A testület 5:4 arányban - a munkavállalói és ellenzéki delegáltak szavazataival - döntött úgy, hogy nem támogatja a tervezetet, mert az nem kellően megalapozott, illetve több kárt okoz az utasoknak és a munkavállalóknak, mint amennyi közvetlen hasznot hajt a cégnek. A BKV-szakszervezetek ennek ellenére továbbra is fenntartják a sztrájkfelhívást jövő hét péntekre, mivel nem biztosak benne hogy sikert értek el, hiszen a főváros még elfogadhatja a tervezetet

(2003-ban a kormány konszolidálta a céget, akkor 37,3 milliárd forintos adósságot vállalt magára a költségvetés. 2006-ban elismerték a BKV valós költségeit - ekkor nőtt a jelenlegi, évi  32 milliárdos szintre az állami támogatás). 

Nem ígért viszont a jelenleginél több, illetve további konkrét támogatást az állam a BKV működéséhez - egyebek közt erről is szól az a kancelláriaminiszter által aláírt levél, amely a főpolgármester és két helyettese múlt heti megkeresésére válaszol - közölték közigazgatási források csütörtökön.

A kormányszóvivő tájékoztatása szerint a levélben Kiss Péter arról is írt, hogy készek az egyeztetésre, át kell tekinteni azonban a kormány és a főváros között 2003-ban aláírt megállapodás teljesülését.

Demszky Gábor, Hagyó Miklós (MSZP) és Ikvai-Szabó Imre (SZDSZ) főpolgármester-helyettesek múlt pénteki levelükben a pénzügyi, a gazdasági és a kancelláriaminiszternél szorgalmaztak ez évre 18,5 milliárd forintos plusz állami támogatást, ami 2010-ig évente az inflációval emelkedne. A városvezetők egyebek közt kifogásolták, hogy az állami támogatások reálértéken évek óta csökkennek, s szorgalmazták a tanuló-nyugdíjas bérletek állami árkiegészítésének inflációkövető emelését, a gázolaj jövedéki adójának visszaigényelhetőségét és az olcsóbb villamosáram-vásárlási lehetőséget.

A kancelláriaminiszternek a város vezetőihez írt leveléből kiderül, hogy a BKV állami normatív támogatását nem kívánják emelni. Szerintük ugyanis a normatív támogatás mértéke megfelel az állam és a főváros között ez ügyben kötött 2003-as szerződésnek. A kancelláriaminiszter hangsúlyozta: készen állnak tárgyalni, hogy áttekintsék a BKV helyzetének javítása érdekében tehető erőfeszítéseket. Jelezte, hogy készek bemutatni a kormány lehetőségeit is.

Nyáry Krisztián, a főpolgármesteri hivatal kommunikációs igazgatója az MTI-nek nem kívánt nyilatkozni ez ügyben. Csupán annyit jegyzett meg, hogy ismeretei szerint úton van a kancelláriaminiszter levele a Városházára.

Daróczi Dávid kormányszóvivő tájékoztatása szerint Kiss Péter a levélben arról írt, hogy készek az egyeztetésre, át kell tekinteni azonban a kormány és a főváros között 2003-ban aláírt megállapodás teljesülését.

A kancelláriaminiszter levelében emlékeztetett arra, hogy a megállapodás alapján akkor 37,3 milliárd forintot adott a BKV-nak adósságkonszolidációra a kormány, és növekedett a társaság normatív támogatása is.

Daróczi Dávid megjegyezte: míg 2004-ben ez évi 5,9 milliárd forint volt, idén már 32,3 milliárd.

Kiss Péter a levélben kitért arra: a normatív támogatás és az árkiegészítés együttesen azt jelenti, hogy idén a közlekedési vállalat a központi költségvetésből 53,2 milliárd forintot kap.

A kormánynak nincs felelőssége egy önkormányzati tulajdonú cég belső vitáinak elrendezésében - olvasható a kancelláriaminiszter levelében.

A dokumentumban a kancelláriaminiszter jelezte: a konvergenciaprogram és a 2008-ra elfogadott költségvetési törvény pontosan rögzíti, hogy az adófizetők pénzéből mennyit tud a költségvetés a BKV-nak juttatni.

Veres János pénzügyminiszter hétfőn a parlamentben kizárta a BKV  további pénzügyi támogatásának lehetőségét, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök pedig egy szerdai sajtónyilatkozatában megerősítette ezt.