Az ügyészség által a civilszervezet feloszlatása érdekében két éve indított polgári per felülvizsgálati eljárásában az LB elutasította a gárda ügyvédjének kérelmét, és helybenhagyta a Fővárosi Ítélőtábla júliusban kihirdetett jogerős határozatát. Az ügyészség azért indított pert, mert álláspontja szerint a Magyar Gárda alkotmányellenes, rasszista mézetek terjesztéséhez nyújtott intézményes kereteket.
   
Az elsőfokú bíróság az egyesület feloszlatását rendelte, el, melyet a másodfokon eljáró tábla jogerős ítéletében kiegészített azzal, hogy az egyesülettől elválaszthatatlan a mozgalom, ezért azt szintén fel kell oszlatni. 
   
Az LB kedden szóbeli indoklásában az ítélőtáblához hasonlóan rámutatott arra, hogy "az egyesület tevékenységével túllépte a szabad véleménynyilvánításnak azt a határát, ami még alkotmányos védelemben részesülhet", konfliktushelyzetet idézett elő, és saját alapszabályától is eltért, mely szerint tevékenysége a magyar kultúra és történelem ápolására, illetve a rend és a polgári nyugalom megőrzésére irányul.
   

© MTI - Szigetváry Zsolt

Az LB szóbeli indoklása szerint a gárdarendezvények "fajgyűlöletről" tettek tanúbizonyságot, és az a tény, hogy nem történt erőszak, nem jelenti, hogy nem állt fenn annak közvetlen veszélye. Például volt olyan rendezvény, ahol az egyik oldal azt üzente a másiknak, hogy "le leszel vágva az összes purdéddal együtt", mire jött a válasz: "idehozunk 5000 cigányt, aztán majd meglátjuk, mi lesz". Ezek az események nyilvánvalóan nem a megoldást szolgálták, hanem újabb feszültségeket gerjesztettek - fejtegette a bíró.
   
Az LB hivatkozott az egyesülési törvényre, mely szerint az egyesülési jog gyakorlása nem ütközhet az alkotmányba, nem valósíthat meg bűncselekményt, és nem is hívhat fel arra, továbbá nem sértheti mások jogát és szabadságát. A Magyar Gárda oly módon sértette meg ezeket a törvényi rendelkezéséket, mely jogszerűen vonta maga után a szervezet feloszlatását. 
   
Az LB a tábla jogerős döntésével egyezően kifejtette azt is, hogy a Magyar Gárda mozgalom nyilvánvalóan az egyesület része. Ezt támasztja alá az egyesületnek, illetve képviselőinek több korábbi nyilatkozata, melyben arról beszéltek, hogy a mozgalom és az egyesület "egy család", az egyesület a "mozgalom szellemi iránytűje",  továbbá, hogy az egyesület hozta létre, támogatta és szervezte a mozgalmat, így pedig azonos megítélés alá esnek, és a mozgalom a feloszlatásban is osztja az egyesület sorsát.
   
A határozathozatalt követően az LB épületében újságíróknak Gaudi-Nagy Tamás ügyéd és Vona Gábor, a Jobbik elnöke, illetve a Magyar Gárda képviselője egyaránt azt mondta, hogy a strasbourgi Emberi Jogi Bírósághoz fordulnak a magyar bíróságok döntései miatt.
   
Gaudi-Nagy Tamás szerint a "magyar jogtörténet szomorú fejezete", hogy az alkotmányos talajon álló, erőszakmentes, jó célokért, például "a cigány-magyar együttélés", vagy a rossz közbiztonság miatt kiszolgáltatott emberek érdekében fellépő Magyar Gárdát törvényen kívül helyezik a magyar bíróságok. Az ügyvéd szerint mostantól reális a veszélye annak, hogy minden hasonló, valós társadalmi problémákat felvető kezdeményezést elfojtsanak a hatóságok. "A probléma felvetőit iktatták ki, a probléma helyett" - jegyezte meg Magyar Gárda ügyvédje. 
   
Vona Gábor azt emelte ki, hogy a bíróságok nem tudtak ellenállni a rájuk nehezedő nyomásnak, de a valós társadalmi problámákat felszínre hozó Magyar Gárda ügye már akkor félresiklott, amikor azt az állami szervek érdemi megoldás helyett jogi útra terelték. "Tudomásul vesszük, de nem tudjuk elfogadni az ítéletet" - mondta Vona Gábor, aki hangsúlyozta azt is, hogy álláspontja szerint az Új Magyar Gárda Mozgalom résztvevőinek joguk ebben a szervezetben tevékenykedni.