szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A nemzetközi átlagnak megfelelő eredményt értek el a magyar középiskolások a PISA tudásvizsgálaton. A felmérés matematikai és szövegértési tesztjein a korábbi években kétszer már csalódást keltően szerepeltünk. Az eredményeket kedden hozták nyilvánosságra.

A magyar tizenöt éves diákok 504 pontos eredményükkel az országok rangsorában 57 ország között a 19-23. helyen végeztek PISA 2006 felmérés természettudományos vizsgálatában. Eredményük ezzel nagyjából az OECD-országok (Nemzetközi Gazdasági és Fejlesztési Szervezet) átlagával azonos, s egy súlycsoportban szerepelnek Svédországgal, Lengyelországgal, Dániával és Franciaországgal. A természettudományos teszten a legjobb eredményt Finnország diákjai érték el, őket Hongkong, Kanada, Tajvan, Észtország, Japán, Új-Zéland, Ausztrália és Hollandia középiskolásai követik. Az OECD és az oktatási tárca kedden délelőtt hozta nyilvánosságra adatait, a részletes jelentést innen tölthetik le.

Oktatási rendszerünk nem látja el feladatát

A tanulás kultúrájának alapvető megváltoztatására van itthon szükség - nyilatkozta lapunknak Csapó Benő, a PISA Igazgató Tanácsának tagja még a nemzetközi felmérés 2006-os eredményeinek nyilvánosságra kerülése előtt, de már az eredmény ismeretében. A szakember szerint oktatási rendszerünk nem tesz eleget feladatának; annyi tudást szerzünk, amennyi odahaza ránk ragad. Az interjúhoz kattintson!

A PISA-felmérés egyszerre vizsgálja a szövegértési, matematikai és természettudomyános készségeket, ezek közül az egyiket mindig kiemelten kezeli. A korábbi két (2000-ben és 2003-ban készített) PISA-felmérés kiemelt témáját adó szövegértési és matematikai feladatokat rendre gyengébben oldották meg a magyar középiskolások, mint a természettudományos tesztet, így a 2006-ban készített, most publikált vizsgálat előtt végeredményben jobbnak tűntek a kilátások. A történethez hozzátartozik azonban, hogy a felmérésben résztvevő "vetélytárs" országok száma 2000-hez képest emelkedett: akkor még 43 államból álló, ma már 57 országból álló mezőnyben indultunk.

Bár a természettudományos feladatokra jutott a legtöbb tesztidő, a PISA 2006 a szövegértési és matematikai tudást is vizsgálta. S bár a felmérés készítői óvnak attól, hogy valamifajta agárversenynek, országok közötti vetélkedőnek tekintsük a kutatást, a közzétett táblázat alapján mégiscsak az derül ki, hogy összesítve a teszteket huszonkét ország diákjai állnak magasabb képességszinten, mint a magyarok. (Aki a részletekre kíváncsi, a jelentés 33. oldalától indulva megtalálja.) Matematikából pedig képességszintünk alapján pedig ennél is gyengébb az eredményünk: OECD-átlag alatti.

A magyar szereplés viszonylagos sikertelenségét jelentősen árnyalja az a függvénytábla, amelyen a természettudományos teszteredményeket az egyes államok GDP-jének függvényében vizsgálhatjuk, ennek alapján legalábbis Magyarország "átviszi a lécet". Ugyanígy jók az eredményeink, ha az egy diákra fordított intézményi források és pontszámaink kapcsolatát vizsgáljuk. (Másfelől persze sovány vígasz, ha csak önmagunkhoz képest vagyunk kiemelkedőek.)

Nem véletlen, hogy a PISA-felmérés (Programme for International Student Assessment - nemzetközi tanulói tudásszintmérő program) gyorsan viszonyítási ponttá vált a fejlett ipari országok számára. Annyira, hogy bár az OECD kezdeményezésére indult, nem csak a tagállamai vesznek részt benne. Az OECD arra kíváncsi, mennyire felelnek meg a különféle államok oktatási rendszerei által képzett tanulók a mindennapi élet s a modern munkaerőpiac kihívásainak. Nem arra koncentrál tehát, hogy az adott ország tantervében mi szerepel, a teszt nem is ezt kéri számon. 

A 2000-es első felmérést három évente követi újabb. Magyarországon kétszáz oktatási intézményből nagyjából ötezer 15 éves diák vett benne részt. Az iskolákat - hasonlóan a PIRLS-teszt gyakorlatához - a nemzetközi központ választja ki véletlenszerűen, de reprezentatív módon. Előre kizárhatják a felmérésből a speciális nevelést igénylő tanulókat, illetve iskoláikat, de az ennek alapján a vizsgálatból kihagyott diákok száma nem haladhatja meg az vizsgált összlétszám 5 százalékát.

"A PISA-tesztek a három vizsgált témaköréből 2006-ban a természettudományos műveltséget kezelték kiemelten. A szövegértés és a matematika ettől függetlenül jelen volt a vizsgálatban, csak kevésbé hangsúlyosan" - vázolja lapunknak a kutatás körülményeit Balázsi Ildikó, a Közoktatási Mérési és Értékelési Osztály vezetője. A több ország szakemberei által kiválasztott feladatokból összeállított tesztfüzet kitöltési ideje 120 perc, közben kisebb szüneteket tarthatnak a diákok.

A magyar tizenöt éves kamaszok eredményei sem 2000-ben, sem 2003-ban nem bűvöltek el bennünket. Az első, főleg szövegértésre koncentráló teszten a nemzetközi átlagnál gyengébb eredmények születtek. A 4-es és 5-ös képességszintet olvasásból csak a magyar fiatalok 23 százaléka teljesítette, a diákoknak gyakorlatilag a fele (48 százaléka) pedig 2-es vagy 1-es szinten teljesített. A nemzetközi rangsorban így szövegértésben ugyanúgy, ahogyan matematikából, a résztvevő országok középső harmadának második feléhez, a természettudományos tesztek megoldásában pedig a középső harmadának első feléhez tartoztunk.

A 2003-as PISA-teszten már 41 ország 250 ezer diákja vett részt, közülük 30 volt OECD-tagország. A magyarok 47,2 százaléka 2-es szinten vagy alatta teljesített az olvasási-szövegértési tesztekben, ezzel 24-28. helyen végeztünk az országok rangsorában. A természettudományos teszten ugyancsak nem brillíroztunk, a 14-19. helyet csíptük el, a matematika-teszteken pedig ennél is gyöngébben szerepeltünk, 22-27. helyezettek lettünk.

Hogyan lehetséges, hogy a különféle korosztályos felméréseken, pl. a szövegértést a tízévesek körében vizsgáló PIRLS-en jól szereplő magyar diákok tizenöt éves korukban már csak közepes vagy annál gyengébb eredményt érnek el?

Kompetenciaalapú érettségi

Az érettségi rendszer reformja a PISÁ-tól függetlenül zajlott, de középszinten mégis igyekszik minél inkább kompetenciaalapú lenni - mondja lapunknak Lukács Judit, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet tudományos munkatársa, amikor azt firtatjuk, idomult-e valamiképpen a hazai vizsgarendszer a PISA-féle követelményekhez. "A Nemzeti Alaptanterv újabb változásai kompetencia-alapúan határozzák meg a tantárgyi követelményeket, de a pontos tartalmi követelményrendszert már a kerettantervekre bízzák; s mivel a változások akkor érnek valamit, ha kimeneti téren is történik módosulás, a vizsgatartalom is változott. A kétszintűnek nevezett érettségi rendszer középszintű vizsgája próbál leginkább kompetenciaalapú lenni, az emelt szintű vizsga inkább a szakma irányultságú továbbtanulásra készíti fel a diákot, így ott az elméleti mélységek is komolyabbak - ecseteli Lukács Judit.  

De a matematika-tételeket alapul véve: a PISA feladataihoz hasonlóan itt is a szöveget kell elsősorban megérteni, majd matematizálni, vagyis matematikai modellt alkotni rá. Időnként a józan ész elég a megoldásához, ami a középszinten érettségizett tanulóknak elég, még akkor is, ha világos: a matematikának nagyon erős transzferhatása van, a "matekos godolkodást" az élet sok területén alkalmazni lehet.

Biztató, hogy a magyar nyelv és irodalom középszintű érettségin megjelentek a szövegértési feladatok. Bár a magyartanárok egy része úgy érzi, a szövegértési képzést alacsonyabb iskolai fokozaton el kell intézni, valójában a szövegértés folyamatos gyakorlást-fejlesztést igényel, akár a középiskolában is. Mindenesetre - mondja Lukács Judit - a 2005-ben bevezetett kétszintű érettségi, bár nem egyforma mértékben, de minden tárgyban megjelentet olyan kulcskompetenciákat, mint a szövegértés, a modellalkotás, a forrásfeldolgozás, a grafikonok olvasása. Mindenképpen különbség a PISA-felméréshez képest, hogy míg az csak három területet mér, az érettségi ennél többet.

"Ami szokatlanná teszi a PISA szövegeit a tanulók számára, az nem maga a művelet, vagy a felmérés szövegei, hanem a viszonylag szokatlan feladatmegoldási helyzet: nemcsak szépirodalmi, elbeszélő jellegű szövegeken, hanem tudományos ismeretterjesztő cikkeken, vagy különféle megrendelésekkel kapcsolatban is meg kel mutatniuk képességeiket. Ehhez nincsenek szerintem hozzászokva" - világít rá a nem túl hízelgő eredmény feltehető okaira Felvégi Emese oktatáskutató. "A fizikai vagy földrajz témájú szövegek keretében nem vizsgálják a szöveg felépítését, tartalmi elemeinek viszonyát, szókincsét, ezért szokatlan számukra, hogy nem csupán szépirodalmi írásokkal kapcsolatban kapnak szövegértési feladatokat" - magyarázza a szakember. Hozzá hasonlóan nyilatkozik Csapó Benő, a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézetének vezetője is.

A nemzetközi szakirodalom és számos ország tanítási gyakorlata a különféle olvasási és szövegfeldolgozási technikák általános fejlesztését támogatja - emlékeztet Felvégi Emese, példaként említve, hogy a matematika és a biológia szaktanár is fejleszti a diáknak az adott tárgyhoz szükséges szókincsét, olvasási stratégiáit, szövegértési és fogalmazási képességét. Végeredményben a szövegértés és fogalmazás-tanítás irányába kellene nyitnia a tanárképzésnek és a gyakorlatnak is - teszi hozzá.

De a PISA-felmérés eredményei nem csupán azért hatottak hidegzuhanyként, mert a rendszerváltás után felnövő generáció a vártnál gyengébben teljesített. (Akárhogyan is, a végeredmény mégiscsak függ az oktatásra fordított központi forrásoktól.) Inkább az döbbenthette meg a laikus közvéleményt, hogy Magyarországon az iskola nem képes kiegyenlíteni a társadalmi egyenlőtlenségeket. A szegény és képzetlen családból érkező diákokból ritkán lesznek okos és képzett felnőttek. Az iskola jó esetben is csak azon a szinten tartja, amilyen színvonalon átvette őket.

Poroszos oktatási rendszerben felnőtt emberként azt kérdezhetnénk: milyen büntetés jár ilyen bizonyítványért? "A PISA csupán mér, az OECD természetesen nem kér számon, nem támaszt velünk szemben követelményeket. Az önmagával szembeni elvárásokat minden országnak magának kell megfogalmaznia" - adja meg a választ Balázsi Ildikó, hozzátéve: mivel a PISA-ra jóformán mindenki odafigyel, mi sem legyinthetünk rá, különösen akkor, ha látjuk, hogy EU-s stratégiák születnek ennek mentén.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
hvg.hu Itthon

Remekeltek a magyar diákok a nemzetközi PIRLS-teszten

Bár a középiskolásokat érintő PISA felmérés korábbi eredményei hidegzuhanyként értek bennünket, azért van remény: a PIRLS nemzetközi szövegértési felmérésen kisdiákjaink, a 9-10 évesek, immár másodszor szerepeltek biztatóan, 40 ország "versenyében" a 9.helyet szerezték meg.

Közel 7 millió autót érintő visszahívást rendel el a General Motors

Közel 7 millió autót érintő visszahívást rendel el a General Motors

WHO-főigazgató a koronavírusról: Egyre több a fény a sötét alagút végén

WHO-főigazgató a koronavírusról: Egyre több a fény a sötét alagút végén

Válaszolt a kormánynak George Clooney: Várom a napot, amikor Magyarország újra rátalál arra, ami egykor volt

Válaszolt a kormánynak George Clooney: Várom a napot, amikor Magyarország újra rátalál arra, ami egykor volt