szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Miért érdemes és kinek éri meg maradni a magánnyugdíjpénztárakban? Nehéz tanácsot adni, a maradóknak mindenesetre érdemes ügyelniük néhány fontos részletre. Megismételjük a legfontosabb tudnivalókat.

Az MSZP bízik benne, hogy megsemmisítik
Kiss Péter, az MSZP képviselője a nyugdíj-kerekasztal számításaira hivatkozva tegnap arról beszélt, hogy ma száz aktív korú közül 57 dolgozik, járulékaikból 37 nyugdíjas ellátását fizetik. Négy évtized múlva azonban - még ha sikerülne is 70 százalékra emelni a foglalkoztatást - 70 dolgozóra 81 nyugdíjas jutna. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjszínvonal a legkedvezőbb esetben is a mai 62 százalékára esik vissza, míg ha a foglalkoztatási ráta nem nő, akkor 45 százalékra. Szerinte elfogadhatatlan, hogy az új szabályok alapján a magán-nyugdíjpénztári rendszerben maradók - annak ellenére, hogy munkáltatójuk befizeti a járulékot - nem jogosultak állami nyugdíjra. Mint mondta, nincs a világon olyan alkotmánybíróság, amely ezt elfogadhatná, ezért az MSZP bízik benne, hogy a testület a vonatkozó rendelkezést megsemmisíti.

Még nem tudni pontosan, hogy a több mint hárommillió magán-nyugdíjpénztári tag közül hányan döntenek majd úgy a január 31-i határidőig, hogy nem lépnek vissza az állami rendszerbe és a magánpénztárak tagjai maradnak – az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) adatai szerint a több mint hárommillió magánpénztári tagból kedden 13 óráig 41 233 pénztártag jelezte, hogy a magán-nyugdíjrendszerben kíván maradni.

A maradók a 2011. december elseje után megszerzett, járulékalapot képező jövedelmeik után nem szereznek további szolgálati időt az állami rendszerben, azaz ezeket a jövedelmeket az állami nyugdíj kiszámításakor nem veszik figyelembe. Szintén elesnek a megszűnő állami hozamgaranciától, amely azt biztosította, hogy a tagi befizetések az inflációval megegyező hozamot garantáltan megőrizzék – igaz, a befizetések hozamát a Pénztárak Garancia Alapja továbbra is garantálja majd.

Ezenkívül ha most - január 31-ig - nem lépnek vissza az állami rendszerbe, az aktív korú pénztártagok később ezt már nem tehetik meg (a rokkanttá vált személyek, illetve az elhunytak kedvezményezett hozzátartozói viszont igen).

Nem tudni, hányan maradnak
Fazekas István

Mindennek ellenére nehéz azonban tanácsot adni a döntéssel kapcsolatban, nincs ugyanis egyértelmű válasz arra, hogy érdemes-e maradni a magánpénztárakban. Az eddigi tapasztalatok alapján sokan azért döntenek a maradás mellett, mert közel állnak a nyugdíjkorhatárhoz, azaz kevés szolgálati időt veszítenek azzal, hogy nem lépnek be az állami rendszerbe – mondta a hvg.hu kérdésére Juhász Istvánné, a magánpénztárakat tömörítő Stabilitás Pénztárszövetség főtitkára. Szintén gyakori érv a maradás mellett, hogy az állami rendszerrel szemben a magánpénztárakban összegyűlt befizetéseket nem csak a házastárs örökölheti.

Mások inkább azért nem lépnek vissza az állami rendszerbe, mert aránylag magas összeg gyűlt össze a magánpénztári számlájukon, illetve „egy homályos állami ígéret” helyett az öngondoskodásban bíznak – tette hozzá a főtitkár, aki szerint a fiatalok közül sokan azért maradnak, mert a következő időszakban sok, a nyugdíjrendszert érintő jogszabályi változásra számítanak, így úgy vélik, nem jelent számukra nagy kockázatot, ha maradnak. Vannak, akik abban bíznak, hogy az Alkotmánybíróság vagy egy jövőbeli új kormány visszafordítja majd a mostani változásokat.

Sokan nem tudják, mi a jó lépés
Végel Dániel

Az aránylag kedvező jövedelmi és munkaerő-piaci helyzetben lévő hazai tőkepiaci elemzők és alapkezelők többsége is marad a magánpénztári rendszerben, részben azért, mert véleményük szerint az állami pillér hosszú távon nem tudja a mostani ígéreteit betartani, hiszen a társadalom egyre öregszik, a népesség pedig csökken, míg a foglalkoztatás sem kielégítő – írta január elején a Portfolio a saját, 46 szakember véleményén alapuló gyorsfelmérésére hivatkozva. A válaszadók közül többen is azt mondták, hogy arra számítanak, az állam évtizedek múlva csak egy minimális nyugdíjat tud majd biztosítani, ezért még úgyis megérheti a maradás, ha kiszerződnek az állami pillérből, ráadásul a kedvező jövedelmi és foglalkoztatási helyzetük miatt több millió forint gyűlt össze a számlájukon, amit nem akarnak egy "feneketlen kútba" beledobni.

A nyilatkozattételi határidő lejárta előtt maguk a pénztárak sem kapnak információt arról, hogy eddig hányan döntöttek a maradás mellett – mondta a szövetség főtitkára, aki szerint azonban nagyon bíznak benne, hogy az elpártoló tagság ellenére a jelenlegi 19 pénztárral szemben legalább 4-8 maradhat majd. A tagság jelentős többségének eltűnése ugyanis egyes elemzők szerint a pénztárak egyesüléséhez, felszámolásához vezethet majd. Ráadásul a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) akár vissza is vonhatja a pénztárak tevékenységi engedélyét, ha a taglétszámuk tartósan – a pénztárakra vonatkozó törvény szerint hat hónapnál hosszabb ideig – kétezer alatt marad.  

A maradóknak érdemes tudniuk, hogy mi történik, ha megszűnik a pénztáruk. Ebben az esetben érdemes figyelniük a postást, ugyanis az illetékes végelszámoló az eljárás kezdetétől számított 30 napon belül levélben értesíti majd a tagokat a jogutód nélküli megszűnésről, és felszólítja őket, további 30 napon belül nyilatkozzanak, melyik pénztárba akarnak átlépni. Ha a tagok nem nyilatkoznak, automatikusan átkerülnek az állami rendszerbe, összegyűlt vagyonukkal együtt.

A Stabilitás Pénztárszövetség reményei szerint az Alkotmánybíróság még a tavasszal döntést hozhat arról, ellenkezik-e az alkotmányban foglaltakkal a nyugdíjszabályok megváltozása. A főtitkár szerint ha a taláros testület nem meszeli el a módosításokat tartalmazó törvényt, akkor a szövetség a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul – a nemzetközi bíróság azonban Juhász Istvánné szerint leghamarabb két-három év múlva hozhat döntést az ügyben.

* * * Hogyan egészíthető ki az állami nyugdíj?

A majdani állami nyugdíj szinte biztosan nem lesz elég az aktív korban megszokott életszínvonal fenntartására. Egy megtakarítás azonban megfelelő jövedelemkiegészítést biztosíthat. Ráadásul nyugdíj-előtakarékosság választásával 20% állami támogatás is elérhető. A Bankmonitor nyugdíjmegtakarítás-kalkulátora megmutatja, hogy egy adott összegű havi megtakarítás mekkora nyugdíjkiegészítést jelenthet majd.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

hvg.hu Itthon

„Az állami nyugdíjrendszernek nagyobb kockázatai lesznek, mint a magánnak”

A magánnyugdíjrendszerben való maradás mellett érvelt több ismert szabadelvű jogász és közgazda egy múlt szerdai háttérbeszélgetésen. „Soha nem tapasztalt erkölcsi nyomás nehezedik az Alkotmánybíróságra mind a médiatörvény, mind a nyugdíjpénztár ügyében, és jó lenne ezt fokozni” – hangzott el egyebek közt. A kormányt nem dicsérte senki, sőt.

hvg.hu Itthon

Felére csökkenhet a jövőben a nyugdíjak értéke

Ha sikerül szétverni a tőkefedezeti pillért, és ugyanakkor érvényesítik azt az elvet, hogy a nyugdíjalap önfenntartó legyen, akkor a nyugdíjak óhatatlanul a mai érték kétharmadára, akár felére csökkennek a következő évtizedekben - írja Bauer Tamás a Galamuson megjelent elemzésében.

MTI Gazdaság

Az állami nyugdíj nem kalkulálható

A D.A.S. Jogvédelmi Biztosító rendezvényén elhangzott: demográfiai adatok miatt egyre több nyugdíjast kell egyre kevesebb aktív embernek eltartania, a kormány csak az ő befizetéseikből akarja fizetni a nyugdíjat, így az állami rendszerben nem kalkulálható előre a nyugdíj összege.