Nem volt alapja a fészekrakásnak

A csalók azzal éltek vissza, hogy az állam kezességet vállalt a 35 év alattiak lakáskölcsönéhez, amelyben megyei jogú városban maximum 12 millió forintért vásárolhattak lakást a családok. A támogatás mértéke 1 gyermek után 450 ezer, 2 gyermek után 750 ezer, 3 gyermek után 700 ezer, a negyedik után 400 ezer, majd minden további gyermek után 100-100 ezer forint volt.

Néhány „élelmes” ügyintéző ezt a lehetőséget úgy lovagolta meg, hogy figyelte az eladó lakótelepi ingatlanokat, majd szegény családoknak ajánlották fel a lakáshoz jutás lehetőségét. A megkeresettek közül szinte senki nem rendelkezett munkahellyel vagy bármiféle vagyonnal, de ez nem zavarta még a szerződéseket ellenjegyző ügyvédet sem. Hamisítottak munkáltatói és adóhatósági igazolásokat, hogy tervüket végre tudják hajtani és kaszáljanak az ügyletből.

Stiller Ákos

Az ügyintéző aztán megegyezett az eladóval, a vevővel, a pénzintézet dolgozójával, hogy a valós vételárnál többet írnak a szerződésbe. Egy 6,6 millióért árult lakás így papíron 7,9 millióért kelt el, mert ebben az esetben 6,7 millió kedvezményes hitelt lehetett igényelni. Az 1,2 millió forint különbözetet pedig nemes egyszerűséggel szétosztották egymás között az ügy szereplői. A vádirat szerint az ügyvéd tisztában volt vele, hogy nincsenek meg a feltételek, mégis ellenjegyezte az adás-vételi szerződéseket, amelyek alapján a pénzintézetek kifizették a hitelösszeget.

A főügyészség az eladók és vásárlók ellen jelentős kárt okozó csalás és magánokirat hamisítás, a közvetítők és az ügyvéd ellen pedig jelentős kárt okozó folytatólagosan elkövetett csalás bűntette, valamint sok rendbeli magánokirat hamisítás vétsége miatt emelt vádat. Ezek büntetési tétele 1-től 7,5 évig terjedő szabadságvesztés. Az eladók és vevők elismerték bűnösségüket és terhelő vallomást tettek az ügyvédre, aki egyelőre tagadja a vádat – közölte Martossy György, a főügyészség osztályvezető ügyésze.