Az ombudsman, aki egyetlen kellemetlen percet sem okozott az egyre autoriterebb rezsimnek – mérlegen Kozma Ákos munkája
2019 ősze óta tartó működése alatt Kozma Ákosnak valójában egyetlen állásfoglalása, indítványa sem volt, fontosnak tartotta viszont védelmébe venni a kormánynak a tanárok sztrájkjogát csorbító rendeletét, és egy szava sem volt az LMBTQ-emberekkel szembeni gyűlöletkampányról. A kormánypártok választották ombudsmanná, és a Fidesz jelöltjeként folytathatja alkotmánybíróként szeptembertől.
Bevált Orbán Viktor számítása: 2012-ben úgy alakíttatta át az alapvetően az állami intézmények működésének ellenőrzésére, „az őrkutya szerepére” hivatott ombudsmani rendszert, hogy annak politikai-közéleti súlya meg se közelítse azt, ami a Magyarországon 1995-ben alakult hivatalt az indulását követő bő másfél évtizedben jellemezte. S ha ez sem lett volna elég, az aktivista szerepfelfogásáról ismert Szabó Máté ombudsmant 2013-ban arra a Székely Lászlóra cseréltette a parlamenti kétharmaddal, akinek a regnálása alatt látványosan csillapodott a hivatal lendülete.
A Helsinki Bizottság és a Háttér Társaság szerint Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa kiüresítette a pozíciót, így az érintettek már inkább nem is fordulnak hivatalához.
Ám – leszámítva a Székely hivatalba lépése és távozása miatti csonka időszakot – még így is minden évben átlagosan 142 ombudsmani jelentés látott napvilágot. Bár már ez is jóval kisebb szám volt a Szabó Máté működésének – a hivatal teljes átszabását követő – két utolsó esztendejét jellemző 230-as átlagnál,
Kozma Ákos jelenlegi ombudsmannak még Székely teljesítményét is sikerült jócskán alulmúlnia.
Kissé félresikerült módon, mégis ünnepélyesen indult el 35 éve a budapesti tőzsde, de sokan feltették a kérdést, vajon készen áll-e erre Magyarország. Ma a tőzsde csak elvétve kerül be a kis hírek közé – pedig az igazán nagy hibát nem a BÉT-en követték el, hanem a magyar cégvilággal van baj.