Az EP-jelöltekre ugyanaz a határidő vonatkozik, mint a párttisztújításra, így március 10-ig kell majd jelölni párttisztségre és az uniós listára is. A listára az országos elnökség és a választmány tesz javaslatot. Információk szerint már fel sem merül, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök vezesse a párt EP-listáját. Vezető szocialista politikusok ezt azzal indokolták, hogy mára „nem úgy alakult a helyzet, miszerint a kormányfőnek uniós tisztséget kellene vállalnia”. Ebben a helyzetben pedig úgy vélik, nem célszerű a lista élére írni Gyurcsány Ferenc nevét, mert az csak indokolatlan spekulációkat indítana el.
 
Korábban felvetődött, hogy hazai „nagypolitikusként” Göncz Kinga külügyminiszter legyen az EP-listavezető, de ez is lekerült a napirendről, mert most a kormány stabilitása a legfontosabb cél, amelynek „nem tenne jót egy minisztercsere” – mondták szocialista elnökségi tagok. Közölték: ma úgy tűnik, húzónév sem lesz a szocialista EP-jelölti listán, a valóságos jelöltek közül a relatíve legerősebbet kell majd előre helyezni. Ezért elvileg elképzelhető, hogy Tabajdi Csaba lesz a listavezető, de nem az ismertsége miatt, hanem mert ő a delegációvezető - magyarázták az MSZP vezetői.

Ahogy húzónévvel sem, úgy nagy kampánnyal sem készül az MSZP az EP-választásokra – legalábbis most így nyilatkoztak a párt vezetői. Ennek magyarázataként hozzáfűzték, az uniós választásokon egész Európára jellemző, hogy sosem a kormánypártok nyernek, és az első uniós választás óta kiderült: „politikailag semmi jelentősége nincs, hogy hány képviselőnk van az EP-ben”. Egy elnökségi tag úgy fogalmazott: „Becsülettel végigcsináljuk a kampányt, de inkább úgy fogjuk fel, mint egy alkalmat a megszólalására”.

A jelenlegi szocialista EP-képviselők közül a hírek szerint Kósáné Kovács Magdán kívül a többiek szívesen dupláznának – közölték szocialista vezetők. Mint mondták, felmerült az is, hogy megpályázza az európai parlamenti képviselői helyet Kökény Mihály, Baráth Etele és Szabó Zoltán is. Közülük Kökény Mihálynak lenne a nagyobb esélye a jelöltségre, azért, mert ő listáról került be az Országgyűlésbe. Baráth és Szabó esetében – a kisebbségi kormányzás miatt – gondot okoz, hogy ők egyéni választókerületből jutottak be a Házba. „Ez a döntés így nemcsak a személyi kvalitásaikról szól majd”.

Az MSZP-ben még nem indult meg a hivatalos jelölési folyamat az országos tisztségekre. A tisztújító kongresszusra készülve, a jelölőbizottságnak március 10-ig kell ismertetnie a jelöltek névsorát, de a szabályok szerint még a kongresszuson is felmerülhetnek újabb nevek. Megoldhatná a „készülődő” konfliktusokat az – vélekedtek –, ha a jelölőbizottság élne az alapszabály szerinti lehetőségével, és a jelenleginél több elnökhelyettesre vagy alelnökre tenne javaslatot (ma két elnökhelyettes, és három alelnök van). Erről külön szavazással kell döntenie a párt legfelső döntéshozó testületének.

A jelölőbizottság csak februárban alakul meg, a pártszervezetek február 20-ig küldhetik be jelöléseiket. A jelölőbizottságba minden küldöttcsoportból részt vesz egy tag, akinek annyi szavazati joga van, ahány küldött van a csoportjában. Ahhoz, hogy valaki jelöltté váljon, az így számolt szavazatok egyharmadára és emellett öt küldöttcsoport támogatására van szükség. A szabályok szerint a jelölőbizottság 20 százalékának szimpátiáját el kell nyerni ahhoz, hogy egy jelöltet meghallgasson a testület, várhatóan márciusban. A bizottságnak március 10-ig kell elküldenie a küldötteknek, hogy kiket jelöl az egyes tisztségekre.

Bár a jelölés valójában még meg sem indult, a szocialista vezetők várakozásai szerint nem valószínű, hogy nagy személycserék lennének az elnökségben, az igazi verseny az elnökhelyettesi, az alelnöki posztokért indulhat, ha a tisztségek számát nem változtatják meg - mondták a vezetés tagjai. Hozzátették: változott a legfontosabb cél, az egypárti kormány lényeges szempontja a stabilitás, belső kampányokra most még sem érnek rá.

„Úgy tűnik, hatalmas indulatok sincsenek most a tisztújítás körül, ahol ez érdekes lehet, az a megyei középszint lesz, ott is egy-két megyében lesz többes jelölés, ilyen Békés, Baranya megye” – mondta egy elnökségi tag. Hozzátette: Budapesten voltak belső viták, például a Főgáz privatizációjáról, de a „négyes fogatnak” (Burány Sándor fővárosi elnök, Steiner Pál közgyűlési frakcióvezető, Hagyó Miklós és Horváth Csaba főpolgármester-helyettes) volt annyi józan esze, hogy ezt megoldották egymás közt.

Az MSZP 2009. március 21-én és 22-én tartja kétévente esedékes tisztújító kongresszusát.