"Felszólítjuk a magyar kormányt, így Gyurcsány Ferencet is, hogy amikor találkozni fog amerikai politikai vezetőkkel, akkor szólítsa fel őket arra, hogy zárják be Guantánamót" - mondta a sajtóértekezlet után az Amnesty International Magyarország vezetője. Fodor Márk hozzátette, hogy a Kubában kialakított amerikai fogolytábor csak egy a számos olyan börtön közül, amelyekben vádemelés nélkül tartanak fogva embereket. 

A Magyarországon most bemutatott Guantánamo című film négy fiatalember igaz történetét dolgozza fel, akik 2001. szeptemberében egy esküvőre indultak a nagy-britanniai Tiptonból Afganisztánba, ahol foglyul ejtették és Guantánamóba szállították őket, ahol két és fél évig voltak rabok.

A budapesti sajtóértekezleten Shafiq Rasul, Asif Iqbal és Ruhel Ahmed vett részt, mint elmondták, negyedik társukról szabadulásuk óta semmit nem tudnak. A Nagy-Britanniában élő pakisztáni származású fiatalemberek hangsúlyozták: legfontosabb céljuk, hogy felhívják a világ figyelmét a Guantánamóban zajló törvénytelenségekre.

Shafiq Rasul elmondása szerint úgy tartották fogva őket az amerikai katonák, hogy nem közölték velük, miért vannak börtönben. Asif Iqbal hangsúlyozta, hogy addig folytatják a kampányukat, amíg nem zárják be az amerikai fogolytábort és nem engedik szabadon az ott fogva tartottakat. Ruhel Ahmed szerint Guantánamó nemcsak az ő életüket, de az egész világ gondolkodásmódját megváltoztatta. A fiatalember elmondta, hogy nap, mint nap érik őket atrocitások, múlt héten például egy reptéren tartóztatták fel és kutatták át őket, Ruhel Ahmed szerint csak azért, mert látszott rajtuk, hogy mohamedánok.

Az Amnesty International (AI) adatai szerint az amerikai kormány 460 embert tart fogva a Guantánamón, többségüket, több mint négy éve, bármiféle vádemelés nélkül. A nemzetközi szervezet rámutat, hogy ez az emberi jogok egyetemes nyilatkozatának nyílt és tudatos megsértése. Az őrizetesek közül eddig csupán tíz ellen emeltek vádat. Az AI szerint Guantánamón rendszeres a foglyok lelki és fizikai kínzása, a rabok gyakran próbálnak meg öngyilkosságot elkövetni. 

A guantánamói tábort a 19. század végén hozták létre, a 20. század elején pedig az Egyesült Államok bérbe vette a telepet a kubai államtól. Terrorizmussal gyanúsított foglyokat először 2002-ben szállítottak a bázisra. 2006 február elején az ENSZ fogolytábor bezárását, az őrzött foglyok bíróság elé állítását vagy pedig szabadon bocsátását sürgette.