Botrányba fulladt az öt évvel ezelőtt 34 taggal alakult és ma közel hétezer fős Tettrekész rendőrszakszervezet küldöttgyűlése múlt szerdán, miután Laukó László szervező-ügyintéző módosítani kívánta az eredeti napirendet. A magát toborzónak nevező Laukó 600 tag és több titkár nevében beszélve a Jobbik Magyarországgal tavasszal kötött együttműködési megállapodás azonnali felmondását indítványozta. Emellett arra tett javaslatot, hogy a munkaügyi perbe vitt kollégáik vesztes pereinek költségét fizesse ki a szakszervezet, egyúttal minden érintettet tájékoztassanak a perek várható költségeiről. A felszólalása után a posztjáról nyomban lemondott Laukó azt is kérte, hogy a főtitkár, Szima Judit munkáltatói jogait ruházzák át a küldöttértekezletre, és hogy héttagú bizottság vegye át a rendkívüli kongresszusig a főtitkár minden jogkörét, „különös tekintettel az utalványozásra, a pénzkezelésre, a segélyezésre és a nyilatkozattételre”.
A legtöbb javaslat – így például a Jobbik-paktum felrúgása – addig sem jutott el, hogy az „egyéb napirendi pontok” között tárgyaljanak róla. Szima a HVG-nek puccskísérletnek minősítette a felszólalást. „Irányított hatalomátvételi próbálkozás volt mindez, de fél óra alatt dugába dőlt” – mondta. A Békés megyei Kondoroson korábban körzeti megbízottként dolgozó Laukó ez év februárban lett a Tettrekész tagja, nem sokkal később toborzó, akinek mindennap legalább négy embert kellett beszerveznie. Ügyvivőként az áprilisi küldöttgyűlésen szembesült azzal, hogy előkészítés és előzetes bejelentés nélkül terjesztették a küldöttek elé a Jobbikkal kötendő „szakmai együttműködést”, ami – mint mondta – ma is megosztja a tagságot.
A pártkapcsolat viszont annyira erős, hogy a rendőrszakszervezet küldöttgyűlésén meghívottként volt jelen Volner János, a Jobbik rendvédelmi kabinetvezetője, a Magyar Gárda szóvivője, illetve a szintén a Jobbikhoz igazolt Posta Imre, a Köztársasági Őrezred egykori pszichológusa. Holott egy időben meginogni látszott ez a bizalom. Egy június eleji levélben Both László szakszervezeti elnök és Szima arra kért választ a tagszervezetek vezetőitől, hogy fenntartható-e az együttműködés a Jobbikkal azok után, hogy az EP-választáson a harmadik helyen befutott Szegedi Csanád – Vona Gábor pártelnök ígéretével ellentétben – nem mondott le mandátumáról Szima javára. A békülés jele egyébként, hogy a HVG értesülései szerint Szima jövő tavasszal a Jobbik Tolna megyei listáján kap olyan helyet, amivel akár parlamenti befutó is lehet.
 Szima Judit © Fazekas István |
A béke törékeny. Volner november közepén éles hangú levélben kért számon néhány személyes ügyet Szimán – a főtitkár ellen indított adóhatósági és magánvádas büntetőügyeket –, és magyarázkodásra kérte. „Juditka, tudom, hogy ezek a kérdések nem esnek jól (különösen, ha ártatlan az ember), de fontos választ kapnunk rájuk. Egyelőre még csak hozzám jutott el a dolog, de ha Vonáékig is elér az információ, akkor a Rendvédelmi Kabinet vezetőjeként én leszek az első, akit megkérdeznek ezzel kapcsolatban” – áll a levélben. Szima hosszan válaszolt – e szerint a felvetett ügyek az ő javára dőltek el –, s nem rejtette véka alá ellenérzését a kérdésekkel kapcsolatban. Az ügyek egy részében egyébként Szima ellen a szakszervezet korábbi főtitkárhelyettese, Balogh László tanúskodott, aki a múlt hétvégén öngyilkos lett. Balogh a hatóságok előtt főleg a szakszervezet gazdálkodásáról tett vallomást.
Pénzügyekben még kevesebb tudható a Jobbikról. „Az EP-választások óta nem tudni, ki finanszírozta a Jobbik kampányát” – a felvetés a 2006-os választási szövetséges MIÉP újságjában, a Vonáékat mostanában sokat támadó Magyar Fórumban jelent meg. A Népszabadságban közölt feltevés az, hogy Irán. Ez a verzió az Egyesült Államokban a múlt héten megrendezett konferencián hangzott el, amelynek témája az új EU- és NATO-tagállamok politikai, gazdasági helyzete. A tanácskozást az amerikai külügyminisztérium és a CIA bábáskodása mellett Charles Gati politológusprofesszor szervezésében tartották a két kormányszerv elemzői számára. Az előadók, akiktől egyébként a szervezők szokás szerint diszkréciót kértek, az érintett országok politikusai, szakértői közül kerülnek ki – a múltban megfordult itt mások mellett Stumpf István és Szájer József is –, a fő felszólaló a múlt csütörtöki rendezvényen Aleksander Kwasniewski korábbi lengyel államfő volt.
Az évente két alkalommal megrendezett konferenciasorozatot tíz éve koordináló Gati – miközben szponzornak nevezte az amerikaiakat – nem kommentálta a HVG értesülését, hogy a hallgatóság kérdésére adott válaszban merült föl az iráni szál, azaz nem egyértelmű, hogy az amerikaiak valóban fordítanak-e kiemelt figyelmet a szélsőjobboldali párt erősödésének, vagy csak meghallgatták az erre vonatkozó előadói elméletet. A mérlegeinek közzétételét rendre elmulasztó Jobbik (HVG, 2009. június 13.) és a Magyar Gárda finanszírozásának kérdése az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságában is fölmerült. „Fél év múlva a bizottságnak jobbikos tagjai is lesznek, a téma alighanem végképp lekerül a napirendről” – jósolta a neve elhallgatását kérő egyik bizottsági tag.
A keleti kapcsolat lehetősége régóta mozgatja az elemzők fantáziáját. Nyáron az Élet és Irodalom emlékeztetett Vona Gábor pártelnök 2003-as jemeni útjára, diplomáciai puhatolózására az iráni nagykövetségen és Morvai Krisztina EP-képviselő teheráni látogatására. Vona maga is sokat tesz a legenda építéséért: 2008. október 23-ai beszédében például azt helyezte kilátásba, hogy a 2010-es országgyűlési választások megfigyelőjének az iráni forradalmi gárdát fogja felkérni. Többen felidézték azt is, hogy 2000-ben a Király B. Izabella vezette Magyar Érdek Pártja jutalék ellenében értékesíthető 4,7 millió hordó olajat kapott Szaddám Huszein iraki diktátortól (HVG, 2004. február 7.).
Eközben a Jobbik építgeti a kapcsolatait a szovjet utódállamokban is. Küldöttsége januárban Moszkvában járt, retorikája energiaügyekben markánsan oroszpárti, három EP-képviselőjük közül ketten – Balczó Zoltán és Szegedi Csanád – az utódállamokkal való kapcsolattartással foglalkozó bizottságokban foglalnak helyet.
BOD TAMÁS, RÁDI ANTÓNIA
