szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Nyári rendkívüli ülésszakának utolsó ülését tartja ma az Országgyűlés. A tanácskozás Orbán Viktor napirend előtti felszólalásával kezdődik.

A parlament új házelnököt, alkotmánybírákat is választ, és dönt a kormány 29 pontos gazdasági akciótervéhez kapcsolódó pénzügyi törvénycsomagról. A képviselők titkos szavazáson voksolnak a köztársasági elnökké választott, ezért posztjáról augusztus 5-ével távozó Schmitt Pál házelnök utódjáról. A Fidesz Kövér Lászlót, a párt választmányi elnökét jelöli a posztra.

Ugyancsak titkos szavazáson két alkotmánybírót is választanak a pártok által javasolt nyolc jogász közül. A Fidesz Bihari Mihályt és Stumpf Istvánt, a KDNP Dienes-Oehm Egont, az MSZP Mészár Rózát, a Jobbik Zétényi Zsoltot, az LMP pedig Tóth Mihályt, Lehoczkyné Kollonay Csillát és Bándi Gyulát jelölte. Az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges. Megválasztásuk esetén az alkotmánybírák esküt is tesznek.

Kaltenbach Jenő lemondása miatt szavaznak a Független Rendészeti Panasztestület egy tagjának megválasztásáról is. Az illetékes parlamenti bizottságok Kozma Ákost jelölték tagnak. Az új tag, akinek megválasztásához a jelenlévő képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges, esküt is tesz.

A személyi javaslatok között döntnek az Országos Választási Bizottság (OVB) tagjainak megválasztásáról. A közigazgatási és igazságügyi miniszter azt javasolja, hogy az új OVB tagja legyen Bordás Vilmos, Bozsóki Éva, Hunyadfalvi Ákos, Pozsár-Szentmiklósy Zoltán és Sasvári Róbert; póttagnak Székely Lászlót indítványozza megválasztani.

Házszabálytól eltérés esetén több mint egy tucat határozati javaslatról lehet zárószavazás. Köztük az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló előterjesztésről is szavaznak, ez a javaslat a hitelintézetek, a biztosítók és az egyéb pénzügyi szervezetek különadó-fizetési kötelezettségét fogalmazza meg, különadóval terheli meg az államháztartási forrásból jövedelmet szerző magánszemélyek egyes jövedelmeit, valamint korlátozza a közszférában kifizethető jövedelmeket. Megszüntetnek tíz kisebb adót is.

Rögzítenék azt is, hogy a Magyar Nemzeti Bank elnökének a jegybanktól származó, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének a felügyelettől származó havi keresete a bruttó átlagkereset tízszerese lehet.

Szavaznak a bírósági végrehajtásról szóló törvénymódosításról, amely alapján meghosszabbítják a kilakoltatási moratóriumot 2011. március elsejéig, vagy ha elfogadják az egyik fideszes módosító indítványt, április 15-ig.

Határoznak arról az alkotmánymódosításról, amely kimondaná, hogy a helyi bíróság hatáskörébe tartozó, törvény által meghatározott ügyben egyesbíróként a jövőben bírósági titkár is eljárhat; és lehetővé tennék, hogy "a társadalmi igazságérzetet sértő, jó erkölcsbe ütköző" juttatásokra külön mértékű adót állapítson meg a törvényhozás.

Egy másik alkotmánymódosítás azt rögzítené, hogy a Magyar Honvédség, a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, politikai tevékenységet nem folytathatnak, és nem indulhatnak jelöltként választásokon a jogviszony megszűnését követő három évben.

Ha a házszabálytól eltéréshez hozzájárulnak a képviselők, akkor zárószavazás lehet a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló törvény módosításáról. A volt államfőknek járó juttatások időbeli korlátját törölné el az a kormány által benyújtott előterjesztés.

A képviselők döntenek a médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról, amely létrehozza a közmédiumok új működési struktúráját, és jelenlegi formájában megszünteti a Nemzeti Hírközlési Hatóságot és az Országos Rádió és Televízió Testületet, összevonásukkal létrejön a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, amely autonóm államigazgatási szerv, elnökét a miniszterelnök nevezi ki 9 évre.

Ezek mellett szavazhatnak a sporttal összefüggő egyes törvények, a 2010-es költségvetés, a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény módosításáról. Dönthetnek az egyes egészségügyi és szociális tárgyú törvények, a közbeszerzési törvény módosításáról, a közbiztonság érdekében szükséges egyes törvénymódosításról, valamint a Nemzeti Földalapról szóló törvényjavaslatról is.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Itthon

Stumpf alkalmasnak tartja magát alkotmánybírónak

Stumpf István szerint tudományos előélete és jogászi munkája teljességgel megfelel az alkotmánybírói poszt betöltéséhez szükséges előírásokat tartalmazó törvény betűjének és szellemének.

Itthon

Nem is a bankadó zavarja az IMF-et?

Az IMF-et csak a számok érdeklik, hogy miképpen jutunk el odáig, az a mi dolgunk - ezt az egykori Gyurcsány Ferenc nyilatkozatot idézte több fideszes politikus a Hírszerzőnek.

hvg.hu Itthon

Miért lehet Stumpfból alkotmánybíró?

Bihari Mihály mellett az egykori kancelláriaminiszter-politológust, Stumpf Istvánt jelölte alkotmánybírónak a Fidesz. A törvény szövegét szabadon értelmezi a kormánypárt, ugyanis a társadalomtudomány művelőjeként ismert Stumpf nem tekinthető "kiemelkedő tudású elméleti jogásznak", akinek jogtudományi publikációi lennének, de nem is rendelkezik húsz éves jogi gyakorlattal sem – jóllehet egy alkotmánybírónak e kritériumoknak a törvény szerint meg kellene felelnie.

Fürjes Judit Vélemény

Oszkó Péter: kevesebb hitelt, magasabb kamatokat hoz a bankadó

A bankadó kivetése helyett a közszféra drasztikus zsugorításával lehetett volna teljesíteni az idei költségvetési hiánycélt – állítja Oszkó Péter, a Bajnai-kormány pénzügyminisztere. Szerinte az Orbán-kormány elpuskázta az IMF-EU tárgyalásokat, nincs kiérlelt gazdaságpolitikai koncepciója, miközben Bajnaiék a legfőbb problémákat megoldották, többek között ezermilliárd forinttal vágták le a büdzsé kiadási oldalát.