szerző:
MTI

A kormány a nemzeti vízum bevetésével, az idegenrendészetre és bevándorlásra vonatkozó szabályok átalakításával könnyítené a határon túli magyarok helyzetét - mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján. Dávid Ibolya, az MDF elnöke üdvözölte a kormányfő bejelentését, ugyanakkor kifogásolta, hogy nem egyeztettek a politikai pártokkal és a határon túli magyarok szervezeteivel.

A nemzeti vízumot azok kérelmezhetik, akik nyelvük, kultúrájuk, nemzeti identitásuk megőrzése érdekében, oktatási, egészségügyi céllal, a családi kapcsolatok fenntartása céljából hosszabb időt kívánnak Magyarországon tölteni - közölte a kormányfő. Hozzátette, hogy a határok könnyebb átjárhatóságát biztosító - és várhatóan március 31-ig bevezetésre kerülő - vízumot öt évre lehetne igényelni, kilencven napot meghaladó magyarországi tartózkodásra és tetszőleges számú határátlépésre jogosítana.

Kérdésre válaszolva a miniszterelnök kifejtette, hogy a vízumot térítésmentesen vagy rendkívül kedvezményesen lehetne igényelni, de ugyanakkor az nem tartalmazna munkavállalási jogot. Gyurcsány hozzáfűzte azt is, hogy nem tartja szükségesnek az állampolgársági törvény és az abban biztosított kedvezmények átalakítását. Akkor járnak el helyesen - mondta -, ha erre a feladata kormánybiztost neveznek ki.

A határon túli magyarok helyzetének javítása érdekében a miniszterelnök a nemzeti vízummal együtt öt pontban foglalta  össze a szükséges intézkedéseket. Elmondta, hogy a nemzeti vízum mellett a kormány végigviszi az Országgyűlés előtt lévő Szülőföld-programot, és március 31-ig átalakítja az idegenrendészetre, a bevándorlásra vonatkozó szabályokat. A kormányfő azt mondta, hogy az igazságügy-miniszter által áttekintett idegenrendészeti, bevándorlási gyakorlat "méltatlan, embert próbáló, a szándékoktól eltérően rendkívül hosszú, helyenként megalázó procedúra". Hozzátette: "oka van szégyellnie magát az elmúlt 15 év politikai osztályának, de (...) nemcsak a magyarországi magyarnak, hogy ezt a kérdést senki nem tette napirendre".

Gyurcsány Ferenc közölte: március 31-ig intézkedéscsomagot dolgoznak ki a jogi szabályozás, az intézményrendszer, ha szükséges a finanszírozás átalakítására, a rendszerben dolgozók képzésére, hogy a honosítás emberségesebb legyen, és három év helyett egy évig tartson. Hangsúlyozta, hogy a nemzeti vízum, a bevándorlási szabályok módosítása és a Szülőföld-program tekintetében a magyar kormány a nemzetközi politikai gyakorlat szerint szuverén, azaz egyeztetésre, konzultációra nem kötelezett.

A miniszterelnök azt mondta, hogy a kormány a határon túli magyar fogalmát jogi tartalommal kívánja megtölteni, az alkotmányos rendszerben rögzített módon. Olyan útlevelet kívánnak kibocsátani, amely Magyarországra, valamint az EU többi tagállamába is érvényes. Mint mondta, a határon túli jogállással rendelkezők számára a letelepedés, honosítás kedvezményén túl további kedvezményeket nyújtanának.

Gyurcsány Ferenc elmondta, hogy a közjogi jogállásról szakmai szervezetekkel, határon túli magyar szervezetekkel, az érintett országok  kormányaival és az EU-val is tárgyalni kell. Közölte, hogy a kormány nemzetközi tárgyalásokon politikailag támogatni fogja a határon túli magyar közösségek autonómiatörekvéseit, de ezeknek illeszkedniük kell az EU elvárásaihoz. A miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy a december 5-i népszavazás után arra kérte a kormány tagjait, gondolják végig a népszavazás végeredményének és az elmúlt évek nemzetpolitikájának tanulságait. Gyurcsány Ferenc a kormány által követett nemzetpolitika elvi alapjaként határozta meg azt, hogy az államnak az állampolgárokkal szembeni kötelezettsége és a nemzettel kapcsolatos felelőssége eltérő tartalmú. Mint mondta, a kormány szerint "az állampolgárság elengedhetetlen feltétele a helyben való életvitel, a letelepedés".
Továbbra is az a legfontosabb - tette hozzá -, hogy a határon túli magyarság a szülőföldjén megmaradni legyen képes úgy, hogy megőrzi többes identitását.



Ellenzéki vélemények (Oldaltörés)

Dávid Ibolya, az MDF elnöke az MTI-nek azt mondta: fontos, hogy a miniszterelnök a december 5-i népszavazás után szükségét érezte annak, hogy a kormányzat lépjen ebben a kérdésben, ugyanakkor nem egyeztetettek a politikai pártokkal és a határon túli magyarok szervezeteivel. Mint mondta, ez a lépés nem áll összhangban az MSZP választmányának december 12-i döntésével, amely szerint a négy parlamenti pártnak konszenzusos javaslatot kell alkotnia az új nemzetpolitikáról. Hozzáfűzte: a miniszterelnök bejelentése megelőzte a határon túli magyarok tanácskozótestületének csütörtöki ülését is.  Hangsúlyozta: a miniszterelnök bejelentésében sok üdvözlendő elem van, ugyanakkor szükséges, hogy a kérdésben egyetértés legyen a politikai pártok és a határon túli szervezetek között, hogy egy újfajta nemzetstratégiát tudjanak kialakítani.

Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke azt mondta: "A Gyurcsány-féle javaslatokat kommunikációs léggömbnek minősítjük, semmi újdonságot a határon túli magyarok viszonylatában nem tartalmaznak". Hozzátette: nemzeti vízumot ma is ad ki Magyarország Szerbia-Vajdaság és Ukrajna-Kárpátalja viszonylatában, azonban nem nemzetiségi alapon. Véleménye szerint "felettébb kétséges", hogy a schengeni egyezményhez való csatlakozás után fenntartható-e a nemzeti vízum, amely így nem jelentene garanciát arra, hogy a határon túli magyarok akadálytalanul tarthassák a kapcsolatot az anyaországgal. A Fidesz álláspontja szerint erre megoldást, a szülőföld elhagyása nélküli állampolgárság intézményének bevezetése adhat - hangsúlyozta. Azt javasolta, hogy a kormány ötleteit terjessze a Magyar Állandó Értekezlet elé, ahol el kell nyernie a tagszervezetek elfogadó nyilatkozatát, és csak ennek alapján folytatható olyan nemzetpolitika, amely nem a belső megosztottságot növeli.


A határon túl élők reakciója (Oldaltörés)

Keveslik és fenntartásokkal fogadják a határon túli magyar politikai vezetők a
magyar kormány javaslatait a határon túli magyarok helyzetének rendezésére - derült ki az MTI által megszólaltatott politikusok nyilatkozataiból, akik részt vesznek a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) határon túli tagszervezeteinek kétnapos szabadkai tanácskozásán.

A legnagyobb délvidéki magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) által szervezett fórum a határon túli magyar politikai szervezetek első olyan közös tanácskozása, amelyen nem vesznek részt az anyaország képviselői. Kasza József, a VMSZ elnöke a december 5-i népszavazás "okozta helyzetből való kiútkeresést, és a határon kinnrekedtek nemzetpolitikai stratégiájának körvonalazását" jelölte meg a kétnapos konferencia céljaként.

A hírügynökség által megkérdezett politikusok a zárt ajtó mögött zajló tanácskozás szünetében úgy nyilatkoztak, hogy már rég életre kellett volna hívni "a közvetítők nélküli együttműködést". Egyetértés körvonalazódik köztük arról, hogy a határon túli magyar politikai szervezetek külön fórumot hoznak létre erre a célra. "Ez a majdani fórum nem konkurenciája lesz a Máért-nek, és nem is helyettesítheti a Máért-et, de saját sorskérdéseinkről magyarországi gyámkodás nélkül kívánunk állást foglalni" - szögezte le Kasza József. 

Kasza szerint a találkozó résztvevői bizonyos fenntartásokkal fogadják Gyurcsány javaslatait. "Ha csak időhúzás a cél, akkor a miniszterelnök célt tévesztett, de ha komoly tárgyalási alapról van szó, akkor kiindulópontként elfogadható" - mondta Kasza. Leszögezte, hogy a határon túli magyar pártok semmi szín alatt nem mondanak le a kettős állampolgárságról, és a kormányfő ötpontos javaslata nem helyettesítheti a kettős állampolgárságot.

Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke szerint "az még nem jelent semmit, ha odavágnak az asztalra néhány jelszót". Kifogásolta, hogy különféle nyilatkozatok hangzanak el, de sose tárgyalnak azokról a határon túli magyar vezetőkkel, amit az MKP elutasít. Az MKP elnöke szerint a magyar miniszterelnök bejelentése "nem reakció december 5-re", s a szabadkai tanácskozás hangulatából érezhető, hogy a résztvevők keveslik és nem tartják megfelelőnek Gyurcsány javaslatait.

Takács Csaba, a Romániai Magyar Demokratikus Szövetség (RMDSZ) ügyvezető elnöke ezzel kapcsolatosan úgy nyilatkozott, hogy hasznos és fontos minden kezdeményezés, amely a határon túli közösség javát szolgálja, de a miniszterelnök javaslata "nem a kettős állampolgárságról szól". 

Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke szerint a tanácskozást lezáró majdani nyilatkozat leglényegesebb eleme valószínűleg az az állásfoglalás lesz, hogy a résztvevők továbbra is ragaszkodnak a határon túli magyarok kettős állampolgárságához. Kovács úgy látja, hogy a tanácskozás résztvevői közül senki se tartja megfelelőnek a magyar miniszterelnök újabb javaslatait. A szabadkai tanácskozás késő éjszakáig zárt ajtók mögött folytatódik, s pénteken délután ér véget.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Törölte a videót a szolnoki tévé, amelyiken Orbán Gáspár katonai eskütétele volt látható

Törölte a videót a szolnoki tévé, amelyiken Orbán Gáspár katonai eskütétele volt látható

Emlékmű lehet a Hableány hajóroncsának orrából

Emlékmű lehet a Hableány hajóroncsának orrából

A jó apa-gyerek kapcsolat nélkülözhetetlen az önbizalomhoz

A jó apa-gyerek kapcsolat nélkülözhetetlen az önbizalomhoz

Csernobil után sugárvédelmi egység őrizte Kádárt

Csernobil után sugárvédelmi egység őrizte Kádárt

Eddig rejtély volt, most kiderülhet, hogy milyen volt Frida Kahlo hangja

Eddig rejtély volt, most kiderülhet, hogy milyen volt Frida Kahlo hangja

Autós játékok jönnek a Teslákba, a kormánnyal kell majd irányítani őket

Autós játékok jönnek a Teslákba, a kormánnyal kell majd irányítani őket