Székely Antal volt alpolgármester, az MSZP helyi elnöke azt mondta, hogy ha a 150 oldalas jelentést egy Fidesz irányította településről írták volna, akkor most "sikersztoriként lobogtatnák" annak megállapításait. Úgy fogalmazott: nem másról szól ez a történet, mint a baloldal ellehetetlenítéséről, sőt erkölcsi megsemmisítéséről, mint ahogy ezt teszik a fideszes várospolitikusok Miskolcon vagy Komáromban is. A megyei főügyészség hűtlen kezelés gyanújával rendelt el nyomozást Oroszlány elmúlt 12 évi gazdálkodásával kapcsolatban, miután Takács Károly (Fidesz-KDNP) polgármester több korábbi ügyben is feljelentést tett.

Egy független könyvvizsgáló cég készített összegzést a polgármesteri hivatal és az Oroszlányi Szolgáltató Zrt. elmúlt 12 évének vagyongazdálkodásáról. E szerint becsülhetően legalább félmilliárd forintos veszteség érte a várost a többi között egy uszoda felújítása, egy lakópark építése és a kommunikációs kábelrendszer értékesítése során.

A csütörtöki sajtótájékoztatón Lazók Zoltán, a zrt. leváltott vezetője tételesen cáfolta a könyvvizsgálói jelentés főbb megállapításait. Közölte: szinte minden pontnál az látszik, hogy a megbízók vagy nem adtak át minden információt a vizsgálóknak, vagy azok azt nem értették meg, illetve nem kérdeztek meg hozzáértőt.                

Egyik példaként a közösségi kábelrendszer értékesítését említette, amely a jelentés szerint nem piaci áron történt, s így akár 180 millió forintos hátrányt is okozhatott Oroszlánynak. A volt vezérigazgató azt mondta, hogy ez a rendszer soha nem volt a város tulajdonában, azt a lakásszövetkezet és a társasházi lakóközösségek birtokolták, és nagyon komoly hálózatbővítést végzett maga a televíziós szolgáltató.

Rajnai Gábor (MSZP), aki 2002 és 2010 között volt a bányászváros polgármestere, az uszodafelújítás menetét ismertette, amelynek része volt egy lízingkonstrukció is. A jelentés azt állapította meg ez ügyben, hogy 123 milliós kár érte az önkormányzatot. Ezzel szemben Rajnai Gábor szerint ez az összeg az ügylet áfája, és a város nem veszített ezen az ügyön, hanem a lízingből való kiszállás 320 millió forintos előnyt jelentett.

A sajtótájékoztatón szóba került az a megállapítás is, hogy a vizsgált időszakban a város eszközállománya jelentősen, 2,1 milliárd forintról 10,4 milliárd forintra nőtt. A számadatok szerint az önkormányzat vagyongyarapodása éves átlagban megközelítette a 0,5 milliárd forintot.