A Budapest második világháborús ostroma befejezésének 66. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen megjegyezte: "legyen olyan bölcs az emberiség, hogy még egyszer (...) ilyen emberi tragédiát átélni ne kelljen". Boross Péter emlékbeszédében azt mondta: a második világháború 1944-es és 1945-ös esztendeje "annyi tragédiát zúdított erre az országra és erre a nemzetre, hogy csak legmélyebb fájdalommal gondolhatunk az akkori veszteségekre".

A volt kormányfő emlékeztetett arra: 1944-ben gyermekeket, időseket, asszonyokat vagonba tereltek, "és tudjuk, milyen sorsot szenvedtek". A Budapestet érő légitámadásoktól pedig nemcsak katonai létesítmények szenvedtek, hanem "anyák, gyermekek, csecsemők, öregek, védtelenek is". Elmondása szerint Budapest 1944 decemberében kezdődő ostroma több 10 ezer polgári áldozatot szedett. Budapesthez hasonló szenvedéseket csak Varsónak kellett kiállnia, többek között Párizs, Róma, Prága azonban "megúszta" a hasonló ostromokat.

Csomós Miklós, Budapest főpolgármester-helyettese arról beszélt, hogy az elmúlt húsz évben voltak, akik "igyekeztek ideológiai konfliktust belevinni a történelembe"; az elmúlt esztendőkben "szokás volt kettős mércével és különböző értékrendekkel mérni a múltat" - fogalmazott. Beszédében rámutatott: a második világháborúban ugyanannyi katona halt meg, mint civil. Összesen 55 millióan vesztették életüket, hárommillióan tűntek el, 35 millióan sebesültek meg, milliók haltak meg koncentrációs táborokban és váltak tömegmészárlások áldozatává.

Budapestet a náci kancellár, Hitler parancsára "erőddé" nyilvánították, "ezzel megpecsételték az itt élők sorsát". A szovjet hadsereg katonái utcáról utcára zajló harcok árán 1945. február 13-án elfoglalták a fővárost. "A szovjet erők Budapestet pedig nem felszabadították, hanem ellenséges városként bevették" - tette hozzá Csomós Miklós. Mint mondta, a budapesti harcokban 25 ezer civil halt meg, több, mint 52 ezren pedig megsebesültek, s az ostromkor a lakosság éhezett és vízellátási gondokkal küszködött.

A rendezvény végén a megemlékezés virágait helyezte el a budapesti Vitéz és Fő utcai, valamint Margit körúti polgári áldozatok sírjánál mások mellett Boross Péter, Csomós Miklós, Latorcai János, a KDNP választmányának elnöke, Katona Tamás, volt MDF-es államtitkár, Erdő Péter bíboros, Zsigmond Attila, volt MDF-es politikus, a Budapest Galéria főigazgatója és Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke.