szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Kiborultak a Nemzeti Alaptanterv (NAT) miatt a különböző oktatási szervezetek: a Hálózat a Tanszabadságért egyenlőtlenségeket szül, a Pedagógusok Szakszervezete szerint pedig totális központosítást akar elérni. Többen bírálták a NAT-ban szereplő tananyag mennyiségét, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet vezetője ugyanakkor azt hangsúlyozta: még változhat az indítvány.

A Hálózat a Tanszabadságért (HAT) szerint az új Nemzeti alaptanterv (NAT) az oktatási rendszer újbóli központosításának egyik legmarkánsabb eszköze, azt sem oktatáspolitikai, sem szakmai értelemben nem tartja megfelelőnek, és annak visszavonását javasolja - olvasható a tömörülés állásfoglalásában.

A HAT honlapján közzétett összegzés szerint az alaptanterv várhatóan a 14-19 éves korosztályba tartozók mintegy 20 százaléka, a gimnáziumokba járók számára lesz releváns, és csak az ő számukra fogja megadni "az éppen ezért már-már komikus megnevezéssel közműveltségnek titulált, a nemzet közös műveltségének" elképzelt tudásanyagot".

A hálózat szerint a NAT 2012 elfogadhatatlan, mert nem más, mint "garancia a magasabb társadalmi presztízzsel rendelkező családok gyermekeinek előnyben részesítésére, az adórendszer után immár az iskolákban is". A HAT szerint a tervezet garanciát jelent politikai célok kíméletlen érvényesítésére a közoktatásban, a szakmai kritériumok és össztársadalmi célok ellenében és súlyos csapás az oktatás innovációs folyamataira.

Hiányolják a tervezetből az egységes pedagógiai koncepciót. Kiemelték: a NAT-ban több helyen szerepel az esélyegyenlőtlenségek csökkentésének szándéka, miközben a köznevelési törvény, de valójában maga a NAT is rendkívül súlyosan sérti a méltányosság elveit.

"Totális központosítás" a tanárok szerint

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szintén elutasította a tervezetet, álláspontjuk szerint az hűen tükrözi a közoktatásban végmenő folyamatot, amelynek lényege a totális központosítás.

A HAT őszi demonstrációja Budapesten
©

A szakszervezet honlapján közzétett állásfoglalás szerint a Nemzeti alaptanterv kiteljesíti az iskolák végrehajtói szerepét, ugyanakkor az iskolai oktatás folyamatát nem határozza meg, mivel a nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján az iskolának nincs más joga és kötelessége, mint az állam által kiadott kötelező kerettantervet helyi tantervként beemelni a pedagógiai programjába, és végrehajtani. A köznevelésről szóló törvény deklarálja ugyan az iskola szakmai önállóságát, de valóságos mozgásteret a kötelező tanítási órák tíz százalékában hagy - fejtették ki.

A PSZ szerint a tervezetben a tanagyag mennyisége indokolatlanul nagy, ami azt a veszélyt rejti magában, hogy az ismeretanyag elsajátítására helyeződik a hangsúly, és az így megszerzett tudás alkalmazására az időkorlátok miatt nem lesz lehetőség. A szakszervezet fontosnak tartja a mindennapi testnevelés és művészeti nevelés bevezetésének szándékát, de aggályos a tanulók óraszámának a növekedése, valamint az, hogy ehhez nincsenek meg a tárgyi-személyi feltételek.

Kitértek arra is, hogy a nevelési célkitűzésekben megfogalmazott kötelező erkölcstant vagy hit- és erkölcstant ebben a formájában a PSZ elutasítja. Az erkölcsi nevelés az intézmények pedagógiai programjában eddig is hangsúlyos szerepet kapott, nem életszerű, hogy ezt most tanóra keretében tennék kötelezővé. 1990 óta a közoktatási intézményekben a szülők kérésére meg kell szervezni a fakultatív hit- és vallásoktatást. Ez a megoldás nem sértette a szülők vallási, világnézeti meggyőződését - emelték ki, hozzátéve: ennek a jó gyakorlatnak a megváltoztatását nem támogatjuk, különösen azért nem, mert a hit- és erkölcstan kötelezővé tétele erőteljes ideológiai törekvést sugall.

A PSZ a fentiekre tekintettel elutasítja a Nemzeti alaptantervet, és követeli, hogy a nemzeti köznevelésről szóló törvényben deklarált intézményi-szakmai önállóságot a kormány valós tartalommal töltse meg - olvasható az állásfoglalásban.

Túl sok a tanagyag a NAT-ban?

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) is azon az állásponton van, hogy az új NAT tervezetében feltüntetett tananyag mennyisége hatalmas, amely várhatóan maga után vonja a korszerű módszerek háttérbe szorulását és ismét a lexikális tudás növelésére helyeződik a hangsúly. Az érdekvédelmi szervezet honlapján korábban közzétett összegzés szerint a fentiek miatt csökken a tanórai differenciálás gyakorlata, és megakad az iskolai, pedagógiai innováció.

©

"Nem tartjuk elfogadhatónak, hogy egy szekularizált államban órarendi keretben folyjék a hittan tanítása" - közölte a PDSZ, hozzátéve: a hittan tanításának eddig is helyet adott az iskola a tanítási időn kívüli keretben, semmi nem indokolja ennek a gyakorlatnak a megváltoztatását.

Az új NAT történelemre vonatkozó részének visszavonását és újraírását kérte a Történelemtanárok Egylete (TTE). A TTE véleménye szerint, mivel az új NAT megadja a tananyag felépítésének logikáját, továbbá abban rögzítik az ismeretanyag számottevő részét, ezáltal jelentősen csökken az iskolák és a pedagógusok szakmai szabadsága. Ezzel a Történelemtanárok Egylete nem ért egyet - szögezték le.

A jelenlegi formában elfogadhatatlannak tartja a Nemzeti alaptanterv tervezetét a Magyartanárok Egyesülete is, szerintük az a magyartanításban nem indítana el kedvező változásokat, s gátja lenne a tantárgy feltétlenül szükséges, és részben már megindult szemléleti és módszertani megújulásának.

Az egyesület közleményében azt írta: a tervezet indokolatlanul viseli a Nemzeti alaptanterv nevet, ugyanis az a részletezettsége miatt nem pusztán közös alapot, különböző tantervek közös alapját, közös nevezőjét, valamiféle nemzeti minimumot jelöl ki, hanem ismeretanyaga (közműveltségi tartalmai) tekintetében nagyjából kitölti a kerettanterveket, illetve a helyi tanterveket is; jórészt átveszi ezek szerepét.

Kaposi József, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet vezetője múlt pénteken az MTI kérdésére azt mondta, hogy csaknem ezer hozzászólás érkezett az új NAT tervezetéhez. Most a közigazgatási véleményezési szakasz következik, amelynek határideje március 9-e. Kaposi József közlése szerint a beérkezett szakmai véleményeket a jövő hét elején elkezdik a szakmai bizottságok áttekinteni, és egy-másfél hét múlva már látni lehet azokat az irányokat, esetleges változtatásokat, amelyek átvezethetők lesznek. A főigazgató az MTI értesülését megerősítve elmondta még: a dokumentumot a Magyar Tudományos Akadémia is véleményezi, és külön kérték az irodalomtörténeti rész áttekintését.

A javaslat március végén, április folyamán kerülhet a kormány elé

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!