szerző:
Csikász Brigitta

Jakubinyi Róbertet, az Egymásért Alapítvány csempészetért elítélt vezetőjének, Földesi-Szabó Lászlónak az üzlettársát alig három hete fogták el. Azóta két egykori NBH-főigazgatóval és egy volt titokminiszterrel szemben indult büntetőeljárás államellenes bűntettek gyanúja miatt. Az ügyben vagy a közhasznú szervezet NBH-s kötődésének hibáiról vagy a Mol-részvények orosz kézre játszásáról lehet szó. Cikkünk kísérlet a történtek kibogozására.

Földesi-Szabó Lászlót tavaly december 22-én többek között csempészet vádja miatt hét év szabadságvesztésre ítélte a bíróság, mivel úgy látta, az Egymásért Egy-Másért Alapítvány kurátora és társai a Herba Zrt. által a Távol-Keletről behozott konzerveket nem eladományozták, hanem üzletláncoknak adták át értékesítésre, ami után jelentős összeg folyt be a közhasznú szervezet számlájára. A büntetés leülését, ha a bíró úgy rendelkezik, azonnal meg kellett volna kezdenie az Egymásért Egy-Másért vezetőjének. Földesi-Szabó László azonban az ítéletnek ezt a részét nem várta meg, hanem a bírói verdikt kihirdetése közben távozott a tárgyalóteremből.

©

Az alapítvány elnökét fél évvel később Budapesten fogták el a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai. A hírek szerint az újra előzetes letartóztatásba került Földesi-Szabó együttműködik a hatóságokkal. Hogy ez mit jelent, nem tudni, hiszen köti őt a titoktartás, ami alól az eljárás során nem mentették fel. Emiatt választhatott esetleg olyan taktikát, hogy ha ő nem beszélhet, megnevez olyanokat, akiket nem köt majd a titoktartás. Például a Nemzetbiztonsági Hivatal (ma Alkotmányvédelmi Hivatal) 2004 és 2007 közötti volt főigazgatóját, Galambos Lajost, aki 2008-tól egy éven át tevékenykedett a közhasznú szervezet kuratóriumában, és akinek nem kell államtitoksértés alól felmentést kérnie ahhoz, hogy beszámoljon a nemzetbiztonság munkájáról.

A Galamboshoz vezető közbülső láncszem lehetett Földesi-Szabó üzlettársa, Jakubinyi Róbert, akit a schwechati repülőtéren, június közepén a Katonai Főügyészség által kiadott körözés alapján fogtak el. Vele szemben vezető személy által elkövetett vesztegetés a gyanú, mivel állítólag Mol-részvényeket játszott az oroszok kezére. Ő viszont nem vezető beosztású személy, amire a katonai ügyészség szóvivője, Balogh Zoltán azt mondta a hvg.hu-nak, hogy az ügynek más gyanúsítottai is lehetnek.

A további szereplőkre nem kellett sokat várni. Galambos Lajost ugyanezzel a gyanúsítással vették őrizetbe június 28-án, igaz, később kémkedés gyanúja miatt került házi őrizetbe. Július 1-jén Szilvásy György volt titokminiszter ellen államellenes bűntett gyanúja miatt kezdtek vizsgálatot, amit másnap Galambos hivatali utódjának, Laborc Sándornak a bűnpártolással való meggyanúsítása követett. Az eljárásokat államtitoknak minősítették, így az, hogy pontosan mit írnak a gyanúsítottak számlájára, valószínűleg nem derül ki. Ugyanakkor a következőkre lehet következtetni.

Laborc Sándor
©

A hvg.hu úgy tudja, egy 2005-2006-os történetről van szó. Az ügy szereplői miatt az Egymásért Alapítvány ügye vetődhet fel elsőként, amely a Herba céggel közösen ebben az időszakban bonyolította le a csempészet nagy részét. A közhasznú szervezetnek az NBH-hoz kötődése konkrét személyek – Gyarmati György volt főosztályvezető és Simon Ibolya ügyvéd, majd a később csatlakozó Galambos Lajos – révén kérdéseket vetett fel arra vonatkozóan, hogy minden szabályos-e.

Földesi-Szabó László állítása szerint – mint az a parlamenti vizsgálóbizottság egyik, 2008 elején nyilvánossá tett jelentésében is szerepel – az alapítvány megalakulását az NBH volt parancsnoka, Nagy Lajos kezdeményezte. A rászorulók megsegítése azonban – úgy tűnik – csak a külvilágnak megfogalmazott cél volt, ami mögé a valós tevékenységet el tudták rejteni. Szintén a vizsgálóbizottság egyik megállapítása volt az, hogy „a hivatal bizonyos műveleti területen végzett munkáját az alapítványon keresztül próbálta leplezni”. Ezt arra alapozták, hogy az NBH „stratégiai építkezésének egyik fő iránya bizonyos ázsiai gazdasági törekvések feltárása, illetve az ehhez kapcsolódó vámszabályok kijátszásának, működésének megismerése volt”.

A „cégek” közötti kapcsolat a parlamenti vizsgálóbizottság által ennyire tisztázódott, de maradhattak olyan visszás dolgok, amelyek eddig nem derültek ki, ugyanakkor az NBH volt vezetői és Szilvásy titokminiszterként tudtak róla. Most viszont az Egymásért Alapítványnak az NBH-val való szabálytalan együttműködése új bizonyítékok révén ismét terítékre kerülhetett, s az akkori vizsgálóbizottsági meghallgatásnál súlyosabb következményeket magával vonó büntetőeljárásokat tudott indítani a Katonai Főgyészség.

Ugyanakkor a Mol-részvények felvásárlásának lehetősége sem elvetendő. A társadalmi szervezet és az NBH között létrejött megállapodás ugyanis kapóra jöhetett a hivatalnak akkor, amikor az OMV hazánk egyik legjelentősebb, stratégiailag is kiemelkedő szerepű vállalatát, a Molt támadta meg. A részvényfelvásárlás megakadályozására szükség lett volna a Molban lévő állami részesedést mielőbb legalább 51 százalékra feltornázni. A kisbefektetők részvényei azonban nem biztos, hogy elengedőek lettek volna ennek eléréséhez. A legegyszerűbb és leggyorsabb megoldás az lehetett, ha találnak egy olyan céget, amely az OMV-től meg tudja szerezni a Mol-pakettet, amelyet utána egy idő múlva továbbad a magyar államnak.

Ennek lebonyolítására kiválóan alkalmasnak bizonyulhatott az orosz Szurgutnyeftegaz. Ezt a tervet segíthette az is, hogy a Moszkvában végzett NBH-s vezetőknek jó kapcsolataik lehettek az oroszokkal. Szintén emiatt juthattak szerephez az ügy végrehajtásában az Egymásért Alapítványban dolgozó és az NBH-val kapcsolatban álló emberek. Hogy ez így lehetett, a hvg.hu-nak név nélkül nyilatkozó szakemberek azzal támasztják alá: amennyiben a Szurgut nem szerzi meg a részvényeket, akkor még az is lehet, hogy a Molt ma már OMV-nek hívják. Ahhoz viszont, hogy ez megvalósuljon, az orosz olajipari céggel valamilyen megállapodást kellett kötni.

Szilvásy György bilincsben
©

A „szívességet” viszont nem adják ingyen. A Szurgutnyeftyegaz persze anyagilag profitált az ügyleten, de az ahhoz vezető úton valószínűleg információt kellett kérni és adni – fogalmaztak a szakértők. Ez a hírszerzés feladata, ami a másik fél oldaláról nézve kémkedésnek is minősülhet. Galambosra, Laborcra és Szilvásyra viszont csak akkor tudják az államellenes tevékenység bűntettét ráhúzni, ha tudják bizonyítani, hogy idegen hatalom javára dolgoztak, amire konkrét megbízást kaptak. Ám nehezen elképzelhető, hogy még ha ez igaz lenne is, a hatóságok bizonyítani tudják majd.

Talán az sem véletlen, hogy a Mol-részvények Szurgutnyeftyegaztól történő visszavásárlásának május 24-i bejelentése után pörögtek fel az események a nyomozó hatóság részéről. Ennek oka lehetett az, hogy most már az orosz társasággal nem kell foglalkozni, a cég illetékeseit nem kell megkérdezni. Annál inkább lehet faggatni az egykori magyar titkosszolgálati vezetőket, akik a zárt ülésen beszámolhatnak arról, hogy az ügyben milyen lépések történtek az NBH részéről. Ez viszont a gyanúsítottak malmára hajthatja a vizet, mert így tisztázhatják magukat a gyanú alól.

Érdekes fejlemény az események kapcsán egyébként annak kiszivárogtatása, hogy az idén januártól működő Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) pont év eleje óta folytatott Galambos Lajossal szemben eljárást. Csak az nem világos, hogy a rendvédelmi szervek és a polgári titkosszolgálat dolgozóival kapcsolatban nyomozó szolgálat minek alapján és hogyan járhat el a 2007 óta nyugállományban lévő volt NBH-s főigazgatóval szemben. Persze elképzelhető, hogy egy aktív hivatásos ellen folyó vizsgálat során akadtak valamilyen, Galamboshoz vezető szálra. Igaz, ekkor viszont további kérdéseket vet fel, hogy államellenes ügyben minek alapján járt el az NVSZ, hiszen ez nem tartozik a feladatkörébe. Talán ez az oka annak, hogy először vezető személy által elkövetett vesztegetés bűncselekményének gyanújával találták meg Galambos Lajost. Mindenesetre a védelmi szolgálat vizsgálata jó hivatkozási alap lehet a hatóságok számára a részükről, a Galambos Lajos védője által egyetlen bizonyítékkal megalapozottnak mondott gyanú alátámasztására. Valamint a végrehajtott nyomozati cselekmények, házkutatások, őrizetbe vételek alátámasztására.

A büntetőeljárásoknak 2089-ig való államtitokká minősítése miatt hosszú ideig biztosan nem derül ki az igazság, így az sem, hogy az anyag titkossá tétele nemzetbiztonsági érdeket szolgál, vagy annak elleplezését, hogy a gyanúsítások ingatag lábakon állnak.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Állatok gyógyításában utazik Orbán volt államtitkára

Állatok gyógyításában utazik Orbán volt államtitkára

Karácsony Gergely ledobta magáról a Czeglédy-ügyet

Karácsony Gergely ledobta magáról a Czeglédy-ügyet

Karácsony kiléptetné a fővárost a kukaholding botrányos rendszeréből

Karácsony kiléptetné a fővárost a kukaholding botrányos rendszeréből

Kecskeméten háttal szerelték fel a digitális menetrend táblát

Kecskeméten háttal szerelték fel a digitális menetrend táblát

Az Északi-sarkon rajtol az extrém Forma-1 sorozat

Az Északi-sarkon rajtol az extrém Forma-1 sorozat

Kén- és foszfortartalmú gáz terjeng Mészáros Lőrinc erőművének telephelyéről Visontán

Kén- és foszfortartalmú gáz terjeng Mészáros Lőrinc erőművének telephelyéről Visontán