Tetszett a cikk?

Háromezer kisdiák családjának, több száz pedagógusnak, negyven önkormányzatnak és huszonöt iskolának tette keservessé a tanévkezdést a Kincsesház iskolafenntartó alapítvány összeomlása. Szabályozási anomáliák és egyéni felelőtlenség sodorta veszélybe éppen azok oktatását, akiknek különösen nagy szükségük van megkülönböztetett figyelemre.

URLguru

További hasznos weblapokat szeretne a témában? Esetleg Ön osztana meg másokkal érdekes linkeket? Kattintson az URLguru.hu oldalra!

Az iskolakezdés előtt néhány nappal összedőlt a Rab András vezette Kincsesház Alapítvány oktatási hálózata. A civil szervezet 91 milliót jogosulatlanul igényelt az államtól, emellett több tízmilliós köztartozása van, s három hónapja a pedagógusainak sem fizetett. Az alapítvány iskolafenntartóként megszűnt létezni. Ez nem csak a hálózatához tartozó tizenegy (többségében fővárosi) intézmény 250 tanárját és 1200 diákját hozta lehetetlen helyzetbe, hanem további 14 vasi és zalai iskolát és 30 önkormányzatot.

„Ez egy szörnyű történet, […] hiszen egy felelőtlen vezetés hosszú évek nagyon értékes szakmai munkáját tette tönkre” – nyilatkozta a köztévében Arató Gergely, az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakállamtitkára. A mondatból nem hüvelyezhető ki pontosan, hogy kire-mire gondolt, amidőn a vezetés felelőtlenségét emlegette, a szövegkörnyezetből mégis úgy sejtjük, leginkább a Kincsesház alapítványi vezetésére utalt. Megpróbáltunk utánajárni, hogy voltaképpen mi vezetett az összeomláshoz. Az esetnek vannak tipikus és atipikus vonatkozásai. Tantörténet következik.

A krach már nyár elején beütött, ekkor közölte ugyanis a kincstár Rabékkal, hogy jogosulatlanul igényeltek 91 millió forintnyi állami normatívát. A Kincsesház nem vitatta a „túlszámlázást”, de részletfizetést kezdeményezett, hiszen már az adókat és járulékokat is nehezen fizette. Az alapítvány eleinte még reménykedett a szerencsés végkifejletben, éppen ezért sem a szülőket, sem a tanerőket nem tájékoztatta a gubancokról. A szülők és tanulók javában vakációztak, amikor a tanárok már sejthették, baj van. Nem jöttek ugyanis a hó elején esedékes fizetések, sem a júniusi, sem a júliusi bér. Bár, mint elmondták, korábban is előfordult, hogy késtek néhány napot a kifizetések, de azért máskor a pénzükhöz jutottak. Magyarázatot vártak az egyesület vezetőjétől, de ő csak újra és újra türelmet kért tőlük, augusztus közepére azonban a kincstár teljes egészében felfüggesztette az állami kifizetéseket, inkasszót jegyeztetett be a szervezet számlájára, és világossá vált, hogy az alapítvány az új tanévre nem kap központi normatívát.

Csakhogy törvény szerint szorgalmi időszakban már nem lehet fenntartót változtatni, az érintett iskoláknak tehát üstöllést kellett cselekedni, és még szeptember 2. előtt új gazdát találni. Volt, hogy sikerült, volt, hogy nem. A III. kerületben például az egyik intézmény megmarad, a másik nem. A XII. kerületi Hegyalja utcai iskolában sem lesz többet tanítás – közölte a hvg.hu-val Baranyai Imre egykori igazgató. A 12 pedagógus többsége szerencsére talált munkát.

Több családnak is új iskola után kellett néznie, ami nem csak idő szűke miatt volt rázós, hanem azért is, mert Kincsesház, nem akármilyen gyerekekkel foglalkozott, hanem olyan ún. „sajátos nevelési igényűekkel” (szaknyelven sni-seket), akikkel a hagyományos pedagógia nehezen boldogul.

A sörös rekesztől a normatíváig (Oldaltörés)

Pedig, ahogy ez szokás, minden jól indult. Rab András és kollégái 1988-ban rábeszéléssel és egy a párttitkárnak szánt láda sörrel elérték, hogy Pesterzsébeten kilenc olyan cigány gyereket oktathattak saját reformpedagógiájukkal, akikről a közoktatás már lemondott. A rendszerváltás után pedig autista gyerekekkel értek el sikereket – olyannyira, hogy egy idő után sokak unszolására más, a normál oktatásból kiszorult, sajátos nevelési igényű gyerek is tanítanak. Egyre nagyobb igény volt az alapítványra. Nem csak azért, mert egyre több gyerekről mutatták ki, hogy „problémás” (például hiperaktív, diszlexiás, diszgráfiás), hanem mert a fenntartó önkormányzatok és az iskolák igyekeztek szabadulni ezektől a gyerekektől. Igaz ugyan, hogy az e nebulók után járó állami normatíva több mint kétszerese az átlagosnak, de az ilyen problémákkal küzdő tanulók jóval több odafigyelést igényelnek, és nem túl jó reklámjai az oktatási piacon a minél „jobb gyerekanyagért” versenyző iskoláknak.

Rab a hvg.hu-nak elmondta, módszereik eredetiek és hatékonyak, bár nem tervezték, hogy ekkorára nőnek, mára már hat akkreditált oktatási programjuk van problémás gyerekek oktatására. Több forrás is megerősítette, Rab és társai valóban gyerekközpontú, befogadó iskolákat működtettek, afféle szigeteket teremtettek, ahol esélyt kaptak a magyar oktatási rendszer hajótöröttjei. Rab András elismert szaktekintélynek számít, és a minisztériumnak is bedolgozott mint szakértő.

De hiába a pedagógiai teljesítmény, ha nem párosul intézményvezetői, elsősorban gazdálkodási erényekkel. Jöjjön hát most a számtanóra! Rab lapunknak elismerte, évek óta nehézségekkel küszködtek, hogy kijöjjenek az oktatási feladatokra kapott gyerekszám után kapott normatívákból. Az első csapás az ötvenszázalékos közalkalmazotti béremelés volt 2002 őszén, amelyet alapítványként nem kellett volna érvényesíteni, de nem tehették meg, hogy ne növeljék a bért. Míg az utolsó csepp a pohárban az volt, hogy a fővárosi önkormányzat felére csökkentette az általa biztosított plusz normatívát. A Kincsesház-iskolákban átlagosan egy gyerek oktatása mai áron 98 ezer forint körül van, ebből az állam idén 36+12 ezer forintot állt, míg Budapest az eddigi 40 helyett csak 20-at. A fennmaradó 30 ezres különbözetet lehetetlen kigazdálkodni – magyarázza Rab. A kiscsoportos oktatási formáról ugyanis nem hajlandók lemondani (volt olyan osztályuk, ahol csak három tanuló volt), és ragaszkodnak az oktatás ingyenességéhez is – enged bepillantást a vezérlőelvekbe.

Az igazsághoz tartozik azonban, hogy – mint azt egy anyuka a Kossuth Rádiónak elmondta – azért itt is fizettek a szülők havi 18–20 ezer forintot. Az oktatásfinanszírozásban jártas szakértőink pedig egybehangzóan állították, hogy a Kincsesház egy viszonylag jól finanszírozott intézményfenntartó volt, és pedagógiai program lényegét nem érintő, vállalható kompromisszumokkal nem következett volna be a csőd. Az alapítvány ugyanis nem csak a normál több mint kétszeresét kitevő sni-normatívát kapta meg, hanem 2005-ben öt évre – 140 másik alapítvánnyal együtt – elnyert egy pótlólagos normatívát is (ez az előző bekezdésben szereplő +12 ezer).

Érdeklődésünkre, hogy hogyan lehetett a normatívákat 91 millió forint értékben „jogosulatlanul igénybe venni”, Rab András elmeséli, hogy bár papír szerint valóban szabályt sértettek, de a pénz az sni-s gyerekek oktatására ment. Jelenleg ugyanis akár egy év is eltelhet, mire a nebulóról a szakértők kimondják, hogy speciális nevelésre van szüksége, s csak azután jár utána az emelt normatíva, az alapítvány voltaképpen csak megelőlegezte a későbbi állapotot. A Kincsesház vezetője szerint hatvan gyerek esetében jártak el így. A Magyar Államkincstárnál (MÁK) is tudakozódtunk, de az ígéretek ellenére nem beszélhettünk senkivel.

Mi a dolga az „oktatási katasztrófák” esetén az oktatási tárcának? Az ilyen típusú ügyekben a szakminisztériumnak voltaképpen nem osztanak lapot. Legalábbis ez derült ki számunkra, miután megkerestük a minisztériumot. Patay Péterné az OKM finanszírozási osztályának vezetője elmondta, hogy a tárca alá tartozó Oktatási Hivatal hatósági ellenőrzés keretében vizsgálhatja a közoktatási intézményekben a költségvetési támogatás igénylésére vonatkozó rendelkezésekben foglaltak betartását. A finanszírozás a MÁK feladata, így a kincstár közép-magyarországi regionális igazgatósága döntött az állami normatíva felfüggesztéséről. Ezzel együtt, amikor a minisztériumban tudomást szereztek az alapítvány körüli bonyodalmakról, megpróbált „jószolgálati úton” segíteni a gyerekek elhelyezésében, közvetíteni a szereplők között.

Harmónia és diszharmónia (Oldaltörés)

Kisiskolák Zalában
Tavaly májusban a hvg.hu a térségben járt, látott pozitív és negatív iskolapéldákat is. Itt olvashatja cikkünket!
Tovább súlyosbítja a krízist, hogy a Kincsesház újabb 14 iskolát (velük kétezer tanulót) vett volna át harminc Zala és Vas megyei önkormányzattól, és mint iskolafenntartó ehhez már nyár elején beszerezte a megyei főjegyzőtől a működési engedélyt, és szeptemberben kezdődött volna a tanítás. Ezek az iskolák kis falusi, kicsiny osztálylétszámmal működő, sokszor csak vegetáló intézmények. A közoktatási törvény változásai miatt az a veszély fenyegeti őket, hogy mivel a hetedikes és nyolcadikos osztályok létszáma nem éri el a minimálisan előírt 15-öt, elesnek az állami pénzektől. A Kincsesház évek óta vitt egy iskolát Karmacson, és az önkormányzatoknak kapóra jött a megmentőként fellépő és szakmailag elismert Kincsesház felajánlkozása. Nem különösebben bíbelődtek a kockázatok vizsgálatával sem; s a tanárok is kénytelenek voltak elfogadni, hogy a biztos közalkalmazotti státuszuk megszűnik, cserében viszont megtarthatták állásukat.

Rab András a nyár eleji kincstári vizsgálat után jelezte, hogy a biztonság kedvéért jobb lenne egy másik alapítványt is létrehozni, de az ezzel kapcsolatos jogi procedúra csak lanyhán bonyolódott. A mennykő múlt szerdán csapott be, ez a nap az önkormányzatok számára fekete lett. Ekkor közölte szóban ugyanis a Zala megyei közigazgatási hivatal a polgármesterekkel, hogy a Kincsesház nem kap egy petákot sem az államtól. „Segítő szándékkal léptünk közbe” – indokol szűkszavúan Benkő Kálmán hivatalvezető, amikor arról faggatjuk, miért ők, és miért ennyire későn. Többet nem is sikerül kipréselnünk belőle.

Vannak, akik az időzítés és az alapítvány ellen számos hatóságnál névtelenek feljelentései által kezdeményezett vizsgálatok mögött szervezett erőket látnak. Mondván a zalai terjeszkedés hírére hirtelen sok irigye lett a Kincsesháznak, és az állam sem szeretné, hogy az iskola-összevonások elől kitérhessenek az önkormányzatok. A feltételezések melletti érvelését azonban senki sem vállalta névvel.

Az biztos, hogy a hoppon maradt helyhatóságoknak gyorsan kellett cselekedni, mert mindössze két munkanap volt még hátra az iskolakezdésig. Az új alapítványt – amelyik a Kincsesház pedagógiai programját veszi át, és a szakmai irányítója maga Rab – sikerült bejegyeztetni, és a működési engedély is meglett. A Suli Harmónia 2007 Alapítvány jelenleg kilenc iskola fenntartója, a maradék ötöt így-úgy visszavették az önkormányzatok. – A helyzet azonban korántsem rendeződött még megnyugtatóan – tudtuk meg Vigh László felsőrajki polgármestertől, a Fidesz megyei és országgyűlési képviselőjétől. Legkorábban csak decemberben juthatnak majd a normatívákhoz, addig saját forrásból kell az intézmények működését biztosítani.

De van más baj is. Amikor még a Kincsesház akarta átvenni a zalai iskolákat, nem volt hatályban az a törvényi rendelkezés, hogy az intézményt az alapítványnak átadó önkormányzatnak vállalni kell: az állami normatíva átadásán túl öt évig az egyházi iskoláknak járó állami kiegészítő normatívával legalább megegyező összeget fizet majd az új fenntartónak. Tehát a Suli Harmóniához tartozó önkormányzatoknak többe kerül a fenntartóváltás, mintha a Kincsesházzal szerződtek volna. Ráadásul a pesti alapítvány által kibrusztolt pótlólagos normatívához sem jutnak hozzá, és, úgy tudni, a minisztérium jövőre sem ír ki efféle pályázatot.

Visszatánc a sötétben (Oldaltörés)

Egy kisgörbői tabló. Más pályán fociznak
© hvg.hu
Nincsenek könnyű helyzetben a visszatáncoló önkormányzatok sem. Várvölgy példája a legismertebb, ez a település az évnyitó napján dobta be a törülközőt, s az önálló iskola megszűnik a faluban. Több helyhatóság a tavalyi év végén hivatalosan megszüntette az intézményt, végkielégítést fizetett. Mihályfa kicsit jobb helyzetben volt, itt még a felső évfolyamokban megvan az előírt tanuló létszám, de jövőre már bajban lesznek, ha nem „szereznek” újabb gyerekeket. A mihályfai iskolát egy négytelepüléses iskolafenntartó társulás működteti, amelynek bizonytalan a jövője – értesültünk Keresztesné Tóth Éva polgármestertől.

Hahóton viszont, úgy tudjuk, nincs meg az előírt osztálylétszám. Az ezt firtató kérdésünkre Kámán Péter polgármester nem volt hajlandó válaszolni, még azután sem, hogy megjegyeztük, a közoktatás mégis csak közügy, nem kéne titkolóznia. És azt sem tudhattuk meg, hogy ugyanazok-e a tanárok, akik korábban voltak, s ha igen, kaptak-e végkielégítést. Egyébként a minimális (illetve a maximális) létszámot valóban előírja a közoktatási törvény, ám a szokás módon van kibúvó is, a minisztérium egyik szerve adhat „eseti” felmentéseket a szabály alól. Tudomásunk szerint a fenntartói kérelmek kétharmadát jóvá is hagyta.

Rab András és az önkormányzati vezetők nem érzik felelősnek magukat a kialakult helyzetért. A Kincsesház vezetője szerint az átalakuló jogszabályi környezet nem kedvez nekik, vagyis a kis létszámú, falusi és „segítő” iskolák kerültek veszélybe az iskolafinanszírozás racionalizálása és az elvonások miatt. „Elképesztő, hogy a rendszerváltás óta az igazgatási és finanszírozási változások miatt nem lehet előre tervezni még egy fél évre sem” – fakad ki. Tünetszerűnek nevezi azt is, hogy az sni-s gyerekek oktatása veszélyben van, mert az ilyenekből lesznek magántanulók, s kerülnek gyakorlatilag az utcára.

Másik oldalról viszont az is elgondolkodtató, hogy a finanszírozási változásokkal párhuzamosan öt év alatt 4,9-ről 7,2 százalékra nőtt az sni-s gyerekek aránya az általános iskolások között. Ezen belül 5533-ról 23 638-ra emelkedett a részképesség-zavarral küzdők (diszlexiások, diszgráfiások stb.), illetve 1300-ról 4046-ra a súlyos magatartási és tanulási zavarral küzdők száma, miközben évi 30 ezerrel csökken az elemisták összlétszáma.

Rab a válság ellenére sem adja fel, úgy tervezi jövőre a lehetőségeknek megfelelő két óriásintézményt hoz majd létre Budapesten és Zalában, s azon belül kapnak autonómiát a szervezeti egységek. A távlatos plánumok helyett mi azonban egyelőre azt firtattuk, mi lesz a tartozásokkal, az állam követeléseivel. Rab úgy „emlékszik” a jogosulatlan fejpénzük felét már visszafizették. Abban pedig bízik, hogy „a tárca segítségével”, sikerül majd kifizetni az elmaradt béreket, sajnos, nem tudhattuk meg, pontosan mire is gondol. Rab egyébként sem árult el különösebb pénzügyi jártasságot szervezete ügyeiben, így köztartozásukat is harminc és ötven millió közöttire becsülte. Pedig nem ártana legalább most elmélyedni a rubrikákban, mert hírek szerint a kincstár az ügyben az ügyészségnél tett bejelentést. Igaz, ezt egyelőre sem az ügyészség, sem a kincstár nem erősítette meg.

Zádori Zsolt

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Itthon

Gyurcsányon innen, Orbánon túl, ott, ahol…

Mi lesz az aprófalvak önkormányzataival? Mi történik a kisiskolákkal? A reformlázban égő politika és sajtó felkapott kérdései ezek – mintha bizony az államháztartás egyensúlya, a korszerű közigazgatás és a kívánatos közjó egyedül azon múlna, hogy mi történik az aprófalvas térségekben. Haza a földhöz közel, kormányprogramra várva a végeken. A hvg.hu Északkelet-Zalában járt.

MTI Itthon

Megoldódott a csörögi gyermekek iskolai elhelyezése

Megoldódott a csörögi gyermekek iskolai elhelyezése, így az érintett tanulók megkezdhetik szeptember 1-jén a tanévet - közölte az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM). A gyermekek oktatását a települések megállapodásuknak eleget téve vállalták - olvasható a távirati irodához pénteken eljuttatott közleményben.

MTI Itthon

Az iskolafelújítások fele valósulhat meg 2009 őszére

A rendelkezésre álló uniós forrásokból a szükséges iskolafelújítások közel fele végezhető majd el, s így a 2009-es tanévnyitóra sok száz iskola újulhat meg - erről Hiller István oktatási és kulturális miniszter beszélt a Magyar Televízió Nap-kelte című műsorában szombat reggel.

hvg.hu Itthon

Az iskolakezdés költségei

A kereskedelmi láncok kezdik konzumünneppé varázsolni az iskolakezdést, pedig a nyaralásban anyagilag kimerült családoknak így is éppen elég nagy teher a beiskoláztatás. Mire mennyit költünk, amikor iskolába küldjük csemeténket? Rövid áttekintés.

MTI Itthon

Újabb tüntetés a mátraszőlősi iskola előtt

Gyerekek és szülők tüntettek a Nógrád megyei Mátraszőlős bezárt iskolája előtt szerdán; az önkormányzat négy nappal a tanévkezdés előtt döntött az intézmény megszüntetéséről, s mintegy negyven, döntő többségében cigány tanuló nem kezdte meg tanulmányait.

Felcsúttól a brit királyi elit akadémiáig – Orbán Viktor fiának példátlan karrierje

Felcsúttól a brit királyi elit akadémiáig – Orbán Viktor fiának példátlan karrierje

Vlagyimir Putyin –20 fokban merült jéghideg vízbe

Vlagyimir Putyin –20 fokban merült jéghideg vízbe

Jön a visszapattanás a magyar gazdaságban, kérdés, mi marad, ami vissza tud pattanni

Jön a visszapattanás a magyar gazdaságban, kérdés, mi marad, ami vissza tud pattanni