Salamon László szerint "mindenképpen" meg kell szabadítani az alkotmányt a sztálini időkre emlékeztető 1949-es évszámtól. Arról is beszélt, hogy az alaptörvény legitimitása sem tökéletes, még akkor sem, ha azt a gyakorlat az elmúlt két évtizedben legitimálta. Leszögezte ugyanakkor, hogy nem a régi alkotmány sztálinista, s bár kétségtelenül toldozott-foldozott, de vannak átveendő értékek benne, amelyek kontinuitást kell hogy képezzenek.  

Jelezte, az alaptörvény, amikor 20 éve - az ő részvételével is - kidolgozták, még vállalható volt, ám akkor nem figyeltek arra, hogy a közösségi értékek - mint például a  család, a nemzet és a közösségi javak védelme - megfelelő szinten jelenjenek meg abban. Salamon László szerint "kisebb" alkotmányra lenne szükség annak érdekében, hogy ne kelljen mindig módosítgatni a részletszabályok miatt.

A politikus szerint vannak kérdések, amelyek újragondolásra érdemesek, ilyennek említette többek között Gyurcsány Ferenc balatönőszödi beszédéhez fűződve a konstruktív bizalmatlansági indítvány intézményét, az Országgyűlés leválthatatlanságát, a kormány elmozdíthatatlanságát. Ezzel összefüggésben kitért arra is, hogy bár szerencsétlen, hogy a napi politikával összefüggésben került napirendre az Alkotmánybíróság kérdése, de, mint fogalmazott, álláspontja szerint a testület sem tartozik az érinthetetlen tabuk közé.

Kitért arra is, hogy attól még, hogy jövő tavaszra elfogadhatják az új alkotmányt, az nem jelenti a tágabb alkotmányozási folyamat végét. Példaként említette, hogy ha helyt adnak annak az általa is támogatott elképzelésnek, hogy kétkamarás lesz a parlament, azt sem lehet csak 2014-ben hatályba léptetni.

A kerekasztal-beszélgetésen megszólaló jogászok lényegében egyetértettek abban, hogy az 1949. évi alaptörvényen formailag és szerkezetileg indokolt lehet változtatni, ám annak tartalmára és értékeire kellene építeni az újat.

Zlinszky János volt alkotmánybíró a kerekasztal-beszélgetésen a tervezett új alkotmánnyal kapcsolatban azt hangoztatta: csak ott kell rajta változtatni, ahol indokolt, ám "egészében és tartalmában" megtartható és megtartandó. Mint fogalmazott, jobb lenne megtartani az egészet, mint az egészet kidobni.

Varga Zs. András egyetemi docens is arról beszélt, hogy a jelenlegi alkotmány szövege, valamint az azokhoz fűzött értelmezések - néhányat leszámítva - megállja a helyét. Azt hangoztatta: az alkotmány több mint egy a többi törvény közül még akkor is, ha azt "egészében" soha, semelyik országgyűlés nem fogadta el. Jelezte ugyanakkor: úgy látja, hogy az alaptörvény túl hosszú, és tele van részletszabályokkal, melyeket ezért mindig módosítani kell.

Jakab András egyetemi docens az új alkotmánnyal kapcsolatban óvatosságra intett és arra figyelmeztetett, hogy az 1949-es alaptörvényben "komoly értékek" vannak, amit "el lehet rontani". Véleménye szerint elegendő lenne "kigyomlálni" a jelenlegi szövegből a pontatlanságokat, és meg lehetne fontolni azt is, hogy az alapjogokat az alkotmány szövegében előrehozzák, ám szerinte ez mind csak szimbolikus lépés.

Arra mutatott rá, hogy az alaptörvénynek egyszerre három célja lehet: a jogállami normák megteremtése, a demokratikus hatalomgyakorlás rendszerének a megalkotása valamint az, hogy a szimbolikus összetartást kifejezze.

Sólyom László volt köztársasági elnök arról beszélt a pódiumbeszélgetés során, hogy a részletszabályokra a garanciák miatt van szükség. Megismételte korábbi álláspontját, miszerint ugyanannak az alkotmánynak a jobb- és baloldalnak is egyaránt elfogadhatónak kell lennie.