Európa egyik legkevésbé kedvelt és valószínűleg a leginkább félreértett politikusaként jellemzi Orbán Viktort az EU Observeren közölt írásában Nick Thorpe, a BBC magyarországi tudósítója.
A cikkben a brit újságíró felidézi, hogy az 1990 utáni politikát a megosztottság uralta, ezért nem lehetett új alkotmányt elfogadni, és több sarkalatos törvényt sem sikerült elfogadni. Rámutat az aránytalanságra a túlméretezett főváros és a vidék között, ahonnan Orbán is jön, és amely neheztel azért, mert a főváros nem tiszteli.
Thorpe megállapítja, Magyarország 2004-ben csatlakozott ugyan az Európai Unióhoz, de a kelet-európai országok közül egyedüliként képtelen volt arra, hogy az életszínvonalat növelje. Ezzel kapcsolatban az írás idézi Hack Péter, volt SZDSZ-es képviselőt, aki szerint Orbán jól ráérzett arra, hogy a kelet-európaiak közül a magyarok voltak a legcsalódottabbak, és kijátszotta azt a kártyát, miszerint mostantól minden más lesz. "A nép pedig támogatni fogja, még én is támogatnám, amit csinálnak, ha nem érintenék a fékeket és ellensúlyokat. Ha nem gyengítenék a jogállamot. Ha nem gyengítenék az alapvető jogok és szabadságok védelmét" - mondta Hack.
"De Orbán, amint azt látja, hogy az olyan intézmények, mint a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság, a Nemzeti Bank, vagy az ombudsmanok, ellenállhatnak a piacorientált, növekedésorientált reformjainak, durván félretolja őket" - írja Thorpe, aki szerint éppen ez az, amiért most Orbánra irányul a nemzetközi figyelem, mert a liberális szellemiségű emberek attól félnek, hogy a "kezelés átmenetileg ront a beteg állapotán", vagyis az orbáni reformok többet ártanak Magyarországnak, mint használnak.
Az írás felidézi, a Fidesz a kétharmados többségével majdnem 400 törvényt fogadott el, úgy, hogy többségüket nem a kormány, hanem egyéni képviselők nyújtották be. Thorpe szerint a fideszes képviselők egymással versenyeznek, hogy imponáljanak a vezérüknek, hogy a következő választások után 200 főre csökkentett parlamentben is legyen helyük, és újra indulhassanak a mandátumukért.
Thorpe megemlíti az új egyházügyi törvényt, amelynek hatására 82 egyház elvesztette státuszát, és most arra kell majd várniuk, hogy a katolikusok által dominált parlamenti bizottság elbírálja kérelmüket. Idézi Iványi Gábor lelkészt, aki kijelentette, visszautasítják, hogy újra kérelmezzék az egyházként való bejegyzést. "Ez a kormány egy katasztrófa" - közölte.
Az írás megemlíti Fricz Tamásnak a Magyar Nemzetben megjelent cikkét, amelyben Fricz kifejti, a magyar jobboldal nem akar konszenzusos demokráciát a korábbi kommunista és balliberális pártokkal, ez pedig Thorpe szerint központi eleme Orbán demokrácia-felfogásának. Mint kifejti, nem Orbán az első, aki azt gondolja, hogy a győztes mindent visz, de a Fidesz többet nyert, és ezt az érvelést sokkal tovább vitte, mint bármelyik elődje, annak ellenére, hogy a legutóbbi közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 84 százaléka úgy gondolja, rossz irányba mennek a dolgok.
Thorpe felidézi Orbán legutóbbi beszédét, amelyben azt mondta, Brüsszel rókaként a sajtot akarja kiénekelni a magyarok szájából, ám megállapítja, a különbség most az, hogy a magyar miniszterelnöknek kevesen próbálnak hízelegni - inkább a sértéseik célpontja.
fzs
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A műsorvezető kiáll a szombati felvonulók mellett és drukkol, hogy békés legyen a rendezvény.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
