szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A magyar államfő szerepét a magyar alkotmányos berendezkedésben a politológusok és alkotmányjogászok gyenge-közepesnek minősítik.

Nem túl széles a jogköre.
© Dudás Szabolcs
A magyar köztársasági elnök jogköre messze elmarad az elnöki (mint például az amerikai) vagy a félelnöki (mint például a francia) rendszerekben szokásostól. Az elnök a magyar közjogi berendezkedésben legföljebb féknek, ellensúlynak számít, de semmiképpen sem központi szereplő. Ezzel együtt számos fontos jogkörrel rendelkezik.

Az alkotmány szerint a köztársasági elnök kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. Emellett a fegyveres erők főparancsnoka. A köztársasági elnök képviseli a magyar államot, a Magyar Köztársaság nevében nemzetközi szerződéseket köt, ám ha a szerződés tárgya a törvényhozás hatáskörébe tartozik, a szerződés megkötéséhez az Országgyűlés előzetes hozzájárulása szükséges. Ceremoniális jogköre az is, hogy megbízza és fogadja a nagyköveteket és a követeket.

Ennél jóval fontosabb, hogy kitűzi az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek általános választását, valamint az európai parlamenti választás, továbbá az országos népszavazás időpontját. Javaslatot tehet az Országgyűlésnek intézkedés megtételére (pl. törvényalkotásra), népszavazást kezdeményezhet, kinevezi a Magyar Nemzeti Bank elnökét, alelnökeit és az egyetemi tanárokat; megbízza és felmenti az egyetemek rektorait; kinevezi és előlépteti a tábornokokat; megerősíti tisztségében a Magyar Tudományos Akadémia elnökét.

Az államfői szuverenitás részét képezi az is, hogy gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát, illetve dönt az állampolgársági ügyekben.

A köztársasági elnök személye sérthetetlen; és az alkotmány szerint büntetőjogi védelmét külön törvény biztosítja. Ezt azonban az Országgyűlés még mind a mai napig nem alkotta meg.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Itthon

Bárándy Péter

A HVG Portré rovatának cikke (2002. március 2.) Bárándy Péterről, amikor kiderült, hogy ha az MSZP kormányra kerül, ő lesz az igazságügyi miniszter.

Itthon

Glatz Ferenc

A HVG Portré rovatának (1996. június 1.) cikke Glatz Ferencről friss akadémiai elnöki kinevezése alkalmából.

Itthon

Bihari Mihály

A HVG Portré rovatának cikke (1998. február 14.) Bihari Mihályról, amikor a jelenlegi alkotmánybíró még az MSZP parlamenti képviselője volt.

hvg.hu Itthon

Károlyi Mihálytól Mádl Ferencig

A rendszerváltás előtt nem volt túl jó köztársasági elnöknek lenni nálunk, és az elnökség után mindegyik prezidentnek keserű évek következtek.

hvg.hu Itthon

Államfőjelölti tippek

Több név is szóba került Magyarország lehetséges államfőjeként. Összegyűjtöttük közülük a legvalószínűbbeket. Valami mégis azt súgja nekünk, a parlament egyikükről sem fog szavazni majd június elején. De azért lássuk a mostani választékot.

Itthon

Gönczöl Katalin

A HVG Portré rovatának cikke (1995. július 29.) az akkoriban frissen kinevezett ombudsmanról.

Itthon

Szili Katalin

A HVG Portré rovatának cikke (1999. július 17.) Szili Katalinról, aki akkor még a parlament alelnöke volt.

hvg.hu Itthon

Ki legyen az új államfő?

Az Országgyűlés június 6-án vagy 7-én választhatja meg Mádl Ferenc utódját. Már decemberben elindultak a találgatások, ki lehet a Sándor-palota új főbérlője. Van köztük komolytalan és az érintett által is cáfolt tipp, mint például Dávid Ibolya jelölése. De körvonalazódik már a fantomkép: az új elnök valószínűleg hatvan feletti és pártállami múlttal rendelkező férfi politikus lesz. Vagy nem.

Itthon

Göncz Kinga

A HVG Portré rovatának cikke (2004. június 26.) Göncz Kingáról, amikor még tárca nélküli esélyegyenlőságügyi miniszter volt.

Itthon

Vizi E. Szilveszter

A HVG Portré rovatának cikke (1999. május 15.) Vizi E. Szilveszter agykutatóról, abból az alkalomól, hogy újjáválasztották az Akadémia alelnökének.