Ipari kémkedés („különösen nagy értékre elkövetett szerzői jogok megsértése”) gyanújával nyomoz a Vám- és Pénzügyőrség Központi Bűnüldözési Parancsnoksága. Ipari kémkedés miatt ez idáig még senki ellen sem indult büntetőeljárás Magyarországon.
A nyomozók a sértett cég biztonsági szolgálatának jelzése alapján május 22-én, a ferihegyi repülőtéren vették őrizetbe egy neves budapesti orvosi diagnosztikumokat gyártó és fejlesztő cég volt minőségügyi vezetőjét.
Gyanújuk szerint az Oroszországba induló géppel egykori munkaadójának konkurenséhez tartott, laptopjában több ezer szabadalmi oltalom alatt álló információval. Néhány órával később a lakásán vették őrizetbe a – hatóságok által kérésére meg nem nevezett – vállalkozás volt műszaki igazgatóját.
A hvg.hu megtudta: a korábbi sajtóhírekkel ellentétben nem a Diachem Kft. a kémkedés áldozata, hanem egy Diagon nevű cég.
A kár valódi mértékét sem lehet tudni, mivel a cég nem tudja, hogy a szerzői jogokat és üzleti titkokat tartalmazó információkat hányszor másolták át és kikhez kerültek. A Diachem Kft-nek mindössze annyi köze van az ügyhöz, hogy a gyanúsítottak a Diagontól oda mentek át dolgozni.
A Diagon ügyvédje, Dezső Antal a hvg.hu-nak elmondta: az ügynek semmilyen politikai vonulata nincs, kizárólag bűnügyről van szó, még ha különleges bűnügy is az. (A Diachem Kft. több szálon is kötődik Fidesz-közeli üzleti körökhöz; a szálak az Orbán Viktor családjának tokaji vagyonszerzése ügyében felbukkant Kékessy Dezső, az Orbán-kormány idején hazánk párizsi nagykövete, hozzátartozóihoz vezetnek.)
Az ügyvéd elárulta, hogy az információkkal a gyanúsítottak a Diagon régi orosz partnereit keresték meg. A kémkedéssel vádolt volt alkalmazottakra még a rendőrségi nyomozás előtt figyeltek fel. A cég belső biztonsági szolgálata felvételt is készített arról, hogy a gyanúsítottak a vevőjelöltekkel találkoztak.
Szakértők szerint nehéz megítélni az üzleti hírszerzés elterjedtségét hazánkban, de annyit bizonyosan lehet tudni, hogy a multinacionális vállalatok használják ezt az eszközt. Az is gyakori, hogy egy cég a konkurencia bizalmas információit kifürkészve igyekszik „lefaragni” termékfejlesztési költségeit. A legjobban figyelt iparágak közé tartozik egyébként a bank- és pénzügyi szféra, az olajipar és az energetika, de nagyon aktívak a hírszerzők a gyógyszeriparban és az informatikában is.
Ipari kémkedés miatt ez idáig még senki ellen sem indult büntetőeljárás Magyarországon. Jóllehet vannak jogszabályok, amelyek az üzleti titkot védik, még az üzleti hírszerzés sincs szabályozva. Nem úgy az Egyesült Államokban, ahol még azért is megbüntethetnek valalkit, ha jogtalanul tartózkodik egy vállalat területén.
A rendszerváltás előtt az ipari kémkedés állami „feladat” volt. Akkoriban a titkosszolgálat közvetlen irányítása alatt álló KFKI vitte a hátán a technológiai kémkedést: az amerikaiak által kelet-európai exportra letiltott úgynevezett Cocom-listás termékeket másolta le. Az eredeti gépekért a KFKI gyakran óriási pénzeket fizetett, megesett, hogy egy Amerikából származó személyi számítógépért egymillió forintot ígért az állami vállalat.
A magabiztos Tisza-előnyt mérő, június elején készült Medián-kutatásban azt is megvizsgálták, milyen hatással lennének a különböző összefogás-kombinációk Magyar Péter pártjára.
A minisztérium sem tagadta, hogy nagykövetségeknek is levelet írt a Pride betiltásáról, melyre szerintük a Pride körüli tudatosan keltett álhírek miatt volt szükség.
Ami igazán érdekes, hogy mi maradt ki a dokumentumból.
Egész Európát érintő azonnali visszahívási kampány indult.
