"Totális központosítás" - támadják a NAT-ot az oktatási szervezetek

A Hálózat a Tanszabadságért (HAT) szerint az új Nemzeti alaptanterv (NAT) az oktatási rendszer újbóli központosításának egyik legmarkánsabb eszköze, azt sem oktatáspolitikai, sem szakmai értelemben nem tartja megfelelőnek, és annak visszavonását javasolja - olvasható a tömörülés állásfoglalásában.

A HAT honlapján közzétett összegzés szerint az alaptanterv várhatóan a 14-19 éves korosztályba tartozók mintegy 20 százaléka, a gimnáziumokba járók számára lesz releváns, és csak az ő számukra fogja megadni "az éppen ezért már-már komikus megnevezéssel közműveltségnek titulált, a nemzet közös műveltségének" elképzelt tudásanyagot".

A hálózat szerint a NAT 2012 elfogadhatatlan, mert nem más, mint "garancia a magasabb társadalmi presztízzsel rendelkező családok gyermekeinek előnyben részesítésére, az adórendszer után immár az iskolákban is". A HAT szerint a tervezet garanciát jelent politikai célok kíméletlen érvényesítésére a közoktatásban, a szakmai kritériumok és össztársadalmi célok ellenében és súlyos csapás az oktatás innovációs folyamataira.

Hiányolják a tervezetből az egységes pedagógiai koncepciót. Kiemelték: a NAT-ban több helyen szerepel az esélyegyenlőtlenségek csökkentésének szándéka, miközben a köznevelési törvény, de valójában maga a NAT is rendkívül súlyosan sérti a méltányosság elveit.

"Totális központosítás" a tanárok szerint

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szintén elutasította a tervezetet, álláspontjuk szerint az hűen tükrözi a közoktatásban végmenő folyamatot, amelynek lényege a totális központosítás.

A HAT őszi demonstrációja Budapesten

Stiller Ákos

A szakszervezet honlapján közzétett állásfoglalás szerint a Nemzeti alaptanterv kiteljesíti az iskolák végrehajtói szerepét, ugyanakkor az iskolai oktatás folyamatát nem határozza meg, mivel a nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján az iskolának nincs más joga és kötelessége, mint az állam által kiadott kötelező kerettantervet helyi tantervként beemelni a pedagógiai programjába, és végrehajtani. A köznevelésről szóló törvény deklarálja ugyan az iskola szakmai önállóságát, de valóságos mozgásteret a kötelező tanítási órák tíz százalékában hagy - fejtették ki.

A PSZ szerint a tervezetben a tanagyag mennyisége indokolatlanul nagy, ami azt a veszélyt rejti magában, hogy az ismeretanyag elsajátítására helyeződik a hangsúly, és az így megszerzett tudás alkalmazására az időkorlátok miatt nem lesz lehetőség. A szakszervezet fontosnak tartja a mindennapi testnevelés és művészeti nevelés bevezetésének szándékát, de aggályos a tanulók óraszámának a növekedése, valamint az, hogy ehhez nincsenek meg a tárgyi-személyi feltételek.

Kitértek arra is, hogy a nevelési célkitűzésekben megfogalmazott kötelező erkölcstant vagy hit- és erkölcstant ebben a formájában a PSZ elutasítja. Az erkölcsi nevelés az intézmények pedagógiai programjában eddig is hangsúlyos szerepet kapott, nem életszerű, hogy ezt most tanóra keretében tennék kötelezővé. 1990 óta a közoktatási intézményekben a szülők kérésére meg kell szervezni a fakultatív hit- és vallásoktatást. Ez a megoldás nem sértette a szülők vallási, világnézeti meggyőződését - emelték ki, hozzátéve: ennek a jó gyakorlatnak a megváltoztatását nem támogatjuk, különösen azért nem, mert a hit- és erkölcstan kötelezővé tétele erőteljes ideológiai törekvést sugall.

A PSZ a fentiekre tekintettel elutasítja a Nemzeti alaptantervet, és követeli, hogy a nemzeti köznevelésről szóló törvényben deklarált intézményi-szakmai önállóságot a kormány valós tartalommal töltse meg - olvasható az állásfoglalásban.

Túl sok a tanagyag a NAT-ban?

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) is azon az állásponton van, hogy az új NAT tervezetében feltüntetett tananyag mennyisége hatalmas, amely várhatóan maga után vonja a korszerű módszerek háttérbe szorulását és ismét a lexikális tudás növelésére helyeződik a hangsúly. Az érdekvédelmi szervezet honlapján korábban közzétett összegzés szerint a fentiek miatt csökken a tanórai differenciálás gyakorlata, és megakad az iskolai, pedagógiai innováció.

Stiller Ákos

"Nem tartjuk elfogadhatónak, hogy egy szekularizált államban órarendi keretben folyjék a hittan tanítása" - közölte a PDSZ, hozzátéve: a hittan tanításának eddig is helyet adott az iskola a tanítási időn kívüli keretben, semmi nem indokolja ennek a gyakorlatnak a megváltoztatását.

Az új NAT történelemre vonatkozó részének visszavonását és újraírását kérte a Történelemtanárok Egylete (TTE). A TTE véleménye szerint, mivel az új NAT megadja a tananyag felépítésének logikáját, továbbá abban rögzítik az ismeretanyag számottevő részét, ezáltal jelentősen csökken az iskolák és a pedagógusok szakmai szabadsága. Ezzel a Történelemtanárok Egylete nem ért egyet - szögezték le.

A jelenlegi formában elfogadhatatlannak tartja a Nemzeti alaptanterv tervezetét a Magyartanárok Egyesülete is, szerintük az a magyartanításban nem indítana el kedvező változásokat, s gátja lenne a tantárgy feltétlenül szükséges, és részben már megindult szemléleti és módszertani megújulásának.

Az egyesület közleményében azt írta: a tervezet indokolatlanul viseli a Nemzeti alaptanterv nevet, ugyanis az a részletezettsége miatt nem pusztán közös alapot, különböző tantervek közös alapját, közös nevezőjét, valamiféle nemzeti minimumot jelöl ki, hanem ismeretanyaga (közműveltségi tartalmai) tekintetében nagyjából kitölti a kerettanterveket, illetve a helyi tanterveket is; jórészt átveszi ezek szerepét.

Kaposi József, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet vezetője múlt pénteken az MTI kérdésére azt mondta, hogy csaknem ezer hozzászólás érkezett az új NAT tervezetéhez. Most a közigazgatási véleményezési szakasz következik, amelynek határideje március 9-e. Kaposi József közlése szerint a beérkezett szakmai véleményeket a jövő hét elején elkezdik a szakmai bizottságok áttekinteni, és egy-másfél hét múlva már látni lehet azokat az irányokat, esetleges változtatásokat, amelyek átvezethetők lesznek. A főigazgató az MTI értesülését megerősítve elmondta még: a dokumentumot a Magyar Tudományos Akadémia is véleményezi, és külön kérték az irodalomtörténeti rész áttekintését.

A javaslat március végén, április folyamán kerülhet a kormány elé