Staudt Gábor képviselő keddi sajtótájékoztatóján jelezte, hogy frakciója eljuttatta az új Btk.-val kapcsolatos javaslatait az illetékes tárcához. A Jobbik szerint egy büntető törvénykönyvnek alapvetően a közbiztonságot és az államba vetett hitet kellene visszaállítania és a fenntartania, jelenleg viszont "a politikusbűnözés, a gazdasági bűnözés és a cigánybűnözés az, ami a leginkább fájdalmasan érinti az embereket és az országot tulajdonképpen olyan helyzetbe juttatta, amilyenben van" - jelentette ki a képviselő.

Staudt Gábor

MTI / Soós Lajos

Szavai szerint pártja akár kétszeres büntetési tétel kiszabásával és a feltételes szabadlábra bocsátás kizárásával szankcionálná, ha valaki közszereplőként, például politikusként követ el bűncselekményt. Szeretnék, ha a jövőben vesztegetés esetén nem azt büntetnék meg, aki "kiszolgáltatott, vesztegető félként" feljelenti a tőle pénzt kérő köztisztviselőt vagy politikust - tette hozzá.

Staudt Gábor abszurdnak nevezte, hogy a Btk. nem szankcionálja a parlamenti bizottság előtt való megjelenés elmulasztását és hiányolta a hazaárulás tényállásának felfrissítését. A gazdasági bűncselekmények közül kiemelte a fogyasztóvédelmi ügyeket és azt mondta, hogy a Jobbik akár az anyacégeket is szankcionálná a leányvállalatok által elkövetett bűncselekményekért.

A vagyoni bűncselekményekre áttérve bírálta, hogy a korrupcióhoz köthető esetekben sokszor nem térül meg az okozott kár, illetve "elterjedt az a mentalitás, hogy minél többet érdemes lopni, hiszen néhány év letöltése után, néhány milliárddal a zsebben tiszta emberként lehet kijönni".

A Jobbik kötelezővé tenné a börtönökben a munkát és szankcionálná annak visszautasítását. A büntethetőség korhatárát 12 évre csökkentenék - sorolta Staudt Gábor, jelezve: elvárták volna a valódi önvédelem megteremtését és azt, hogy a halálbüntetés visszaállításáról legalább egy társadalmi vitát indítsanak el.

Kritikáját azzal zárta, hogy a jogalkotók szerinte nem gondolták végig megfelelően az új Btk.-t, mert ha egy átfogó kódexet szerettek volna létrehozni, akkor abba bele kellett volna foglalni a közelmúltban elfogadott, büntetőjogi szabályokat megállapító törvényeket. Példaként említette a jogi személyekkel szemben alkalmazható intézkedéseket, illetve az emberiesség elleni bűncselekmények elévülhetetlenségét szabályozó törvényt. A Btk. ismerete alapján egy állampolgár sem lehet biztos abban, hogy a jövőben nem fog büntetőjogi következmények elé nézni, ez pedig sérti a jogbiztonság elvét - értékelte a politikus.