Nézze meg galériánkat, kattintson! © AP

– Képtelenség azt állítani, hogy tegnap a rendőrök békés tüntetőkre támadtak rá, és ok nélkül alkalmaztak erőszakot – értékelte a tegnapi történéseket a hvg.hu-nak Kőszeg Ferenc. A rendőrök a tévéostromhoz és azt követő napokhoz képest szakszerűbben és – az eddig a Magyar Helsinki Bizottság által megismert túlkapásokkal együtt is – összességében törvényesen léptek fel a rendzavarókkal szemben. Jól működött a rendőrök „kifárasztó taktikája” is, hogy órákig váratták a randalírozókat, majd utána csaptak rájuk – véli a jogvédő.

Jogszerű fellépés

A Magyar Helsinki Bizottság kedd délután közleményt bocsátott ki, amelyben leszögezi: jogszerűen oszlatta fel az engedély nélkül tüntetőket a rendőrség október 23-án. Álláspontjuk szerint előre be nem jelentett helyszíneken csoportosuló, illetve erőszakos cselekményeket elkövető személyek nem a törvényes keretek között éltek gyülekezési jogukkal, így az ilyen csoportok feloszlatására irányuló rendőri intézkedések elrendelése jogszerű volt. A szervezet megítélése szerint a gyülekezési joggal való súlyos visszaélés kellő jogalapot biztosított arra, hogy a rendőrség a törvény adta kényszerítő eszközöket igénybe véve, határozottan fellépjen a közrend helyreállításának érdekében.  Ez az adott helyzetben a rendőrségnek nem csak joga, hanem kötelezettsége volt. A bizottság azonban továbbra is elengedhetetlennek tartja, hogy a rendőrség vezetése kiterjedt, részrehajlás nélküli vizsgálatot folytasson le az aránytalan rendőrségi intézkedések ügyében.

Gumilövedékekkel fejre lőni természetesen nem lehet, de egyelőre azt sem tudni, hogy balesetről vagy szándékos rendőri túlkapásról van-e szó. Az előbbi esetben polgári bíróság állapíthatja meg a rendőrség kártérítési felelősségét, utóbbiban pedig a rendőrt büntető bíróság ítélheti el – vázolja Kőszeg az eddig legsúlyosabb sérülés, egy gumilövedék okozta maradandó szemsérülés várható jogi következményeit.

A köztelevízió reggeli műsorában Bence György filozófus arról beszélt, hogy a Kossuth téri tüntetőket – akiket ő egy hónapja még csőcseléknek nevezett – és a Magyar Helsinki Bizottságot is be kellene vonni egy vizsgálatba, amely tisztázza a rendőrség szerepét a tegnapi zavargásokban. Kőszeg Ferenc, aki korábban a parlament emberi jogi bizottsági ülésén is indítványozta az elfogulatlan vizsgálatot, nem sok értelmét látja a tüntetők és szervezete bevonásának. A parlamenti vizsgálat a mai szabályozás mellett kétes eredményekkel szolgálhat. Ez különösen igaz a belső rendőri, illetve az ügyészségi vizsgálatra is. A panaszokat egy a kormány által kinevezett, de tőle független, közhatalmi jogosítványokkal rendelkező tekintélyes bizottságnak kellene kivizsgálni, amelynek tagjai között lennének nyomozásban járta személyek. Kőszeg szerint hasonló szervezet működik Angliában, a Független Rendőri Panaszbizottság, amelynek arra is joga van, hogy maga végezzen vizsgálatokat.

© AP

Szikinger István alkotmányjogász szerint is hiányzik a rendőrség civil kontrollja. Szerinte elfogadhatatlanok azok a rendőri nyilatkozatok, amelyek csak addig jutnak el, hogy a rendőrségnek tegnap is törvény adta kötelessége volt beavatkozni, és a kényszerítő eszközök, amelyeket a tömegoszlatáshoz bevetett, mind szerepelnek a rendőrségi törvényben. Csakhogy egy vizsgálatnak azt kell tisztázni, szükséges volt-e azok használata, és arányosan alkalmazták-e azokat. Szikinger szerint gumilövedékeket csak végső esetben szabad alkalmazni tömeggel szemben, meglehet, vízágyú használata vagy a hangadók kiemelése is elégséges lehetett volna. Hibának tűnik neki az is, hogy az erőteljes rendőri fellépés a heterogén tömeget egységbe forrasztotta. – Akárhogy is, nagy esélye van annak, hogy nem lesz mindenre kiterjedő vizsgálata a rendőri intézkedéseknek, és ez a legnagyobb baj – prognosztizál Szikinger.

A rendvédelmi szervek kritikusaként ismert alkotmányjogász szerint a rendőrséget felelősség terheli, hogy a tegnapi ünnep utcai zavargásokba fulladt. Úgy véli, hogy a Kossuth téri tüntetés vasárnapi feloszlatása olajat öntött a tűzre. Hibás az a rendőri indoklás, hogy azért kellett a tüntetőket kiszorítani a térről, mert azok nem tartották be a megállapodást. „A rendőrségi törvény nem ismeri ezt az okot, a rendőröknek nem emiatt kellett lépniük” – érvel Szikinger. A rendőrségnek nem csak jogi, de társadalmi felelőssége is van, márpedig a köztársasági elnök és a rendészeti miniszter kérése ellenére rendőri akció sokat rontott a helyzeten.

Szikinger szerint nem csak a tegnapi eseményeket kell megvizsgálni, hanem az egész folyamatot, a Gyurcsány Ferenc balatonőszödi beszédének kiszivárgása utáni „spontán demonstráció” kialakulásától a tévészékház ostromán át egészen az ünnepnapi utcai harcokig. A rendőrség az első hibát ott követte el, hogy a jogellenes demonstrációt nem oszlatta fel már szeptember 17-én, ezt csak fokozta, hogy választási rendezvényként ismerte el a Kossuth téri csődületet, majd félrevezette az embereket, amikor mégis engedélyezte a október 23-iki jelenlétüket, hogy aztán kiszorítsa őket a térről.

A hvg.hu-nak arra a kérdésére, hogy az érdeklődő, nézelődő állampolgárokkal szemben mit engedhet meg magának a rendőr, Szikinger azt válaszolta: a rendőri felszólítás után valóban el kell hagyni a műveleti területet, s ha ezt a kíváncsiskodó nem teszi meg, úgy a rendőr ellene jogszerűen lép fel. A rendőr nem vizsgálhatja meg személyenként mindenki szerepét a tömegben, a rendőrségi törvény is így rendelkezik. Ezzel együtt Szikinger értelmezése szerint a rendőrség azt már nem határozhatja meg, hogy az állampolgárnak merre kell távozni, így ha őneki a rendőri sorfalon áthaladva kedvezőbb elmenni, azt a rendőrségnek biztosítania kell, és nem lehet az útját elállni.