szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Bár a középiskolásokat érintő PISA felmérés korábbi eredményei hidegzuhanyként értek bennünket, azért van remény: a PIRLS nemzetközi szövegértési felmérésen kisdiákjaink, a 9-10 évesek, immár másodszor szerepeltek biztatóan, 40 ország "versenyében" a 9.helyet szerezték meg.

Átlagon felüli eredményt értek el ismét a magyar tízévesek a PIRLS szövegértési teszten (Progress in International Reading Literacy Study, vagyis Nemzetközi Szövegértés-vizsgálat). A magyarok számára kiábrándító eredménnyel végződött korábbi PISA-vizsgálatokhoz képest sikerként könyvelhető el, hogy a diákok számos, oktatási ügyekben mintaként szolgáló fejlett ipari állam tíz év körüli diákjainál jobban teljesítették a feladatokat; kilencedik helyet értek el a nemzetközi rangsorban.

A magyar diákok 551 pontot kaptak a tavaly lebonyolított tesztsorozatban, amelynek eredményeit egyébként csütörtökön délelőtt hozza nyilvánosságra a magyar oktatási tárca. A pontszám jócskán meghaladja az 500 pontos PIRLS-átlagot. Hazánk diákjait a rangsorban az Orosz Föderáció, Hong Kong, a kanadai Alberta,  Szingapúr, a kanadai Brit Kolumbia, Luxemburg, a kanadai Ontario, valamint Olaszország előzi meg. Közvetlenül mögöttünk Svédország, Németország, Hollandia, Belgium, Bulgária s Dánia végzett. (Kanada egyes államai külön-külön szerepeltek a tesztben.)

A felmérés bebizonyította, hogy az egyes országok képesek fejleszteni a diákok tanulmányi eredményeit - közölte szerdai sajtóanyagában a mérést lebonyolító Boston College két vezetője, Ina V.S. Mullis és Michael O. Martin, akik Magyarországot éppen azok között az országok között említik, amelyek - amellett, hogy jó eredményt értek el - 2001-hez képest jelentős fejlődést mutatnak. A hazai tízévesek között öt éve a lányok még sokkal jobb eredményt értek el, mint a fiúk, mára azonban ez is megváltozott: a diáklányok átlageredménye már csak hat ponttal magasabb a fiúkénál. A felmérésben résztvevő diákok eredményeit négy kategóriába sorolják (alacsony, közepes, magas, haladó szintű), a magyarok a haladó szinten értek el jelentős javulást. 

Figyelemre méltó, hogy a legjobb eredményt elérő országok között találunk kelet-európai, távol-keleti, tengerentúli s nyugat-európai államokat egyaránt. 

Mi is a PISA?
A háromévente lebonyolított nemzetközi PISA (Programme for International Student Assessment)  felmérés a munkaerőpiacra tartó 15 évesek körében végez szövegértési, matematikai és természettudományi teszteket. Az eddigi két forduló eredményeire nem lehetünk büszkék. Ellentétben a most publikált PIRLS-felméréssel.
A lelombozó eredményt hozó PISA-tesztek visszhangja annak idején elnyomta a PIRLS hírét, pedig ezen a magyar diákok már 2001-ben sem szerepeltek rosszul. A PIRLS-re egyébként ötévente kerül sor, s idehaza eddig két alkalommal tesztelték. A felmérésen negyedik osztályos általános iskolai tanulók, vagyis 9-10 éves gyerekek szövegértési képességeit tesztelik. A 2001-es felmérés egyik legfontosabb hozadékaként már akkor kiderült, hogy a magyar diákok mégsem annyira értetlenek, mint ahogyan azt az egy évvel korábbi PISA-tesztek mutatták. (Azután a 2003-as PISA eredménye ismét kiábrándító volt,  erre a jövő héten, a  2006-os PISA-felmérések publikálásakor visszatérünk.)
 
A szövegértés-vizsgálatot a tanulói teljesítményeket mérő, IEA nevű nemzetközi szervezet (International Association for the Evaluation of Educational Achievement) végzi el 40 társult országban. A felmérés során az összesen 215 ezer diáknak különféle szövegekhez kapcsolódóan kell kérdésekre válaszolnia. A  vizsgálat különbséget tesz az élményszerző és információszerző olvasás, vagyis szépirodalmi illetve ismeretterjesztő szövegek között. 
 
Már a 2001-es felmérésnél 543 átlagpontot szereztek a magyar diákok, ami annak idején is átlagon felüli eredmény volt. (A nemzetközi átlag 500 pont.) Az összesítésben a jónak tűnő 8. helyen végeztek diákjaink. Már ekkor kitűnt, hogy az élményszerző olvasás jobban megy nekünk: a hatodik helyen végeztünk a  listán, míg az információszerző olvasásban kissé lemaradtunk,  a kilencedik helyen kötöttünk ki. . A magyar tízévesek 2001 és 2006 között elsősorban az élményszerző olvasás terén fejlődtek: 548-ról 557-re nőtt az átlagpontszámunk öt év alatt. Ennél kisebb, csak négypontos volt a javulás az információszerző olvasás terén: 537-ről emelkedett 541-re az átlagpontszámunk. Mindkét
Min törik a fejüket a negyedikesek?

Az élményszerző olvasásra valamilyen fikciós művet, novellát, meserészletet jelölnek ki a szervezők, ezt kell a kisdiákoknak figyelmesen végigolvasniuk, majd a tesztlapon a szövegre visszautaló kérdésekre felelniük. Ilyen például az Egy hihetetlen éjszaka című kis mese, amely egy kislány furcsa álmáról szól, olyanok történnek vele, mint Ben Stillerrel Az éjszaka a múzeumban című vígjátékban: minden életre kel. A mesét követő kérdésekben azt firtatják, megértette-e a gyermek a szöveg lényegét. ("Pl. Melyik kifejezésből tudod, hogy Anina félt? Abból, amit Anina tett, megtudod, milyen ember volt; írd le, s írj példákat rá.)

Az információszerzést természettudományos leírásokkal tesztelik: a rovarok táplálékszerzéséről, vagy az Antarktisz felfedezéséről szóló ismeretterjesztő szövegrészek olyanok, mintha egy Usborne képeskönyvből ollózták volna őket. A szövegolvasási készségekről itt is teszten kell számot adni: Melyik az Antarktisz leghidegebb része? Mit tudhatsz meg Sara leveléből az antarktiszi ételekről? - ilyen és ehhez hasonló kérdésekre vár választ a feladatlap.

Érdekességképpen lássunk néhány feladatot, amelyben a magyar diákok jól, illetve rosszul teljesítettek. Az említett Aninát az álmában életre kelő krokodiltól az ugyancsak hús-vér állattá váló flamingók mentik meg - belőlük falatozik a krokodil. Bár a főhős hálálkodik a flamingók közbelépése miatt, kevés magyar gyerek tudta a helyes választ adtak arra a kérdésre, hogy "Mit érzett Anina a flamingók iránt?". Tízéves diákjaink itt a nemzetözi átlag alatt szerepeltek.

Egy másik mesében (amely egy fölöslegessé vált, karrierre vágyó agyaggombócról szól) a magyarok köpték-vágták a jó megoldást, s mindenki másnál jobban tudták, hogy a feleslegesség érzésével küzdő gombóc arra vágyik, hogy használják már végre fel valamire.

Mindkét fenti példát az élményszerző olvasás feladatai adták. Egy másik, ismeretterjesztő szöveg kérdései azt firtatták, hogy miért érdemes a gilisztatárolóba homok- és földréteget helyezni. Bár a teszt szövegből kikövetkeztethető volt, kisdiákjaink közül kevesen hibáztak rá a helyes válaszra. De azt például sokkal jobban kihámozták ugyanebből a szövegből, hogy a hangyák közé rakott, majd elmozdított almadarabka után kutatva a kis ízeltlábúak előbb-utóbb új csapást alakítanak ki.

területen a lányok a tehetségesebbek.

(Bár erre igazán nem szoktak kitérni az elemzések, azért jegyezzük meg: 2001-ben a mögöttünk végzett 27 ország vizsgázóinak átlagéletkora csak három esetben lépte túl a magyarok 10,7 éves átlagéletkorát, az előttünk végzett hat állam közül viszont négyben magasabb volt a diákok átlagos életkora.)
 
Az már a 2001-es felmérésből is kiderült, a mostani pedig csak megerősítette, hogy az olvasás-szövegértés egyszerűen jobban megy azoknak a diákoknak, akikkel szüleik az iskolaérettség előtt is nyelvi játékokat, éneklést, versmondást gyakoroltak,  vagy éppen mesét olvastak nekik. Mint ahogyan az is kiderült, hogy jobb olvasási eredményt érnek el azok a gyerekek, akiknek családja sok könyvet tart - s vélhetően forgat is - otthon. (A felmérés megismeréséhez nyújt támpontot Mihály Ildikónak a Pedagógiai Szemle honlapján  olvasható összeállítása.) 
 
A két teszt (a PIRLS és a PISA) eltérő eredményeire több magyarázat is született. Egyrészt a két fel-mérésben nem pont ugyanazok az országok vettek részt, az előbbiben 40, az utóbbiban 57. "A két felmérés eltérő életkorú diákokat céloz meg; a PIRLS által vizsgált negyediik elemisek többsége  motiváltabb, mint a 15 évesek. Ráadásul,  míg a negyedikesek még aktív olvasástanulással gyakorolnak, a későbbi évfolyamokban a deklarált szövegértésre már nem trenírozzák a diákokat" - sorolja Balázsi Ildikó, a Közoktatási Mérési és Értékelési Osztály vezetője a a két mérés eredménye közötti különbségek lehetséges okait. 
 
A szakemberek azt sem mulasztják el megjegyezni, hogy a PIRLS által mért szövegértési teszt nagymértékben illeszkedik a magyar tantervhez, a szövegértést, matematikai és természettudományos készségeket firtató PISA felmérése azonban nem idomul hozzá. Azt azonban kérdésünkre cáfolják, hogy a PIRLS intézménykiválasztási rendszere kevésbé volna szigorú, mint a PISA-é, így azt is, hogy például a kisfalvak diákságát kihagynák a dologból.
 
Ennél is lényegesebb, hogy a PIRLS-tesztben részt vevő országok egy részénél hat éves az alapozó időszak, ilyenformán a magyar diákok vetélytársai plusz két évet kapnak képességeik kibontakoztatására. A 15 évesekre vonatkozó PISA felmérés szövegértési feladatait adott esetben már könnyebben oldják meg.  (Az ilyen korú magyar fiatalok öt évvel korábban abbahagyták az olvasásértést, oda az előny.) 
 
A PIRLS szűkebb körű ismertségének egyik oka az lehet, hogy ezen a teszten nem teljesítettünk olyan gyatrán, mint a PISA felmérésen, tehát nem is szerepelt annyit a hírekben. Emellett a PIRLS egy kevésbé ismert nemzetközi szervezet felmérése, míg a PISÁ-t a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD ötlötte ki. Ennek megfelelően az utóbbinak jobb a  sajtója, a teszt jelentősége is nagyobb, hiszen három tárgykörben végez kompetencia-mérést, továbbá a munkaerőpiac felé araszoló 15 évesek tudását vizsgálja. Végül, de nem utolsósorban, a PISA háromévente borzolja itthon a kedélyeket, a PIRLS viszont csak ötévente végzi felmérését.  
 
A kudarcos PISÁ-t, s a sikeres PIRLS-t szembeállítani hiba lenne.  A két felmérés mást és mást mér, ráadásul  másképpen; tulajdonképpen kiegészítik egymást. Hogy milyen eredményt tartogat nekünk a legújabb  PISA felmérés, arról a jövő héten számolunk be.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
"Miközben ellenállunk, adjunk is valamit" – az SZFE-sek tévéjével elviselhetőbb a bezártság

"Miközben ellenállunk, adjunk is valamit" – az SZFE-sek tévéjével elviselhetőbb a bezártság

Camel festésű B-csoportos régi Lancia vár új gazdára

Camel festésű B-csoportos régi Lancia vár új gazdára

Csak nőkből fog állni Biden kommunikációs csapata

Csak nőkből fog állni Biden kommunikációs csapata