Az alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslat keddi általános vitájának kezdetén a KDNP-s Salamon László, az előterjesztő alkotmányügyi bizottság elnökeként parlamenti expozéjában azt mondta, azért van szükség új Ab-törvényre, mert a tavasszal elfogadott új alaptörvény módosította az Ab alkotmányos szerepkörét, érintette hatáskörét, felemelte tagjainak létszámát, meghosszabbította az alkotmánybírói megbízatás idejét és megváltoztatta az Ab elnökének megválasztásának módját.
A kormánypárti politikus szerint a két leglényegesebb változás az alapjogi bíráskodás bevezetése, illetve az "akcio popularis" intézményének megszüntetése jelentette. Salamon László szerint az előbbivel az alapjogvédelem új korszaka nyílik meg azzal, hogy az Ab az egyedi ügyekben hozott bírói döntés esetleges alaptörvénybe ütközését is megvizsgálhatja. Az "akcio popularis" megszüntetésével pedig megszűnt annak lehetősége, hogy bárki anélkül, hogy jogai, vagy érdekei sérültek volna, normakontrollt kezdeményezhessen.
Az alkotmányügyi bizottság elnöke azt mondta, tudja, hogy van javítani való a törvényjavaslatban és kéri, hogy az előkészítés mellett a most kezdődő tárgyalási szakaszban is működjenek együtt a parlamenti pártok. Az alkotmányügyi bizottság nyitott minden jobbító javaslatra - tette hozzá a testület elnöke. A kereszténydemokrata politikus elmondta azt is, hogy a KDNP támogatja a törvényjavaslatot és erre kéri a többi pártot is.
Répássy Róbert a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) államtitkára a kormány nevében arról beszélt, hogy az elmúlt 20 évben az Ab "a közjogi berendezkedés egyik legbiztosabb sarokköve lett". Az új törvényben is szereplő változtatások közül kiemelte a "valódi alkotmányjogi panasz" lehetőségét, amellyel "új fejezet kezdődik az alapjogvédelmi tevékenység történetében". A jelenleg hatályos törvény ugyanis kizárlóag alkotmányellenes jogszabály esetén adott lehetőséget az Ab-nek eljárásra, addig az új alaptörvény ezt megtartotta, de új hatáskört is biztosít: a jövőben az alaptörvényellenes bírói döntéseket is meg lehet támadni az Ab-nál.
Répássy szerint a jelenlegi szabályozással ellentétben nem csak a köztársasági elnök, hanem a törvény kezdeményezője, a kormány, vagy az Országgyűlés elnöke javaslatára az Országgyűlés is kezdeményezhet előzetes normakontrollt. Az államtitkár kiemelte azt is, hogy az új törvény sok eddig nem szabályozott esetről is rendelkezik: így az elnök helyettesítése, a főtitkár jogállása, vagy a hivatali szervezet feladatai.
A kegyelmi botrány után is trükköznek a gyermekvédelemben a számokkal, hogy Orbán Viktor elmondhassa, vállalható az állami gondozás állapota. A családjukból kiszakadó gyermekek ezt először a túlzsúfolt, eszköztelen befogadóotthonokban tapasztalják meg.
A tiltottá lett Pride üzenete aktuálisabb, mint valaha.
A Tisza Párt elnöke úgy nyilvánult meg félreérthetetlenül a Pride-ről, hogy le sem írta a rendezvény nevét.
Az indoklás szerint azért, mert nem fellebbeztek a tiltás ellen, de a szervező főváros szerint nem is kell engedély.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A többi uniós ország megvan Orbán nélkül is, legalábbis egy bizonyos pontig.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast új adásában.
