Az új polgári törvénykönyv hatályba nem léptetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájával folytatódott kedden az Országgyűlés munkája. A Fidesz a politikamentes jogalkotást, az MSZP a kódex jogosultságát hangsúlyozta a vitában, a KDNP szerint kiérleletlen volt az új Ptk.
Répássy Róbert: nem lép életbe az új Ptk.
A közigazgatási és igazságügyi tárca államtitkára a javaslatot ismertetve kiemelte: az előterjesztés arról szól, hogy a Ptk.-ról szóló, előző ciklusban elfogadott új törvény nem lép hatályba. Az indítvány továbbá orvosolja azt a jogbizonytalanságot előidéző helyzetet is, amellyel május elseje óta kell szembenézni az Alkotmánybíróság döntése nyomán - mondta Répássy Róbert a Ptk. hatályba nem lépéséről, valamint az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló indítvány expozéjában.
Kifejtette: napi jogalkalmazási problémát jelent a nyilvántartási rendelkezések és a hatályos jogszabályok közötti inkoherencia. Problémát okoz, hogy a törvény olyan adatok nyilvántartását írja elő, amelyeket a hatályos jog nem is ismer - tette hozzá. A cselekvőképességet kizáró gondnokságra ugyanakkor nincs jogszabályi felhatalmazás; ezt orvosolja a javaslat azzal, hogy a nyilvántartási törvény szabályaihoz igazítja a hatályos anyagi és eljárásjogi szabályokat - mutatott rá.
A jogrendszer tartalmaz még néhány olyan rendelkezést, amely a kihirdetett, de hatályba nem lépett törvényhez kapcsolódnak. Ezeket a törvénymódosításokat ősszel a kormány beterjeszti - ígérte.
Fidesz: politikamentes jogalkotásra van szükség
Vitányi István, a Fidesz vezérszónoka felidézve az eredeti jogszabály elfogadását és az előzményeket elmondta, hogy a javaslatot Sólyom László államfő visszaküldte az Országgyűlésnek megfontolásra, majd az Alkotmánybíróság a törvény bizonyos rendelkezéseit megsemmisítette. A most benyújtott javaslat a hatályba nem léptetés mellett orvosolja azt a jogbizonytalanságot, amely abból állt elő, hogy a Ptké. bizonyos kérdésekre nem terjed ki. Szerinte fontos a kiérlelt, politikamentes jogszabályalkotás, hogy a XXI. században méltó magánjogi kódex szülessen.
MSZP: fontolja meg az Országgyűlés a magánjogi kódex jogosultságát
Simon Gábor, az MSZP vezérszónoka kiemelte: az új Ptk.-ról szóló javaslatot hosszas előkészítő munka előzte meg. A széleskörű egyeztetések lehetőséget adtak arra, hogy a szakmai, civil szervezetek kifejtsék álláspontjukat. A szocialista politikus idézett a mintegy 1 200 paragrafusból, annak érzékeltetésére, hogy mit jelent az új Ptk. véleménye szerinti "annullálása". Úgy értékelte, egy 1 200 paragrafusból álló törvényt csupán presztízs okokból nem lehet kidobni, ez felelőtlenség, minden áron való ellenkezés. A magyar polgári jogot éri veszteség ezáltal - vélte. Azt kérte, fontolja meg az Országgyűlés a magánjogi kódex jogosultságát.
KDNP: kiérleletlen volt az új Ptk.
Salamon László, a KDNP vezérszónoka felidézte, számtalanszor kifogásolták az új Ptk. kapcsán a megfelelő előkészítés hiányát. Kiérleletlen, számos ponton vitatható formában erőltette át az előző kormány az Országgyűlésen - mondta. A törvénynek véleménye szerint nincs meg a szakmai legitimitása, a hatályba léptetéssel kapcsolatban pedig "alkotmányellenes erőlködésről" beszélt a kereszténydemokrata politikus.
A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dőlt el, hogy a fővárosi képviselők kiigazították a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, így van újra érvényes büdzséje a fővárosnak – év végéig. Ha nem így lett volna, durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellett volna készülni.
A rendelkezés alól csak olyan kiemelt cégek mentesülnek, mint a MÁV vagy az MVM.
Arról is beszélt, ha szemmel lehetne ölni, Brüsszelben egy sortűzzel elintézték volna.
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Ha erre nincs jó válasz, a százezres menet csak színes emléknek lesz jó.
A volt vezérkari főnök azt mondta, jobb lenne, ha például a kézigránát-baleset miatt elrendelt vizsgálat eredményét tennék közzé végre.
A légitársaság szerint még este tíz óra előtt újra felszállhatnak.
