Balog Ádám, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára meghívott vendégként volt jelen a bizottsági ülésen, ugyanis ő fejtette ki a kormány álláspontját. A szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló törvény tervezetéről, annak a plenáris ülésen történő zárószavazása előtt. A helyettes államtitkár a neki kérdéseket feltevő Bárándy Gergely szocialista képviselőnek egy alkalommal úgy felelt, hogy erre nem kíván válaszolni.” Később, még az ülésen az mondta: „a házszabályszerűségről nem kell a kormánynak nyilatkoznia”.

Bárándy arra volt ugyanis kíváncsi, hogy a bizottsági ajánlás nem házszabályellenes-e, különös tekintettel a tizenkettedik és a tizenharmadik pontra.

A hvg.hu-nak nyilatkozó ellenzéki politikus szerint az történt, „ami már jó ideje gyakorlat”, hogy tudniillik „teljesen házszabályellenesen oda nem illő módosító javaslatokat nyújtanak be”: egy teljesen más témájú törvényhez „egy abszolút oda nem illő és más jogszabályra vonatkozó szabályozást hoznak be zárószavazás előtti módosító javaslatként”. Az úgynevezett „zárószavazás előtti módosító javaslat” célja ugyanis kizárólag az, hogy ne maradjon benne alkotmányellenesség, nyelvtani hiba, vagy az adott törvény paragrafusai közötti ellentmondás. Az MSZP-s politikus szerint azonban az Alkotmányügyi, Igazságügyi és Ügyrendi Bizottságban „gyakorlattá vált, hogy zárószavazás előtt kifejezetten tartalmi és koncepcionális módosító javaslatokat nyújtanak be”. Viszont mivel a házszabály-ellenességet csak maga a Bizottság állapíthatja meg – kérdésünkre Bárándy úgy felelt: még az Alkotmánybíróság sem –, ezért, bár nyilvánvaló a házszabályellenesség, az formailag mégsem áll fönn.

„Tehát, hogy Orbán Viktor is értse: dönthet úgy házszabályellenesség esetén a bizottsági többség – mint ahogy pénteken döntött is –, hogy nem történt házszabálysértés, de ez olyan, mint Frank Lampard tavalyi gólját nem megadni” – tette hozzá Bárándy Gergely.

Ugyanez többször is megtörtént már az Országgyűlésben, például akkor, amikor egy egészségügyi tárgyú törvényjavaslathoz fűzött zárószavazás előtti módosító javaslattal megszűntették a Költségvetési Tanács elnökének mandátumát – tette hozzá Bárándy, aki szerint „a Bizottságnak nem volna szabad a jogkörével visszaélnie”, márpedig ezt teszi.

Bárándy úgy vélte: ez történt most is, ugyanis a törvényjavaslathoz érkezett zárószavazás előtti két módosító javaslat – ezekből lett összegyúrva a bizottsági ajánlás – „tartalmi szempontból tökéletesen házszabályellenes, formai szempontból meg azért nem az, mert ezt mondta róla az Alkotmányügyi Bizottság”.

A képviselő ugyanakkor visszautasította azon feltételezésünket, hogy ezek szerint a Házszabály rossz, ha ilyen megtörténhet. „Nem rossz a Házszabály. Vannak olyan pozíciók, ahol elvárható volna az, hogy ne éljenek vissza a hatáskörükkel. Arra nem lehet felkészülni, hogy az Alkotmányügyi Bizottság vissza fog élni a saját hatás- és jogkörével. Ha az Alkotmányügyi Bizottság rendszeresen visszaél ezzel a jogosítványával, ott már eljutunk oda, hogy Magyarországon demokráciadeficit van. Az állami működés olyan, amilyen egy demokráciában megengedhetetlen. Ma Magyarországon a jogállam kezd nem működni” – felelt.

A helyettes államtitkár részéről érkezett válaszmegtagadás a szocialista képviselő szerint „jól példázza a kormány hozzáállását és a parlamentarizmusba vetett bizalmát”. Kérdésünkre úgy felelt: „Mióta én öt éve parlamenti képviselő vagyok, erre még soha nem volt példa. Olyan volt, hogy a kormány képviselője kitérően vagy nem a kérdésre válaszolt. Azonban olyan, hogy megtagadja a választ, nem volt. A kormány úgy tekint az Országgyűlésre, mint egy szavazógépre, amelynek semmi más feladata nincs, mint a kormány által megfogalmazott kéréseket elfogadni és meglehetősen zokon veszi, amikor a Házban érdemi kérdések merülnek fel és arra válaszolni kéne: egy felesleges fórumnak, szükséges rossznak tekinti az Országgyűlést.”

Természetesen kíváncsiak voltunk Balog álláspontjára is, azonban nála nem jártunk eredménnyel: „Nem nyilatkozom, kérem” – mondta.

Szegő Péter