Rendvédelem: mit tenne az LMP és az MSZP?

Az ökopárt politikusa csütörtökön országos körútra indul a témával: délelőtt Hódmezővásárhelyen, délután Szegeden tart sajtótájékoztatót a témában. Az LMP a szakszervezetekkel folyamatosan egyeztetve, „az érintettek véleményét kikérve és figyelembe véve” dolgozza ki a rendőri életpályamodellt – közölte a hvg.hu-val az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottságának egyetlen LMP-s tagja. „Ha már a kormány nem kezdeményez párbeszédet velük, akkor mi igen. […] Igyekszünk nekik egyrészt minden segítséget megadni a kormánnyal szembeni érdekképviseleti harcukhoz, másrészt egyeztetni velük az életpályamodellre vonatkozó saját javaslatunkat” – mondta az ellenzéki képviselő.

Túry Gergely

Dorosz határozott nemmel válaszolt lapunk felvetésére, hogy egyfajta magyar seriffrendszer bevezetését szorgalmazzák-e: az LMP által elképzelt úgynevezett közösségi rendőrség ugyanis teljes mértékben állami kézben lenne, csak az eddigieknél „sokkal nagyobb helyi, közösségi beleszólással”. Az elképzelés szerint kettéválasztanák a mostani rendőrségi szervezetet: „a komolyabb, összetettebb, nemzetközi szálakkal rendelkező bűncselekményekkel” az erősen központosított Országos Rendőri Szolgálat foglalkozna, az emberek életét napi szinten megkeserítő – akár viszonylag kis súlyú – eseteket, mint például a tyúklopás, a kert kifosztása vagy a garázdaság, viszont helyi szinten kezelnék az LMP koncepciója szerint. Ennek érdekében országosan körülbelül százötven-százhetven úgynevezett közbiztonsági zónát hoznának létre. Budapesten a kerületek egybeesnének a közbiztonsági zónákkal, vidéken pedig rendőrségi szakemberek, kriminológusok véleményének a figyelembevételével az Országgyűlés jelölné ki a zónahatárokat. Kérdésünkre Dorosz úgy felelt: nem kizárt, hogy lenne olyan megyehatár, amely nem lenne egyúttal közbiztonsági zónahatár is, vagyis a zónák akár megyehatárokat is átléphetnének, „ha úgy logikus és rendészetszakmailag úgy érdemes kialakítani a zónákat”.

Bizonyos – főleg informális – egyeztetések a kormánypárttal már zajlottak, „de itt valamit nagyon látni kell: nem a fideszes parlamenti képviselők, de nem is Pintér Sándor szintjén dőlnek el a dolgok: Orbán Viktor nélkül ebben kormányban a Nap se nyugszik le, ha egy hétre elutazik, akkor egy héttel tolódnak a döntések, lásd Pintér Sándornak a szakszervezetekkel folytatott tárgyalásait, ahol a belügyminiszter nem tudott egy igent vagy nemet mondani” – mondta Dorosz.

Kérdés, mennyire reális, hogy az LMP idevonatkozó törvényjavaslata egyáltalán a plenáris ülésig eljusson. Dorosz szerint „egy felelős, konstruktív ellenzéki pártnak a kormány kritikája mellett folyamatosan az asztalra kell tennie azokat a javaslatokat, amelyekből kiderül: szerinte miképp kellene másképp csinálni”. Az országjárásnak is az a célja, hogy minél több helyi politikussal, önkormányzati, közösségi vezetővel konzultáljanak a párt rendőrségi koncepciójáról. Közölte: elképzelésük megvalósítására akkor lesz reális esély, ha kormányzati pozícióba kerülnek.

A csütörtöki tüntetésekkel, illetve azok céljával a LMP egyetért, azonban pártként nem képviselteti magát – derült ki a párt képviselőjének szavaiból –, „mert nem szeretnénk pártpolitikai szinten ráakaszkodni ezekre a tüntetésekre, de szolidaritásunkat fejezzük ki a tüntetőkkel”. Dorosz hozzátette: az LMP nem szeretné, hogy a kormány azzal érvelhessen, miszerint az érdekvédelmi szervezetek pártpolitikai alapon lépnek fel. „Ez nem pártpolitikai, hanem érdekvédelmi kérdés” – fogalmazott az LMP-s politikus.

Akárcsak az LMP, úgy az MSZP sem képviselteti magát a 16-i tüntetéseken – ezt már Harangozó Tamás szocialista képviselő mondta el portálunknak. Harangozó hangsúlyozta: pártja tiszteletben tartja a szervezők óhaját, hogy a pártpolitika tartsa magát távol a tüntetésektől. Az MSZP azt kéri tagjaitól és szimpatizánsaitól: ha egyetértenek a tüntetések céljaival – „ami nem nagyon van távol attól, amit mi mondunk” –, akkor magánemberként vegyenek rajtuk részt. Ő mint rendészeti pártpolitikus valószínűleg nem megy el egyik tüntetésre sem, „de lélekben ott lesz”.

Stiller Ákos

Mindazonáltal az MSZP rendvédelmi koncepciója eltér az LMP-étől – derült ki a Harangozó által elmondottakból. „Azt a kettősséget kellene a rendvédelem területén véghezvinni, ami egyrészt a társadalmi bűnmegelőzés irányába mutat” – mondta. Bár a közösségi rendőrségnek ez előnye lehet, a 2002 és 2010 közötti MSZP-s kormányok által elkezdett, az önkormányzatok, a szervek, a hatóságok és a lakosság bevonásával működtetett társadalmi bűnmegelőzési programot kéne továbbvinni – vélte a rendvédelmi szakpolitikus. „A bűnüldözés másrészt nem lehet társadalmasítva, a bűnüldözést nem lehet különálló, összehangolt szigetek működtetésével megoldani. […] A bűnüldözést nem lehet csak helyi szinten kezelni”, de az igazgatás- és a határrendészetnek is egységesnek kell lennie – vitatkozott az LMP koncepciójával Harangozó Tamás.

Az ellenzéki politikus szerint a kormány nagyon rosszul teszi, hogy az Igazságügyi Hivatalt, a pártfogói felügyeletet, a nép ügyvédje programot „most veri széjjel darabokra”, az áldozatvédelmet pedig visszafokozta „egyszerű áldozatsegítéssé”. A Polgárőrségnek kiemelt szerepet kell szánni a bűnmegelőzésben – egészítette ki az eddigieket Harangozó Tamás. A rendőrségnek ugyanis soha nem lesz annyi pénze, hogy jelentős, a polgárőrök által végrehajtott feladatokat – például járőrözést – átvegye.

Az MSZP-s képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy a rendőrség mostani évi 220 milliárd forintos költségvetéséből 180 milliárd megy el bérekre, juttatásokra és személyi kiadásokra és 40 milliárd a dologi költség. Azonban tekintettel arra, hogy a 40 milliárd felét elvették, a másik felének az év közepére, körülbelül mostanra el kellett fogynia. Ennek következménye például, hogy „cafetériaellátást nem kaptak még idén a rendőrök és simán előfordulhat, hogy bérre sem marad, ha ez így megy tovább”. A rendőrségi béremelés helyett tehát Harangozó „már azzal is meg lenne elégedve, ha a működés általános feltételei biztosítva lennének és nem vennék el közben a rendőröktől a meglévő […] jogaikat”. A politikus szerint egy radikális – akár ütemezett – béremelési folyamat végén elfogadható, hogy a törvény megtiltsa a másodállást a belügyi dolgozóknak.

„Amíg egy tűzoltó nettó nyolcvan-kilencvenezer forintot keres […], addig nyugati kollégája nyugdíjként kap ezer-ezerötszáz eurót, tizenöt év után elmehet nyugdíjba és nyugdíj mellett dolgozhat. „Ha egy vonulós tűzoltó nettó háromszázezret kapna, eszébe nem jutna még kizsigerelnie magát. A gyerekeit nem látja felnőni, mert ahogy lenyomja a huszonnégy órás műszakot, megy a következő munkahelyére, hogy […] ételt tudjon az asztalra tenni. Ha a kormány mindehhez úgy fog hozzáállni, hogy először megtiltja a másodállást és utána, majd egyszer, valamikor rendezi a bért, akkor ezek az emberek két dolgot tehetnek. Bármennyire is szeretik a szakmát, vagy otthagyják a testületet és akkor akár működési zavarok is felléphetnek. A másikat nem is akarom mondani: pontosan tudható, hogy akinek nincs hova visszavonulnia és nincs veszítenivalója, az mit csinál. Beláthatatlan következményei lehetnek” – vázolta fel a jövőt Harangozó Tamás.