Megszólalt a sokat támadott csendrendelet atyja

hvg.hu: Mi indokolta a csendrendelet meghozatalát?

Kékesi Tibor: A vendéglátóhelyekről kiszűrődő zajra, az utcai hangoskodásra, a gépjárművek megrongálására és a koszos kapualjakra érkező panaszok. A kerületben élők által tett bejelentések, amelyek a közterület rendjének és a közbiztonságnak a megzavarásáról szólnak, mára verték ki a biztosítékot az önkormányzatnál olyan mértékben, hogy lépjünk, s szigorú szabályok közé szorítsuk a vendéglátóhelyek működését. Két évvel ezelőtt már szó volt arról, hogy fellépünk az ügyben, de akkor úgy gondoltuk, jobb, ha a konkrét esetekben járunk el. Mára azonban kiderült, hogy ez a módszer nem teljesítette a hozzá fűzött reményeket.

hvg.hu: Egyöntetű volt a képviselőtestület döntése a csendrendelet elfogadásában?

K. T.: Egy képviselőtársam tartózkodott a szavazásnál, egy pedig ellenezte, mondván, jobbnak tartaná a szankciók és az eljárások szigorítását. A többiek egyetértettek abban, hogy a turisztikai szempontok figyelembe vételénél is fontosabb a terézvárosiak pihenéshez való igényének szem előtt tartása.

hvg.hu: Konkrétan milyen módon?

K. T.: A rendelet nem vonatkozik a benzinkutakra és a szálláshelyekre, a non-stop nyitva tartó üzletekkel kapcsolatban pedig nem tartalmaz érdemi változást. Továbbra is érvényben van a 2007-es rendelet, miszerint alkoholt este tíz és reggel hat óra között nem árusíthatnak. Amennyiben egy szakértő igazolja nekik, hogy gondoskodtak a megfelelő zajvédelemről, akkor a jegyző kiadja számukra a működési engedélyt. Hasonló az eljárás az éttermek esetében, csak azoknál a szakértői vélemény mellett a lakók kétharmados hozzájárulása is szükséges ahhoz, hogy a hely működhessen. Azoknak a vendéglátóhelyeknek, amelyekre nem érkezett panasz, most első körben nem kell a lakóktól engedélyt kérni a meghosszabbított nyitva tartáshoz, ami a teraszok esetében éjfélt, a helyek tekintetében pedig egy órát jelent. Akikre panaszkodtak az emberek, ám nincs ellenük semmilyen hatósági eljárás, azoknál elég az is, ha a tulajdonosok fele beleegyezik az étterem meglétébe. A lakók a beleegyezésüket egyébként bármikor visszavonhatják. Aki pedig nem teljesíti a feltételeket, az egy évig nem kaphat működési engedélyt.

hvg.hu: A tulajdonosoktól származó hozzájárulás előírása nem jár-e együtt alkudozással, kvázi zsarolással, nem kötik-e a lakók esetleg bizonyos összeghez majd a beleegyezésüket?

K. T.: Ezt nem tudom megmondani. A felmerülő problémákról készek vagyunk egyeztetni, mint azt tesszük már most is a vendéglátósok azon körével, akik összefogtak. Ha bárki jobb konstrukciót tud javasolni az önkormányzaténál, az tegye meg.

hvg.hu: A rövidebb nyitva tartási idő miatt a vendéglátóhelyek bevételkieséssel számolnak. Így pedig kevesebb iparűzési adó folyhat be az önkormányzathoz. Számoltak ezzel?

K. T.: Nem hiszem, hogy az éttermek forgalma csökkenni fog. Úgy vélem, a rövidebb nyitvatartási idővel is ki fogják termelni a bevételüket. Így hozzánk sem folyik majd be kisebb összeg.

hvg.hu: Készültek erre előzetes becslések?

K. T.: Nem végeztettünk felméréseket. A javaslatokat egyébként én magam dolgoztam ki, de nem külföldi mintára, hanem a kerületi kereskedelmi és ipartestület és a társasházkezelők véleményének kikérésével, s én terjesztettem be az anyagot is a képviselő-testület elé.

hvg.hu: Az önkormányzaton kívül a rendelet nem aratott egyöntetű tetszést.

K. T.: Igaz, hogy mind a fővárosi önkormányzat vezetői, mind a civil szervezetek kisebb-nagyobb vehemenciával tiltakoznak a szeptember 1-jétől érvénybe lépő csendrendelet ellen, sőt Alkotmánybírósághoz is fordultak. Számunkra mégis az volt a fontos, hogy Budapest egyik legforgalmasabb és legsűrűbben lakott kerületét az ott lakók számára élhetővé tegyük. Amennyiben az Alkotmánybíróság kimondja, hogy a szórakozáshoz való jog elsőbbséget élvez a pihenéshez képest, akkor megkeressük majd az új szabályozási megoldást.