Navracsics Tibor a haszonleső politikusokról

Támogatta Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszterré való kinevezését a parlament európai ügyek bizottsága - vita nélkül, 15 igen, két MSZP-s nem szavazat és három jobbikos tartózkodás mellett . A leendő közigazgatási és igazságügyi miniszter meghallgatása során azt mondta: az európai integráció a magyar nemzetpolitika szempontjából azért bír különös jelentőséggel, mert "lehetővé teszi a magyar nemzet békés újraegyesítését". A miniszterjelölt szerint a térség nemzetei egymásra vannak utalva még akkor is, ha haszonleső politikusok időről időre megpróbálják egymás ellen fordítani őket.

A magyar közigazgatási rendszer átalakításáról Navracsics megismételte a Fidesz régóta hangoztatott véleményét, amely szerint a régiók Magyarországon nem jelenítenek meg identitást, a megyék azonban igen, ezért is tartja fontosnak, hogy ezekhez a közigazgatási egységekhez telepítsenek vissza közigazgatási funkciókat. A miniszterjelölt konkrétumok nélkül azt mondta, hogy az érdemi ügyintézést a jelenleginél is közelebb szeretnék vinni az állampolgárokhoz.

Összegzésként Navracsics Tibor azt mondta a kormány uniós politikájáról, hogy a csatlakozás óta a magyar kormányok számára az EU, mostantól viszont Magyarország érdeke lesz az első.

Navracsics Tibort az alkotmányügyi bizottság is meghallgatta, ide leendő államtitkáraival, Répássy Róberttel és Rétvári Bencével érkezett a jelölt. Azt mondta, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium létrehozatalának alapgondolata egyfajta profiltisztítás volt. A közigazgatás átszervezésénél megyei szinten alapvető kritériumnak kell lennie, hogy a ma átláthatatlan intézményi dzsungel a jövőben egyszerűbb legyen. Terveik között szólt a megyei közigazgatási hivatalok visszaállításáról is. Az igazságüggyel kapcsolatban a legalapvetőbb feladatok között említette egy új Ptk. megalkotását, a büntető törvénykönyv átfogó felülvizsgálatát, valamint az eljárási szabályok egyszerűsítését.

Pintér Sándor ránézett 2006-ra

Támogatta Pintér Sándor belügyminiszterré történő kinevezését az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága csütörtöki ülésén, miután meghallgatta a miniszterjelöltet. A testület tagjai 13 Fidesz-KDNP-s igen, 5 ellenzéki - MSZP-s és jobbikos - nem szavazattal hozták meg döntésüket, tartózkodás nem volt.

A 2006 őszi események kivizsgálásának meg kell történnie − jelentette ki Pintér Sándor kijelölt belügyminiszter az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságában csütörtöki meghallgatásán egy képviselői kérdés kapcsán. A 2006 szeptemberi, októberi eseményeken történt rendőri intézkedések kapcsán kifejtette: "ránézésre" felmerülhettek szakmai hiányosságok. A miniszterjelölt hozzátette: addig azonban, amíg a Balsai István vezette tényfeltáró bizottság nem végez az akkori események feldolgozásával és értékelésével, nem akar állást foglalni a kérdésben. "Szerintem történtek szabálytalanságok" − fogalmazott a belügyminiszter-jelölt.

Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságában a belügyminiszter-jelölt elmondta: azzal, hogy a hatósági jogosítvánnyal rendelkező rendőrség mellé az AH és az NBSZ is "felcsatlakozott", biztosított lesz a szervezetek közötti információáramlás, ezzel pedig Magyarországnak "lényegesen nagyobb közrendet, közbiztonságot és védelmet tudunk a későbbiekben adni" - fogalmazott. Szavai szerint ez a szervezeti megoldás lehetővé teszi, hogy az információk ne vesszenek el a szervezetek között, azok közvetlenül elérhetőek és felhasználhatóak legyenek a büntetőeljárási, szabálysértési eljárásokban, vagy a bűncselekmények megelőzésében, megakadályozásában.

Arra a kérdésre, hogy tervez-e további összevonásokat, közölte: jelen pillanatban nem, de vannak olyan területek - erre példaként a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatát (RSZVSZ) említette - amelyeket a miniszter közvetlen irányítása alá kell vonni. Szavai szerint például az RSZVSZ a minisztérium különböző szolgálatainak a megítélését képes javítani, "vagy hanyag, rossz munka esetén rontani". Jelezte: szakmai vita végén fog eldőlni, a nemzetbiztonsági szolgálatokat indokolt-e tovább centralizálni a kormányban.

A miniszterjelölt az Alkotmányvédelmi Hivatalról (a korábbi Nemzetbiztonsági Hivatalról) azt mondta: megfelelő tevékenységi körrel, jogi háttérrel "nimbuszt fog kiépíteni maga köré" az AH, "mint az FBI vagy a MI-6". A miniszterjelölt a titkosítások felülvizsgálatával kapcsolatos kérdésre válaszolva közölte: először a törvények és jogszabályok betartását vizsgálják felül. Ha ez a kettő rendben volt, akkor rendben volt a titkosítás - szögezte le. 

A kiszivárogtatásokkal kapcsolatban pedig hangsúlyozta: korábban olyan adatok kerültek ki a szolgálatoktól, amelyek törvényes működés során nem kerülhettek volna ki, "ezeket meg kell akadályozni". "A szolgálatok belső rendje tükrözi az ország belső rendjét is, ha megfelelő lesz a belső rend, akkor megfelelő, törvényes működés lesz. Csak törvényes szolgálatokkal lehet betartatni az országban a rendet és a fegyelmet, és a törvényeket csak törvényes eszközökkel lehet megkövetelni" - hangsúlyozta. Hozzátette: egyértelmű, hogyha bármelyik hatóságtól jogszabályellenesen kerül ki információ, akkor azzal a szervezettel szemben megfelelő retorziót kell alkalmazni.