szerző:
hvg.hu

A rendszerváltás óta nem írtak ennyit külföldi lapokban Magyarországról, mint a médiatörvény elfogadását követő egy hétben. De vajon milyen következménye lehet ennek a Fidesz számára? Erről kérdeztük Nagy Attila Tibort, a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársát.

A magyar médiatörvényre eleinte a német lapok (Die Welt, Süddeutsche Zeitung, Frankfurter Allgemeine Zeitung, der Spiegel stb.), közszolgálati rádió (Deutschlandfunk) és televíziók (ARD, ZDF) tapadtak rá, de nem sokat kellett várni olyan angol nyelvű világlapok reakcióira, mint a The Washington Post, vagy a The Times. Ezeken kívül lengyel, spanyol, szlovák, cseh reagálásokat is kiváltottak a magyar fejlemények. Olyan külföldi médiumok foglalkoztak Magyarországgal, amelyek korábban – leszámítva a 2006-os őszi zavargásokat, illetve az idei választásokat – sokszor csak nyúlfarknyi hírben számoltak be az itteni történésekről.

„A külföldi értékelések súlyát tovább növeli, hogy ezúttal több befolyásos politikus is kifejtette a véleményét, a német Merkel-kormány fellépésének – lévén, hogy Magyarországnak Németország a legfontosabb gazdasági partnere – pedig kiemelt jelentősége van” – mutat rá Nagy Attila Tibor politikai elemző, a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa. Az elemző emlékeztetett arra, hogy az Orbán-kormányról már eddig is komoly kritikák jelentek meg, de ezek eddig elsősorban a gazdasági szaksajtóban (Financial Times, Bloomberg, The Wall Street Journal) fogalmazódtak meg, vagy egy-két komolyabb külföldi újságban.

„A bírálatok zöme gazdasági jellegű volt, amelyek a válságadókkal terhelt, így érdekükben komolyan sértett multinacionális cégek véleményével egyeztek meg, mely szerint az Orbán-kormány gazdaságpolitikája nem kiszámítható, és nem növeli a bizalmat a külföldi befektetőkben. Most komoly fordulatra került sor, melynek természete kettős” – fogalmazott Nagy Attila Tibor. Mint mondta, ezúttal a nemzetközi bírálatok természete politikai, és kevésbé gazdasági jellegű, s mivel igen tekintélyes, és népszerű tömegtájékoztatási eszközökben jelennek meg, olyan külföldi olvasókhoz-nézőkhöz is eljutnak, akik kevésbé érdeklődtek a nemzetközi gazdasági kérdések iránt.

„Az Orbán-kormányról kialakult külföldi kép egyszerűen lesújtó, amelyben a magyar kormány a demokráciát semmibe vevő, az európai értékeket sutba dobó, agresszív félként jelenik meg, amire a sajtószabadságot súlyosan korlátozó médiatörvény a legújabb bizonyíték” – mondta az elemző. Nagy Attila Tibor szerint a törvény elfogadásának időzítése nem is sikerülhetett volna rosszabbul: azért van ugyanis ekkora külföldi érdeklődés irántunk, mert január 1-jétől veszi át Magyarország az Európai Unió soros, fél évig tartó elnökségét, a törvényt pedig december 21-én fogadta el az Országgyűlés.

Mit sem ér a "házi sajtó"

Az Orbán-kormány pozícióját tovább rontja azon objektív tényező, hogy a magyar nyelvet nagyon kevesen ismerik külföldön, így a külföldi médiafogyasztók (beleértve az ottani politikusokat) az ottani hírközlő szervek információból és elítélő értékeléseiből tájékozódnak – hangsúlyozta az elemző. „A Fideszhez közel álló sajtó és média, vagy a fideszes politikusok magyar nyelvű, és a médiatörvényt támogató-árnyaló értékelése csak itthon hat, a határokat átlépve viszont belehullik a semmibe, hiszen nem olvassák eredetiben a magyar nyelvű forrásokat, illetve mindez csak az ottani média interpretálásában jut el az ottani lakossághoz” – mutatott rá Nagy Attila Tibor. Ennek pedig szerinte az lesz a következménye, hogy a magyar kormányról kialakult negatív kép általánossá válik, amelyet „csak időnként tör meg a konzervatív szellemiségű Frankfurter Allgemeine Zeitungnak a Fideszhez való megértőbb viszonyulása”.

Az Orbán-kormánynak tovább csökken a külpolitikai mozgástere az imént vázolt egyre romló külföldi megítélése miatt – véli az elemző. Nagy Attila Tibor szerint például fontos magyar érdekek - például minél nagyobb uniós pénzek megszerzése, határon túli magyarok érdekeinek képviselete - érvényesítése nehezülhet meg ezáltal.

Emellett rövidebb távon egyre nehezebb feladatnak tűnik az Orbán-kormány számára az uniós elnökség sikeres levezénylése partnerei mind kritikusabb megítélése miatt, holott ez a siker jól jönne neki, bizonyítván azt, hogy a kormányfőnek és a Fidesznek komoly tekintélye van külföldön – mutatott rá az elemző.

Médiatörvény elleni tiltakozás Budapesten. Külföldről is figyelik az eseményeket
©

Nagy Attila Tibor szerint különösen veszélyesnek tűnik a német-magyar viszony fenyegető lehűlése, holott a rendszerváltozás óta mindegyik kormány –pártszínezetétől függetlenül – fontosnak tartotta Európa egyik legbefolyásosabb államával, a Németországgal való jó kapcsolatokat. Az elemző szerint most üt vissza, hogy a magyarországi német tulajdonú cégeket – például a Deutsche Telekomot - különösen érzékenyen érintette a magyar kormány által kigondolt és végrehajtott válságadó, mert a német kormány olyan témában- például a sajtószabadság ügye - lép fel a magyar kormány ellen, amelynek kapcsán nem vádolható meg szűk lobbi érdekek nyilvános felvállalásával.  „A magyar médiatörvény jó alkalmat adott a Merkel- kormánynak arra, hogy kifejezze az Orbán-kormány politikája egészével kapcsolatos ellenérzéseit” – magyarázza Nagy Attila Tibor.

Kettős beszédre lehet számítani

Az eddigi fideszes reakciók inkább rontottak a kormány külső helyzetén: kudarcot vallott ugyanis a beérkező vélemények kezdeti elbagatellizálása, de a külföldi sajtó és média prizmáján az se hat túl barátságosnak, hogy Orbánnak „esze ágában sincs meghátrálni” – mutat rá az elemző. Szerinte a jövőben kialakulhat egy kettős beszéd: a külföld „mondja a magáét”, a magyar kormány ettől nem zavartatva teszi a dolgát. „Az internetet rendszeresen használók és külföldi nyelvet (főként angolt) is beszélő választók körében ez nagyon negatívan csapódna le, mert a Fidesz-kormány úgy tűnne fel előttük, amelyik egy zárt burokban végzi a tevékenységét, nevetségessé téve magát külföldön” – magyarázza Nagy Attila Tibor. Hozzátette: ez a választói csoport ugyan nem nagy, de köztük lehetnek olyan véleményvezérek, akik pl. kommentelőként, bloggerkként világra látottságuknak és ebből adódó felkészültségüknek köszönhetően másokat is magukkal tudnak ragadni az interneten. „Tipikusan ebbe a tartozó lehetnek az egyetemisták és főiskolások csoportjai, akiket már korábban felháborítottak a kormánynak a hallgatói jogokat korlátozó elképzelései” - magyarázta.

Szerinte a kormány és a Fidesz hazai megítélésén ez a helyzet egyelőre érdemben azért nem ront, mert még mindig elég komoly a párt támogatottsága ahhoz, hogy meggyőzően tudja vinni azt a kommunikációs vonalat és sugallatot, hogy a magyar kormány elsősorban a magyar emberek érdekeit kívánja képviselni, és ha kell, szembefordul a külföldi érdekcsoportokkal. „Ez azonban fokozatosan elenyészhet, ha a kormány egy idő után nem képes hozni az eredményeket, teljesíteni a szavazók életszínvonaluk és életminőségük emelkedésére vonatkozó elvárásait” - mondta. A növekvő elégedetlenséget szerinte a jövőben tovább fokozhatja, ha a lakosság majd azt látja, hogy mélyponton van Orbán Viktor külpolitikai tekintélye. „A két dolog pedig egyre inkább összekapcsolódhat: a magyar gazdaság köztudott külföldi kitettsége miatt aligha lehet jó gazdaságpolitikát folytatni, és ebből adódóan érezhető életszínvonal-emelést elérni a befolyásos külföldi szereplők támogatása, vagy legalább jóindulatú semlegessége nélkül” - fogalmazott.

Az Orbán-kormánynak szerinte épp ezért változtatnia kell az eddigi irányvonalán, vagy legalábbis korrekciókat tennie a külföldi szereplők bizalmának visszaszerzése érdekében (pl. a válságadók tervezettnél hamarabbi megszüntetésével, vagy legalább csökkentésével). „Az effajta irányváltás persze hitelességi kockázattal jár a magyar kormányra és a Fideszre nézve, de minél később teszi meg, annál nehezebben tud kikeveredni a mostani csapdahelyzetéből” – magyarázta Nagy Attila Tibor.

 

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
hvg.hu Világ

Nagyon keményen bírálja Orbánt a Washington Post

"Magyarország putyinizálódása" címmel közölt szerkesztőségi vezércikket vasárnap a Washington Post című tekintélyes amerikai lap, amely a magyar kormányt populistának és hataloméhesnek nevezi - írja az origo.

Független Hírügynökség Itthon

Megint nekiment Orbánéknak a Washington Post

Fehéroroszországgal hasonlítja össze Magyarországot kedden közzétett szerkesztőségi írásában a Washington Post amerikai napilap. A cikk írója szerint az egypártrendszerben felnőtt Orbán Viktor történelmi érzékének meg kellene akadályoznia, hogy pártja újra egypártrendszert építsen. Az írás ugyanakkor kritikával illeti az elmúlt nyolc évben kormányzó szocialistákat is.

Mostantól sokkal nehezebb lesz zsiráfot venni

Mostantól sokkal nehezebb lesz zsiráfot venni

200 milliót ad a kormány az iraki jezidiek támogatására

200 milliót ad a kormány az iraki jezidiek támogatására

Rövidített munkaidővel spórol egy német autóipari cég, akkora a baj az ágazatban

Rövidített munkaidővel spórol egy német autóipari cég, akkora a baj az ágazatban

Újabb 40 kilométeren épül kerítés a szlovén-horvát határon

Újabb 40 kilométeren épül kerítés a szlovén-horvát határon

Jelentősen csökkentheti a balatoni dugókat, hogy beindul a veszprémi elkerülő fejlesztése

Jelentősen csökkentheti a balatoni dugókat, hogy beindul a veszprémi elkerülő fejlesztése

Motorcsónakbalesetben halt meg az ismert lengyel filmproducer

Motorcsónakbalesetben halt meg az ismert lengyel filmproducer