Egykori demokratikus ellenzékiek nyílt levelet intéztek az új egyházi törvény alapján elismert egyházak vezetőihez, mondván, hallgatásukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy az Orbán-kormány diszkrimináljon más, el nem ismert egyházakat. A Hit Gyülekezete vezetői közös írásban utasították vissza mindezt. Érdekesség, hogy mind a bírálat, mind a válasz szerzői között vannak egykori SZDSZ-es képviselők. Az egyik oldalon például Demszky Gábor, Haraszti Miklós, Kőszeg Ferenc vagy Rajk László, míg a másikon Hack Péter és Mészáros István László.

Horváth Szabolcs

A Hit Gyülekezetének tisztségviselői szerint ők többször is tiltakoztak a készülő szabályozás ellen. Ehhez képest Majsai Tamás teológus, aki az Iványi Gábor nevével fémjelzett és be nem jegyzett Magyar Evangéliumi Testvérközösséghez tartozik, úgy véli, a Hit Gyülekezete beadványai egyetlen olyan ügyet sem érintettek, amely nem szolgálta egyházuk érdekeit; „ellenállási érdemként” hivatkozni rájuk pedig szemfényvesztés.

Majsai a mai Népszabadságban arra emlékeztet, hogy az új egyházi törvény megszületése után a Hit Gyülekezete fél évig meg sem szólalt, sőt Németh Sándor, a gyülekezet vezető lelkésze egyik interjújában arról beszélt, hogy örül a fejleményeknek, és kioktatta az obligón kívül rekedteket, hogy természetes dolog a lelkekért folytatott verseny. Majsai szerint Némethék csak megkésve, tavaly december 7-én léptek, adtak ki szolidaritási nyilatkozatot, amikor a törvény nemzetközi kritika tárgyává vált, majd december 23-án, amikor nyilvánvaló lett, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisíti a parlamenti szavazás előtti utolsó pillanatban összedobált szabályozást.

Majsai szerint Németh Sándorék a Népszabadságnak írt válaszcikkükben fogalmaznak meg először valódi kritikát, és mondják ki, hogy a fideszes többségű parlament eljárása jogtalan volt, de a Hit Gyülekezete elöljáróinak időzítése biztosra ment, mert a Velencei Bizottság kritikája nyomán „már minden olvasó is tudta, hogy az Orbán-rezsim eddigi kultusztörvény-politikája megbukott”.