Orbán Viktor hétfőn jelentette be, hogy a vörösiszap-katasztrófát okozó vállalatot, a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt.-t állami irányítás és állami vagyonzár alá kell vonni. Néhány órával később az Országgyűlés nagy többséggel - 336 igen szavazattal, egy nem ellenében és 13 tartózkodás mellett – elfogadta a honvédelemről szóló törvény módosítását, lehetővé téve, hogy az állam átvegye az irányítást a Mal felett. Nemmel egyedüliként a kereszténydemokrata Rubovszky György szavazott, ő is tévedésből; az LMP képviselői tartózkodtak, míg a másik két ellenzéki párt támogatta a kormány javaslatát.

Mindenki másképp látja

Jogi szakértők szerint a törvénymódosítás alkotmányossági aggályokat vet fel, és egyáltalán nem biztos, hogy ezzel a módszerrel lehet leghatékonyabba elérni, hogy maradjon, illetve legyen elég pénz a cégnél a kártérítésekre. Az alkotmányjogászok véleménye ugyanakkor megoszlik arról, hogy alkotmányellenes-e vagy sem a törvénymódosítás. Lövétei István szerint a magyar kormány kötelezettsége, hogy veszélyhelyzetben meghozza a szükséges intézkedéseket, ebbe pedig a tulajdonjog korlátozása is "belefér", bár erre eddig nem került sor. Halmai Gábor alkotmányjogász viszont az Alkotmány 13. paragrafusára hívta fel a figyelmet, amelyben az állam biztosítja a tulajdonhoz való jogot, továbbá kimondja, hogy a tulajdont kisajátítani csak kivételesen, közérdekből, törvényben szabályozott esetekben és teljes, azonnali kártalanítás mellett lehet.

„A törvény rendkívüli társadalmi és időbeni nyomás alatt, rohamtempóban készült. Ez nyilvánvalóan azt is jelenti, hogy intenzív jogi vita is kíséri majd. Schmitt Pál nem küldte az Alkotmánybíróság elé a javaslatot, de ezzel együtt sem zárható ki, hogy utólag a normát az AB megsemmisíti. Bár ez kevésbé valószínű” – mondta a hvg.hu-nak Krekó Péter, a Political Capital elemzője.

Államosítások sora jön?

Egyes vélemények szerint a törvénymódosítás után már csak egy lépés, hogy a kormányzat államosítsa a Mal-t. Az egyik politikai blog fel is vázolt egy lehetséges forgatókönyvet. Eszerint a cég olyan büntetést kap majd, amit esélye sem lesz kifizetni, ez pedig a társaságot automatikusan felszámolásba viszi. „Ezt követően nem kell majd túl sok varázslás ahhoz, hogy a normál felszámolóbiztos teendőit is egy kormánybiztos vegye át, és biztosítsa a törvény szerint a kielégítési rangsor elején lévő hitelező (a büntetés kapcsán válik hitelezővé), azaz a magyar állam jogos igényeinek érvényesülését. Innentől pedig csupán részvénnyé kell konvertálni az adósságot, hogy a vállalat állami tulajdonba kerüljön” - írják.

Nem valószínű, hogy a kormány vállalna egy ilyen kockázatot - kommentálta a blogban írtakat Krekó Péter. „Ha felmerül az a gyanú, hogy a Fidesz a Mal teljes vagyonát 'államosítani' akarja ahelyett, hogy csak kártalanítást folytatna, annak piaci következményei beláthatatlanok lennének” – mondta, hozzátéve: az más kérdés, hogy az ilyen döntések alapvetően rajzolhatják át egy szektor belső erőviszonyait.

Bakonyi Zoltán, a Mal Zrt. őrizetbe vett vezetője. Új időszámítás?

MTI

Vannak, akik attól tartanak, a jövőben a kormányzat kénye-kedve szerint államosíthat majd. Krekó Péter viszont úgy látja, ha így lenne, akkor saját érdekeivel is szembemenne a Fidesz, hiszen a kormánynak sem jó, ha elüldözi a magántőkét. „Kétharmados többség birtokában a Fidesz a jogi környezetet tetszőlegesen változtathatja, és az most látszik, hogy ez a befektetők szempontjából is hordozhat bizonyos kockázatokat. A mostani döntésnél egyelőre csak feltételezés, hogy a kormány és a Fidesz ezt a jövőben 'saját javára' akarja fordítani. A törvény lehetőséget ad a jövőben is rendeleti úton való fellépésre, de erre csak rendkívüli helyzetekben van lehetőség, és nyilvánvalóan nem jelenti azt, hogy a kormány bármilyen vállalatot kénye-kedve szerint államosíthat” – közölte az elemző.

Miért gondolhatta meg magát Gyurcsány?

A törvényjavaslatot Gyurcsány Ferenc élesen bírálta a blogjában. Szerinte odáig rendben van, hogy a kormány időlegesen átveszi a Mal irányítását és zár alá veszi a céget, de az már baj, hogy a törvény általános és korlátlan felhatalmazást ad az államnak. „A közérdekre hivatkozva jogállamon kívüli eszközt teremtett magának az önbíráskodásra” – írta a volt kormányfő.

Gyurcsány egyébként hétfő délután még támogatásáról biztosította az Orbán-kormányt, este azonban már haszonlesőnek nevezte őket. Krekó Péter úgy látja, amikor a kormány támogatásáról szóló blogbejegyzést írta Gyurcsány, akkor arra utalt, hogy ő nem olyan ellenzéki politikus, „mint amilyen a Fidesz volt”, tehát hogy mindent élből elutasít. „Végül azonban nem szavazott és kritizálta a törvényt. Gyurcsány Ferenc saját, erősebben piacpárti politikáját legjobban Orbán Viktoréval szemben tudja megfogalmazni, ezért ez utóbbi lépés nem meglepő” – mondta az elemző, aki emlékeztetett arra: nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Gyurcsány saját politikai táborát építi jelenleg a párton belül, és valamilyen formában az MSZP vezetését kívánja átvenni – vélte.

„Jellemző, hogy az egyébként gazdasági szempontból legbaloldalibb párt fejezte ki a legerősebb 'ellenállást' a tartózkodással” – utalt Krekó Péter arra, hogy az LMP tartózkodott a szavazáskor. A Jobbik válasza az elemző szerint nem meglepő, és beilleszthető a párt politikájába, az MSZP viszont egyszerűen nem mert szembemenni a közhangulattal. „A kormánynak jelenleg gyakorlatilag nincs ellenzéke, és most látszott igazán, hogy nincs olyan párt sem, mely a piaci szereplők érdekében és védelmében merne ilyen helyzetben megszólalni” – mutatott rá a szakértő.