Nagy forgalom, kis haszon - aligha szándékuk szerint, de ez a kettősség jellemzi az élelmiszeripar és a nagykereskedelem hazai reprezentánsait. Több mint százhatvanan szerepelnek közülük az árbevétel szerinti toplistán, a legnagyobb nyereséget produkálók következő oldalakon látható ötszázas listájára viszont csak száztizen-egynéhányan kerültek fel.

A legnagyobb forgalmú cégek

Látványos előretörések és óriási zuhanások is kiolvashatók a félezer legnagyobb hazai vállalat 2005-ös adatait tartalmazó listából, amely a HVG múlt heti számában most került első ízben nyilvánosságra. A félezer cég együtt a magyar gazdaság jelentős részét - az ipar teljesítményének például a 85 százalékát - lefedi. Részletek.

Az adózott eredmény tömege szerinti rangsorban szereplő vállalkozások köre más tekintetben is eltér az árbevétel szerinti éllovasokétól. Ennek egyébként egy módszertani oka is van: az eredménylistára a - számviteli értelemben vett árbevétellel nem rendelkező - pénzintézetek is felkerülhettek. Fel is kerültek: a legtöbb profitot termelő 500 cég közül 27 foglalkozik pénzügyi tevékenységgel.

Az eredmény szerinti ötszázas listáról is elmondható, hogy minden korábbinál átfogóbb képet ad a magyar gazdaságról. A hazai vállalkozások összesített eredménytömegének mintegy 90 százalékát (de ha az országos nyereségtömegből nem vonjuk ki a veszteséges cégek negatív eredményét, akkor is a kétharmadát) a top 500 cégei adták. A legeredményesebb ötszázak 2005-ben 30 százalékkal növelték nyereségüket, a "nemzetgazdasági összesennél" 6 százalékponttal élénkebben.

© HVG

Az első 19 cég mindegyike több profitot produkált, mint egy évvel korábban. Megduplázta eredményét, a harmadikról az első helyre előrelépett GE Hungary Zrt. Az élbolyba tartozók közül duplázásra volt képes a Magyar Telekom Nyrt. és az Erste Bank Hungary Nyrt., csaknem triplázott az Alcoa-Köfém Kft., és hatszorozott az IBM Data Storage Systems Információtechnológiai Kft. E három utóbbi, húsz-negyven helyet előrerukkoló cég kivételével az eredmény szerinti top 500 élmezőnye meglehetősen stabil. Az első tíz között találjuk a négy hazai blue chipet - a Mol Nyrt.-t, az OTP Bank Nyrt.-t, a Magyar Telekomot és a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Nyrt.-t -, valamint a legnagyobb világcégek magyarországi leányvállalatait, a már említett GE Hungary mellett az Audi Hungaria Motor Kft.-t, a Nokia Komárom Kft.-t és az IBM-et. Rajtuk kívül a Pannon GSM Távközlési Zrt. és a Lear Holdings (Hungary) Kft. szerepel még az első tízben.

Harminchét cég eredménye haladja meg a 10 milliárd forintot. Közülük éppen a 37. a gázkereskedelemmel foglalkozó EMFESZ Kft., amely 2004-ben még veszteséges volt. Ugyancsak újonc a higiéniai papírtermékekkel kereskedő, 14. helyezett Kimberly-Clark Kft. A tízmilliárdosok között tíz bankot és két biztosítót találunk; ezek fele lejjebb csúszott, egy megőrizte pozícióját, öt pedig kisebb-nagyobb mértékben előretört.

A táblázatban a 2005-ös nyereségnövekedést mindenütt a 2004-es bázishoz viszonyítottuk, ezért a lista elején a 2004-ben veszteségesek állnak (amelyek esetében negatív szám került a képlet nevezőjébe). Összesen 23 ilyen cég van, köztük a 2005-ben már a 61. legnagyobb eredménytömeggel rendelkező Vodafone Magyarország Zrt. és a 303. helyezett TriGránit Kft.

A legtöbb nyereséggel büszkélkedők általában sem az árbevétel-arányos, sem a sajáttőke-arányos nyereség tekintetében nem a legkiugróbbak. (Az előbbi esetben a Kimberly-Clark második, a Sara Lee Hungary Kft. nyolcadik és a GE 17. helye, a sajáttőke-arányos eredmény tekintetében pedig az IBM hetedik és az EMFESZ 19. helyezése jelent kivételt.) A legnagyobb árbevétel-arányos nyereséget a 76. helyezett Épszer-Unió Zrt., a legmagasabb sajáttőke-arányos nyereséget pedig a 183. Brink's C. L. Zrt. érte el - több mint 160 százalékosat, csaknem 1,3 milliárd forintos rendkívüli bevétele révén. Utóbbi példa egyben azt is jelzi, hogy a kiugró számok gyakran egyszeri okokra vezethetők vissza.

De a legnagyobbaknak sem kell szégyenkezniük a hatékonyságuk miatt. A GE árbevétel-arányos nyeresége például 45, sajáttőke-arányos pedig 50 százalék, de a két nyereségességi mutató szerint 220., illetve 390. helyezett Audié is 8,6, illetve 13 százalék. (A HVG Kiadó Zrt. 2005-ben a nyereségtömeg szerinti főlistán a 202.-ről a 225. helyre csúszott, árbevétel-arányos nyeresége alapján azonban így is az 55., sajáttőke-arányos nyeresége szerint pedig az 52. helyen állt.)

Azt, hogy 2006-ban miként változtak ezek a rangsorok, még nem tudhatjuk. A növekedés üteme, ha minimálisan is, de valószínűleg csökkent, ami főleg az építőipar legfeljebb stagnáló és a kiskereskedelem lassuló fejlődésében mutatkozik meg, miközben az ipari termelés gyorsult, és a banki tevékenység is élénk volt. Mindennek a cégekre gyakorolt hatásáról azonban csak bő fél év múlva lesznek meg az első információk.