Ursula von der Leyen bizottsági elnök Brüsszelben egyértelművé tette, hogy a cél a további nyomásgyakorlás Oroszországra egy feltétel nélküli, 30 napos tűzszünet elérése érdekében. Von der Leyen szerint az erő az egyetlen nyelv, amiből Oroszország ért, az eddigi szankciók kikezdték a rendszer alapjait.
Az orosz gazdaságot mélyen érintik a szankciók. Az Orosz Központi Bank 210 milliárd eurós tartaléka le van tiltva. Oroszország olaj- és gázbevételei közel 80 százalékkal csökkentek a háború előtti állapothoz képest. A hiány az egekbe szökik. A kamatlábak megfizethetetlenül magasak. Az infláció jóval 10% fölé emelkedik. A technológiák és a kritikus áruk importjának ára hatszorosa a háború előtti állapotnak és a globális átlagáraknak
– részletezte Von der Leyen.
A Bizottság – első alkalommal – javasolja az Északi Áramlat 1 és az Északi Áramlat 2 tranzakciós tilalmát. Ez azt jelenti, hogy egyetlen uniós szereplő sem vehet részt közvetlenül vagy közvetve az Északi Áramlat csővezetékekkel kapcsolatos tranzakciókban. A csővezeték jelenleg nem üzemel, így azonban a későbbiekben sem lesz erre lehetőség.
Az Európai Bizottság azt is javasolja, hogy az olajár-plafont hordónként 60 dollárról 45 dollárra csökkentsék. Ezzel az EU alkalmazkodna a megváltozott piaci körülményekhez, az olaj árának leszorítása ugyanis sikeres volt eddig is, ugyanakkor az olajexport továbbra is az orosz kormányzati bevételek egyharmadát teszi ki. Fontos az időzítés: néhány nap múlva a G7-es csúcson is téma lesz az olajár-plafon, az EU ezzel az ajánlattal érkezik majd.
A korábbi szankciók között ott volt az orosz árnyékhajó-flotta tagjaival szembeni intézkedés, ezek azok a hajók, amelyek gyakran harmadik országok zászlói alatt hajózva – a szankciók megkerülésével – részt vesznek az orosz olaj értékesítésében, de azzal is megvádolták őket, hogy európai tengerfenéki vezetékek ellen követtek el szabotázsakciókat. Eddig már 342 hajót listáztak, most további 77 hajót azonosították, amelyek nem köthetnek ki európai kikötőkben és európai cégek nem nyújthatnak nekik szolgáltatást, például nem köthetnek rájuk biztosítást.
A Bizottság javasolja az orosz nyersolajon alapuló finomított termékek importjának tilalmát, a cél annak megakadályozása, hogy “az orosz nyersolaj egy része a hátsó ajtón keresztül jusson el az EU piacára”.
A bankszektorral kapcsolatban a javaslat tartalmazza, hogy a SWIFT rendszer használatára vonatkozó meglévő tilalmat alakuljon át teljes tranzakciós tilalommá és az eddigi bankokon túl további 22 pénzintézetre vonatkozzon ez a rendelkezés.
A fentieken túl további, több mint 2,5 milliárd euró értékű exporttilalmat javasolnak, olyan termékekre, amelyeket az iparban lehet használni, akár fegyvergyártásra is. Gépek, a fémek, műanyagok és a vegyi anyagok tartoznak ide, amelyeket drónok, rakéták és más fegyverrendszerek gyártásához használnak.
A korlátozó intézkedések érintetnek 22 orosz és külföldi vállalatot, amelyek közvetlen vagy közvetett támogatást nyújtanak Oroszország katonai és ipari ágazatának, ezeknek a vállalatoknak – ha van – befagyasztják európai számláit.
Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője is arról beszélt, hogy a szankciók működnek.
A legutóbbi, a 17. szankciós csomagunk után az oroszországi olajexport a fekete-tengeri és a balti-tengeri útvonalakon egy hét alatt 30%-kal csökkent. Csak májusban Oroszország állami vagyonalapja 6 milliárd dollárral, 42 milliárdról 36 milliárd dollárra csökkent. És jövőre kifogyhat a pénzből
– sorolta Kallas.
A szankciós csomag elfogadásához valamennyi tagállam egyetértése szükséges. Most az EU-hoz akkreditált állandó képviselők (nagykövetek) szintjén kezdődik meg a vita, a cél valószínűleg az, hogy még a június végén esedékes uniós csúcstalálkozó előtt, a külügyminiszterek 23-i ülésén elfogadják a csomagot. Magyarország folyamatosan hangoztatja, hogy nem ért egyet a szankciós politikával, de eddig minden csomagot megszavazott Szijjártó Péter. Újabban Szlovákia hangsúlyozza különállását, Robert Fico azt mondta, hogy nem támogat semmilyen büntetőintézkedést, ha az sérti Szlovákia érdekeit.
