Viták a jövő évi költségvetésről

HVG

Némiképp kényszeredetten érveltek a kormánypárti képviselők a parlamenti vita során a jövő évi költségvetés mellett, amely véget vet az elmúlt évek viszonylag bőkezű állami osztogatásának. A tervezett megszorítások többségét azonban fegyelmezetten tudomásul vették, az előterjesztést meg sem kísérelték módosító javaslataikkal szétbombázni, többnyire beérték szövegkorrekciókkal, a büdzsé benyújtását követő kormányzati döntések átvezetésével. De nem is buzogták túl az egyensúlyteremtő szándékot, mert sem a jövő évi deficit további lefaragását, sem a hiánycél teljesítését szolgáló biztonsági tartalékok növelését nem látták indokoltnak. Igaz, ellenzéki oldalról sem hangzott el olyan felvetés, amely túlzónak találta volna a jövő évi, a hazai össztermék csaknem 7 százalékára rúgó deficitet, sőt az Országgyűlés jobb oldaláról beérkezett módosító javaslatok valósággal tobzódtak a jóléti jellegű kiadások növelésében.

Elhalt remények

Nem termett babér azoknak, akik a költségvetési vita során egyéni ötleteiknek, hóbortjaiknak igyekeztek volna képviselői módosító javaslattal közpénzt szerezni. A kormánypárti padsorokból ezúttal - szemben az elmúlt évek gyakorlatával - feltűnően kevés ilyen átcsoportosítási szándék fogalmazódott meg. Ezek közül talán a legsajátosabb Világosi Gáboré, miszerint az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium büdzséjében külön soron megjelölt 60 millió forintos támogatással kellene segíteni a Magyar Szumó Szakszövetséget a 2007-ben Budapesten megrendezendő Európa-bajnokság alkalmából, amelynek forrását az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumnál vélte felfedezni...tovább

Pedig meglehetősen viszonylagos, hogy a 2007-es költségvetés mennyire tekinthető restriktívnek, jóllehet a kormány a Brüsszelnek szeptemberben benyújtott konvergenciaprogramban, illetve annak december 1-jén felfrissített változatában is azzal büszkélkedik, hogy az idei, a GDP 10,1 százalékos hiánya után „orrnehéz” kiigazításba kezd, vagyis a maastrichti hiánymutatóhoz vezető pályán már az első évben több mint 3 százalékpontos korrekciót hajt végre. A szélsőséges megszorításokat vizionálók összbenyomását a tények némiképp árnyalják.

Jövőre a központi költségvetés tervezett kiadásainak összege 8325,9 milliárd forint, mintegy 60 milliárddal kevesebb, mint amennyit az idén költ a kormány, ami a 6-7 százalék körüli inflációt figyelembe véve valóban súlyos kurtításnak számít. Csakhogy az idei eredeti előirányzat 7496,6 milliárd forint volt - amit a jelek szerint kormányzati körökben nem vettek túl komolyan. Ehhez viszonyítva a 2007-es kiadások már mindenképpen lépést tartanak az átlagos áremelkedési tempóval. Hasonló pályát írnak le a bevételek is: 2006-ban a tervezett 5965,7 milliárd forintnál az év végéig 470 milliárddal több folyik be, amire a jövő évi büdzsé további mintegy 230 milliárdot rápakol - a 2007-es bevételi terv 6669,5 milliárd forint -, főleg az adók növelésével. Utóbbival némi mozgásteret teremtett magának a kormány, abban a reményben, hogy így a kiigazítás kevésbé lesz fájdalmas.

HVG

Az orrnehéznek titulált hiánycsökkentéssel kapcsolatban is felmerülhetnek kételyek. Az idén az államháztartás hiánya meghaladja a 2 ezermilliárd forintot, ám ebben fölöttébb sok az egyszeri tétel: az autópálya-építések költségvetési körbe vonása, az árvízi védekezés költségei, az iraki adósság elengedése, az önkormányzatok szintén a választásokra visszavezethető túlköltekezése, a gázáremelések hasonló indokból történt halogatása - ami csaknem 200 milliárd forintos kormányzati ártámogatással párosult - összességében legalább 350-400 milliárd forinttal járult hozzá az idei rekordhiányhoz. Ezeket is figyelembe véve a kiigazítás nem tekinthető radikálisnak, hiszen az Országgyűlés hétfőn a központi költségvetés hiányát 1656,5 milliárd forintban, a társadalombiztosítási alapokét pedig 27,4 milliárdban állapította meg. Ez pedig alig-alig tér el az egyszeri tételektől megtisztított idei deficitszámtól.

A túlzott hiány az állam magas működési költségeire, a központi költségvetés kamatkiadásaira, a szociális jellegű támogatások mértékére, valamint a társadalombiztosítás bevételei és kiadásai közötti növekvő szakadékra vezethető vissza. Ezek közül az államapparátus karcsúsítása a kezdeti, jelképes döntéseken túl - kevesebb minisztérium, központi létszámcsökkentés - hosszadalmas folyamat, és csak fokozatosan hoz megtakarításokat. Az önkormányzati rendszer átalakítása kétharmados döntést igényelt volna, ezt az ellenzék a nyár végén elutasította, a kistérségi társulások felgyorsítása, illetve a települési hivatalok funkcióinak összevonása pedig a költségvetési támogatások és kényszerítők kombinációjával csak mérsékelt eredményekkel kecsegtet. A közoktatásban a pedagógusok kötelező óraszámának növelése, illetve az iskolák tanulólétszámhoz kötött finanszírozása válthat ki spórolási és átszervezési kényszert.

Nemhogy csökkennének a kamatkiadások 2007-ben, hanem a felpörgő inflációval együtt növekednek, megközelítik a GDP 5 százalékát. A szociális juttatások pedig követik a kormányzat által kalkulált 6,3 százalékos áremelkedést. Kemény megszorítások csupán a társadalombiztosítás, főleg az egészségügy területén várhatók. A nyugdíjrendszer múlt héten megszavazott korrekciója - miszerint a nyugdíjszámítás módja 2008-tól megváltozik - valamelyest tehermentesíti a következő évek költségvetését. Az előrehozott nyugdíjazás tervezett szigorítását azonban egy alkalmi Fidesz-SZDSZ-koalíció - néhány szocialista vokssal megtámogatva - megtorpedózta (HVG, 2006. december 2.).

Ostromlott állomány

Azért jelzett előre a kormány körülbelül 200 milliárd forinttal nagyobb kamatkiadást a következő négy évre az EU-nak decemberben benyújtott konvergenciaprogramban a szeptemberi verzióhoz képest, mert a Magyar Televízió (MTV) szeptember 18-ai ostroma után csak a korábbinál drágábban tudott piacra dobni állampapírokat - állította Veres János pénzügyminiszter hétfőn, az Országgyűlés európai ügyek bizottsága előtt...tovább

Az egészségbiztosításban a megtakarítással kecsegtető kórházi átszervezések meglehetősen ingatag talajon állnak, az erre vonatkozó törvényt mind a kormánypárti, mind az ellenzéki frakciók teljes erőbedobással igyekeznek választókörzetük és egyéni vonzalmaik szerint módosíttatni. A 300 forintos vizit- és ápolási díj bevezetését - amitől mintegy 23 milliárd forintot vár a költségvetés - az év elejéről február 15-ére halasztotta a kormány, s megfizetése alól mentesítette a 18 év alatti gyermekeket, a hajléktalanokat, valamint a tartós gyógykezelésre szorulókat. A legszegényebbek vizitdíjterheinek enyhítésére pedig az Országgyűlés a keddi szavazás során 1,2 milliárd forinttal növelte az egyes jövedelempótló támogatások keretét, továbbá 100 millió forintot csoportosított át az önkormányzatoknak; azok részesülhetnek támogatásban, akik húsz alkalomnál többször fordulnak évente orvoshoz. A gyógyszerkassza látványosan alultervezett hiánya túllépésének költségeitől a kormány már elvileg mentesítette magát, ezt elsősorban a gyártókkal és kereskedőkkel fizetteti meg, bár a minap elfogadott gyógyszer-gazdaságossági törvény „károsultjai”, valamint az MDF az Alkotmánybírósághoz fordulnak.

Márpedig a hiánycsökkentés mellett reformok is szükségesek ahhoz, hogy a deficit tartósan alacsony szinten maradjon - hangsúlyozta expozéjában Veres János pénzügyminiszter, és azok halogatása vagy halasztódása esetén valóban szinte lehetetlen a gazdaságot egyensúlyi pályára terelni. Mert még közel sincs azon. Mindazonáltal a rapid átszervezések jövőre gyaníthatóan több köznapi bosszúsággal és zavarral járnak, mint a megszorító intézkedések, bár a közszféra összegében változatlan vagy némiképp csökkenő támogatáshoz jutó intézményeinek működtetése nem lesz könnyű menet, mint ahogy az adófizetők türelmét is próbára teszi a reálbérek átlagosan 4 százalékos csökkentése. Ezekre a feszültségekre alapozott a költségvetési viták során a Fidesz, amelynek vezérszónoka, Orbán Viktor pártelnök a törvény elfogadása esetén „megélhetési válságot” jósolt, és arra kérte a kormányt, iktassa ki a költségvetésből a tandíjat, a vizitdíjat, állítsa le a patikaliberót, a kórházak magánosítását, illetve ne nehezítse meg a nyugdíjasok munkavállalását. Vagyis önként vegye le a napirendről azokat a kérdéseket, amelyeket a párt népszavazással kíván eldönteni. Varga Mihály alelnök pedig képviselőtársaival „elsősegélycsomagot” nyújtott be módosító javaslatok formájában, amelyekkel 200 milliárd forintot csoportosított volna át az önkormányzatok, az egészségügy, a foglalkoztatás és a versenyképesség javítására, valamint a szociális juttatások emelésére.

Érzékeny alapkérdések

A kormány olyan éves költségvetési törvényjavaslatot köteles az Országgyűlés elé terjeszteni, amelynek elsődleges, azaz kamatfizetések nélkül számított egyenlege többletet mutat - szigorítottak valamelyest az államháztartási gazdálkodás gyakorlatán a képviselők. Hétfőn ugyanis elfogadták a szocialista Szabó Lajos és a szabaddemokrata Gegesy Ferenc módosító javaslatát a 2007. évi költségvetést megalapozó egyes törvényekhez...tovább

Az átcsoportosítandó összegek ellentételezését Varga a kamatkiadások lefaragásából, a kormányzati negyed, az államreform-bizottság, illetve a kormányzati és EU-kommunikációs kassza kiadásainak megcsapolásával kívánta megoldani. Ezt a kormánypárti képviselők elutasították, például arra hivatkozva, hogy a kamatok mértéke a piacon múlik, nem a terveken, illetőleg az uniós támogatások 4 százaléka koordinációra és kommunikációra fordítható. Az államreform-bizottság büdzséjéből Varga 30 millió forintot a Fidesz által szorgalmazott reformalap létrehozásával kapcsolatos feladatokra is kiemelt volna, hogy a párt által hiányolt egyeztetéseknek, hatástanulmányoknak legyen fedezete. Ez azonban éppúgy elvérzett, mint a többi ellenzéki javaslat.

A költségvetési vitában csupán a Magyar Vöröskereszt támogatásának növelésében tudtak megállapodni a kormánypárti és ellenzéki képviselők, amely így 120 millió forint helyett 243 millióhoz jut, szemben az idei 229 millióval. „Annak idején mi is törekedtünk arra, hogy legalább egy ellenzéki javaslatot elfogadjunk” - ironizált a költségvetési bizottság voksolás előtti utolsó ülésén az elnök Varga Mihály. A Vöröskereszt-konszenzuson kívül a KDNP - természetesen kormánypárti segédlettel - hozzájárult a legszegényebb önkormányzatok megsegítéséhez is. Az alapfokú művészeti oktatás támogatásának szigorán azonban szocialista javaslat enyhített, holott ilyet az ellenzék is benyújtott. A kormányzat évek óta szeretné így-úgy csökkenteni az erre fordítandó összeget, ennek ellenére a tanulónkénti 105 ezer forintos támogatás végül jövőre is megmarad, ám azok az oktatási intézmények, amelyek 2007 szeptemberéig nem szerzik meg a megfelelő minősítést, ennek csak a felét kapják meg. "Negyedik éve változatlan a normatíva, az pedig rejtély, hogyan fogja mind a 841 iskola időben megszerezni a minősítést" - reagált a döntésre a HVG-nek a Tóth Aladár Zeneiskola igazgatója, Magyar Margit.

Szocialista és szabaddemokrata összefogás eredményeként különítenek el 2,5 milliárd forintot a belterületi utak szilárd burkolattal való ellátására a gazdasági tárca költségvetéséből, ezt a módosítást ugyanis a kormány nem támogatta. Azt viszont igen, hogy a vendéglátó- és szállodaipari egységek a felkészülés jegyében áprilisig mentesüljenek új kötelezettségük alól, miszerint a nyilvánosan üzemeltetett tévékészülék után üzemben tartási díjat - havi 2901 forintot - kell fizetniük. Az idegenforgalmi képviselői lobbi azonban az utolsó pillanatban közbeszólt, és a díj 40 százalékát a központi költségvetés nyakába varrta, mondván, a szállodák átlagos kihasználtsága csak 60 százalékos. Képviselői indítványra, ám kormányzati jóváhagyással az újszülöttek jövőre már nem 40 ezer, hanem 42 500 forint - 18. életévük után felhasználható - életkezdési támogatáshoz jutnak. Summa summarum, az átcsoportosítások nem tettek jelentősebb kárt a kincstári tervezetben. Keddtől már csak az egyes fejezeteken belüli ide-oda tologatásra van lehetőség, a december 21-ei végszavazásig.

FARKAS ZOLTÁN