A Margit híd lezárása is kellett ahhoz, hogy ismét vita alakuljon ki a megkülönböztető jelzések használata körüli visszásságokról. A felújítási munkálatoknak hála, viszonylag könnyen behatárolható térségre koncentrálódott a „jelenség”. Az RTL Klub stábja néhány óra leforgása alatt 35 megkülönböztető jelzéssel áthaladó járművet számolt össze a minap az autósok elől amúgy elzárt területen. Egy szombat hajnali súlyos baleset is a témára irányította a figyelmet: a budapesti Alkotmány utcában fejre állt egy taxival ütköző terepjáró, amelynek vezetője engedély nélkül szerelte fel és használta járművén a „közlekedésgyorsító” jelzéseket.

Az utóbbi másfél évtizedben nem volt olyan kormányzati ciklus, hogy a kéklámpa-használatot legalább egyszer ne szigorították volna. Bár a főszabályok (lásd Szabad a jelzés című írásunkat) a kilencvenes évek eleje óta lényegében változatlanok, a kisebb-nagyobb finomítások is jelzik, hogy az alkalmazók rendre megtalálják a kiskapukat, vagy az ellenőrzés lazaságára apellálnak.

Sziréna és kék lámpa. Villognak © Stiller Ákos

A legutóbbi, 2007-es szigorítás egyik kiváltó oka az volt, hogy a kék lámpás autók száma ismét elérte a kritikus tömeget. A közlekedés egyszerű, ámbár többségben lévő szereplői pedig úgy reagáltak, hogy egyre kevésbé iparkodtak szabad utat adni a gyorsabb haladásra jogosító jelzéseiket használó járműveknek. A rendőrség statisztikái szerint az engedélyhez nem kötött – például a mentők, a tűzoltók, a rendőrség flottájába tartozó – kék lámpás járműveken kívül ma is közel 1200 megkülönböztető jelzés használatára jogosító autó fut az utakon. Számuk mindössze hetvennel csökkent a két évvel ezelőtti „bekeményítés” óta.

Bár a KRESZ értelmében a forgalom résztvevői nem mérlegelhetik, ki használja indokoltan a megkülönböztető jelzéseket, s ki az, aki nem, a kék lámpák fegyelmező erejének erodálódásához a „VIP-balesetek” – például Honti Mária művelődési államtitkáré (1995-ben), Nógrádi László közlekedési miniszteré (2000-ben) – is hozzájárultak. Balázs Péter külügyminiszter október végi, körúti ütközése után is felmerült a kéklámpa-használat indokoltságának kérdése, Bajnai Gordon miniszterelnök a történtek után mindenesetre azt kérte kormánya tagjaitól, tartózkodjanak a megkülönböztető jelzések használatától. Mintha lenne is foganatja a szavainak: a Margit hídon minap tetten ért és sikeresen beazonosított villogós autók között legalábbis – a mentősökön és a rendőrökön kívül – csak diplomáciai szolgálatok, a köztársasági elnöki hivatal, valamint az ügyészség képviseltették magukat.

Szabad a jelzés

Szirénát és kék lámpát a főszabály szerint csak az emberi élet védelme, a vagyonbiztonság, az emberi környezetet közvetlenül fenyegető veszély elhárítása, kármentés, a közbiztonság és a nemzetbiztonság védelme érdekében lehet használni. További részletek az eheti HVG-ben.

Szép számban vannak jelen ugyanakkor az utakon ál-kéklámpás autók is. Mint korábban a hvg.hu fényképekkel illusztrált cikkében is beszámolt róla, egyes őrző-védő cégek például különböző trükkökkel próbálják a közlekedés más résztvevőivel szemben vélelmezett előjogaikat nyomatékosítani. Egy fehér villogó, kék színű matricákkal megspékelve például olyan rendőrautós hatást kelt, amihez a közlekedésben részt vevők általában igazodni igyekeznek. De még a szabályos kék villogók beszerzése sem igényel különösebb konspirációs képességeket.

Nemcsak az interneten árulnak ilyeneket – egy komplett mobil szett 15 ezer forintba kerül –, hanem a legális forgalmazási helyeken is. A készülék birtoklása ugyanis önmagában nem tiltott, csak ha azt a közlekedésben használják. Az előnyök és kockázatok pedig finoman szólva sem állnak arányban. Egy 15-20 milliós terepjáró tulajdonosának amúgy sem lehet gond a 100 ezer forintos büntetés kipengetése.