Több tízezres nagyságrendben találtak hamis adatokat tavaly a rendőrségen bűnügyi statisztika kozmetikázására, a történtek miatt Hatala József országos rendőrfőkapitány feljelentést is tett. Most úgy tűnik, csak alacsonyabb rangú rendőrök kerülhetnek bajba az ügy miatt. Mint a hvg.hu megtudta, egyelőre hat embert hallgatott ki az ügyészség - valamennyien alacsonyabb rangú rendőrtisztviselők.

A hamis statisztikai adatok szolgáltatása alkalmas a közbiztonsággal kapcsolatos összkép torzítására. Ezt az akkori legfőbb ügyész, Kovács Tamás jelezte a belügyminiszternek, s ezt követően rendeltek el az Országos Rendőr-főkapitányságon általános ellenőrzést. A vizsgálat eredményeként aztán kiderült, mint arról a hvg.hu is beszámolt, hogy több fővárosi és vidéki kapitányságon, például a gödöllőin és kaposvárin, bizonyítékot találtak arra, hogy az ott dolgozók meghamisítják a bűnügyi adatok nyilvántartását.

Hatala József feljelentésének alapja az volt, hogy a rendőrségi és ügyészségi bűnügyi statisztikai rendszerben minden bűnügyi számot kapott ügyben statisztikai lapot kell kitölteni. Kiderült azonban, hogy bizonyos vagyon elleni bűntetteknél az érintett kapitányságok dolgozói nem töltötték ki ezeket az adatlapokat. Olyan ügyekről van szó, amelyekben még a bíróság véleménye sem volt egységes arról, hogy hány bűncselekmény miatt kell eljárniuk.

Zsaroló letartóztatása: a sikertelen ügyeket korábban több kapitányságon is igyekeztek eltüntetni a statisztikából

MTI / Mihádék Zoltán

Az ügy mögött egy régi szakmai anomália is húzódhat. A rendőrkapitányságok és a parancsnokok eredményességét mindig a bűnügyi statisztikával mérték. Ezt a kizárólagos szempontot évek óta rossznak tartják a szakemberek is, mondván, hamis adatok bevitelével, vagy ügyek nem megjelenítésével könnyen lehet kiváló teljesítményt mutatni a rendőri szervek munkájáról. Arról nem is beszélve, hogy egy több száz embert átverő csaló lefülelése több száz sikeres ügyként jelenhet meg a statisztikában. Elszakadni ettől a statisztikai szemlélettől azonban a mai napig nem tudtak, annak ellenére, hogy már tizenegy évvel ezelőtt született egy rendőrségi tanulmány a változtatás szükségességéről. Sem ez a belső szakmai javaslat, sem a nyilvánosságra került statisztika csalási ügyek nem érték el, hogy változtatás történjen ezen a területen.

Rengeteg hamis bűnügyi adat

Jellemző példa, hogy ha ellopják valakinek a pénztárcáját, és abban tartja a személyi okmányait is, akkor a lopás mellett okirattal való visszaélés miatt is indíthattak eljárást, mégpedig annyit, ahány irat – igazolvány, lakcímkártya stb. – kötött ki a tolvaj kezén. Később ezeknek az ügyeknek a megítélése annyiban változott, hogy az okirattal való visszaélés miatt akkor van helye az eljárásnak, ha a tettes szándékosan orozta el az iratokat. Mindenesetre az ügyek nem kerültek be a bűnügyi statisztikai rendszerbe. Talán nem véletlenül, hiszen az ismeretlen tetteses ügyek felderítettsége, illetve ezek eredményességi mutatói igencsak romlanak, ha a 40 pénztárcalopás mellett 120 okirattal való visszaélés adatait is fel kell vinni a rendszerbe, hiszen így megnő azoknak az ügyeknek a száma, amelyekben nem várható, hogy a rendőrök elkapják a tetteseket.

Ezen kívül is számos trükköt alkalmazhat egy rendőr. Egyik korábbi cikkünk kapcsán a hvg.hu-nak névtelenül nyilatkozó rendőr többek között arról beszélt, hogy egy ügyszámra tesznek két olyan ügyet, amelyekben sikeres felderítés nem várható. Amennyiben nehéznek ígérkezik a felderítés, a rendőr inkább bejelentést javasol feljelentés helyett, mert az nem kerül be a bűnügyi statisztikába. Ezzel szemben bekerül a bűnügyi adatok közé, ha az eljárást érdemi nyomozati cselekmény nélkül felfüggesztik, de nem számít bele sem az eredményes, sem az eredménytelen esetek közé.

A kis rendőri vezetők feletteseik tudta nélkül hamisítottak?

Ez ellen lépett fel Hatala József és tett feljelentést többek között a gödöllői rendőrkapitányságon történt statisztikai csalás ügyében a Pestvidéki Nyomozó Ügyészségen (PNYÜ) 2011 februárjában. A szervezet szóvivője, Kállai Gábor a nyomozás jelenlegi állása kapcsán arról számolt be, hogy az ügynek hat gyanúsítottja van: négy rendőrőrs-parancsnok és két osztályvezető, akik a statisztikai lapok kitöltéséért feleltek. Őket már kihallgatták, és most dönti el az ügyészség, hogy szükség van-e további nyomozásra, vagy a hat emberrel szemben vádat emelnek. Kállai Gábor megjegyezte, hogy például a Székesfehérvári Nyomozó Ügyészségen egy hasonló ügyet megszüntettek. A hamis statisztikai adatok szolgáltatásáért akár egy év szabadságvesztés is kiszabható büntetésként.

Az nem derült ki a szóvivő tájékoztatásából, hogy a megjelölt „kis” vezetők felettesei vagy akár az akkori gödöllői kapitány, Mihály István – aki jelenleg a Nógrád megyei rendőröket irányítja – felelőssége felvetődhet-e, hiszen a rendőrség hierarchikus szervezet, amelyben az elöljáró utasítja a beosztottait. Emiatt nehéz elképzelni, hogy egy parancsnok ne tudjon arról, mi folyik az irányítása alatt álló kapitányságon. Kérdés, hogy az ügyészség így gondolja-e.