vagyunk kedvesek, lenézzük a távol-keletiek csetlés-botlását, ráadásul sok pénzt akarunk szerezni gyorsan, holott a kínaiakról köztudott, hogy ők a jó szolgáltatásokat keresik alacsony áron”. A nyelvtudás szintén akadály lehet: hatvan-hetven japánul beszélő idegenvezető mellett mindössze öt-tíz főre teszik a kínaiul tudó kollégák számát.

Pedig a kínaiak nem viccelnek: az elmúlt tíz évben évente átlagosan 15 százalékkal nőtt a kínai kiutazások száma; tavaly már 13 millió kínai utazóról számoltak be, közülük közel 2 millióan keresték fel Európát. A Turisztikai Világszervezet becslése szerint 2020-ra Kína a negyedik legfontosabb küldő ország lesz évi százmillió kiutazó turistával. Vajon ebből a hatalmas szeletből mennyit leszünk képesek hasítani?

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Ön is kipróbálhatja a Google szörnykészítőjét

Ön is kipróbálhatja a Google szörnykészítőjét

Az etióp hadsereg elfoglalta a lázadó tartomány székhelyét

Az etióp hadsereg elfoglalta a lázadó tartomány székhelyét

Bestiálisan végezték ki keresztény áldozataikat az Iszlám Államhoz köthető dzsihadisták Indonéziában

Bestiálisan végezték ki keresztény áldozataikat az Iszlám Államhoz köthető dzsihadisták Indonéziában