A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
A brit gazdasági-politikai napilap pénteken közölt cikkében azt írta: az ügy aggályokat vet fel azzal kapcsolatban, hogy Magyarországon erősödhet a politikai beavatkozás az üzleti szférában, ahogy „a pártok igyekeznek pénzhez jutni a jövő évi általános választások előtt”. A Financial Times írása szerint a frekvenciáját most elveszítő két külföldi tulajdonú rádióállomás arról számolt be, hogy a pályázati eljárás kezdete előtt "olyanok keresték meg őket, akik a két párt képviselőinek mondták magukat", és felajánlották: meghosszabbítják engedélyeiket, ha a pártok megkapják a cégek tőkéjének 50 százalékát. A Sláger Rádiót birtokló amerikai Emmis Communications érdekeltségének alelnöke, Barbara Brill azt mondta a Financial Timesnak: megkereste őket egy politikai párt, és "egyértelműnek tűnő módon alkut ajánlottak annak fejében, hogy a párt támogasson (bennünket) a pályázaton". A lap szerint mindkét párt cáfolja, hogy finanszírozásuk tényező lett volna a pályázati eljárásban, és azt is, hogy bármiféle ilyen alkut felajánlottak volna.
Az ügyről szintén beszámoló The Economist szerint Budapesten dolgozó amerikai diplomaták "háborognak" a Sláger Rádió miatt.
Decemberben egyébként éppen a Sláger Rádió és a Danubius Rádió lobbierejét mutatta, hogy a parlament számukra kedvező médiatörvény-tervezetet fogadott el, amely a pályáztatás nélküli frekvenciaengedély-hosszabbítást tette volna lehetővé. Sólyom László a törvényt nem írta alá, normakontrollra küldte az Alkotmánybírósághoz, amely elkaszálta azt.
A médiatestület távozó vezetője az MSZP és a Fidesz delegáltjairól az FT-nek azt mondta: "ezek olyan emberek, akik egy falusi rádió engedélye ügyében is élethalálharcot vívnak egymással, (ebben az esetben) azonban teljes volt az egyetértés közöttük". "A szemükbe néztem, és megkérdeztem tőlük: mivel indokolják, hogy a két pályázatot nem zárták ki ... nem válaszoltak. A találkozó után azonnal lemondtam" - idézi Majtényit a Financial Times.
Majtényi László ORTT-elnök a rádiós pályázatokról szóló testületi döntést megelőzően hozta nyilvánosságra azt a szakvéleményt, amelyet a Budapesti Corvinus Egyetem médiagazdasági szakértői bocsátottak ki a rádiós pályázatokról. Ezek alapján - írta Majtényi - több pályázatról egyértelműen kijelenthető, hogy teljes mértékben irreális piaci szempontokon és számításokon alapulnak, piaci feltételezéseik és várakozásaik nyilvánvalóan megalapozatlanok, ebből következően alkalmatlanok arra, hogy a vállalt feltételek szerint a műsorszolgáltatási jogosultságot annak teljes időtartama alatt gyakorolják.
Az idézett különvéleményben ugyan nem nevezhette meg az - azóta lemondott - ORTT-elnök, hogy mely pályázatokól van szó, ám sajtóértesülések szerint a két nyertes pályázat - az Advenio és az FM1 pályázata is -köztük volt.
Az ORTT - mint a friss HVG cikkében is olvasható - a felajánlott százalékokat, nem pedig az összegeket pontozta. Így a 200 millió forintos fix díj mellett az árbevételük 50-55 százalékát ígérő nyertesek háromszor–ötször annyi pontot kaptak, mint a 10-15 százalékot kínálók, függetlenül a tervezett árbevételtől. Információink szerint a Klassz hét évre átlagosan 2 milliárd, a Neo 2,5 milliárd forint körüli éves forgalommal kalkulál, ami lényegesen szerényebb ugyan, mint a Danubius és a Sláger tavalyi 2,6, illetve 4,2 milliárdos árbevétele, ám ez a magas kulcsokkal még így is milliárdos műsor-szolgáltatási díjakat feltételez a most üzemelő rádiók által az utóbbi években fizetett 200-200 millió forinttal szemben.
A Danubius frekvenciájáért kapott pénz a Magyar Rádiót illeti, márpedig ezekért a hullámhosszokért már az első másfél évre is a maximális, 1,05 milliárd forintos ajánlatot tette az Advenio, s 2011 közepétől, öt és fél éven át fizetné az árbevétele 55 százalékát. A Sláger-Neo frekvenciájáért az első másfél évre 532,5 millió forintos csekket állíthat ki a médiahatóság, utána dőlnek csak a milliárdok, amelyeket az ORTT a médiatörvény alapján pályázatokon oszthat szét, vagyis juthat a szekértábor-médiumok finanszírozására, mint ahogy ez eddig is sokszor megtörtént.
A piaci vélekedések szerint a pályázat nyertesei a reklámértékesítést sales house-ok közbeiktatásával végzik, a valóságosnál lényegesen kisebb forgalmat mutatnak majd ki, és az után fizetik csak a műsorszolgáltatási díjat. A FM1-Neo mögött Econet részvényesi tájékoztatójából az derül ki, hogy a hirdetési tevékenységet a cégcsoporthoz tartozó Est Médiához szerveznék ki, így a reklámokért beszedett pénz a tőzsdén szereplő Econet konszolidált árbevételében jelenne meg.
