Egy órát tartott az új államfő beiktatási ünnepsége a Sándor-palotánál. A résztvevők között jelen volt Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság egykori elnöke. A ceremónián Áder János elődei - Schmitt Pál és Sólyom László - is tiszteletüket tették. A rendezvényen Kautczky Armand színművész konferált.
A Himnusz elhangzását követően kihirdették az Országgyűlés határozatát a köztársasági elnök megválasztásáról. Ezután Blaskó Péter színész József Attila A Dunánál című versét mondta el. Azon költőét, akinek szobrát, mint ismert, át akarják helyezni.

A vers elhangzása után a történelmi egyházak - a Magyar Katolikus Egyház, a Magyarországi Evangélikus Egyház, a Magyarországi Református Egyház és a Magyar Zsidó Hitközségek Szövetsége - vezetői megáldották az országot és a vezetők bölcsességéért mondtak imát. A református egyház vezetője többek között sült gesztenyékről mesélt, az evangélikus egyházfő pedig azt említette meg, hogy ez a nap a találkozások és a munka napja.
Az egyházfők beszédei után a Csík Zenekar lépett fel, amely egyébként Schmitt Pál beiktatási ünnepségén is műsort adott.
Az ünnepi beszédét Áder János szigorú arccal mondta el. "Ez elnöki munkám első napja" - kezdte az új államfő, aki hangsúlyozta, hogy polgárként szól az emberekhez, akik közül, a mai magyarok közül ő csak egy. "Semmi nem emel fel, csak az alázat, semmi sem taszít le, csak a gőg" - folytatta beszédét Áder János. "Nem születettem köztársasági elnöknek, magyar embernek születtem. Szüleim dolgos, családjukat szerető rábaközi emberek voltak, akiknél a tanulás, a kötelesség fontos volt, de azt megelőzte a szeretet és a tisztelet. Megismertem a kétkezi munkát, a tudomány, illetve a hazai és az európai politika világát."
Ezután Áder János kitért arra, hogy felelősek vagyunk egymásért, hazánk boldoulásáért. Különbséget kell tudni tenni valódi és talmi között, ez a tudás minden tanulás értelme. Magyarországot mindig a jóra való nyitottság tette naggyá, ez a tehetség és a változtatni akarás forrása - mondta. "Hazánk a történelem során Európa védőbástyája is volt, mert megvan bennünk az a jóakarat és képesség, hogy amit mások leromboltak, azt újjáépítsük. Deák is erre építette anno a kiegyezést."

"Ma is erre van szükség" - hangsúlyozta a köztársasági elnök, megjegyezve, hogy azonban most önmagunkkal kell kiegyezni, mert belső békénk csak ebből születhet meg. Fontos az egyenlő mérce, a tisztelet egymás iránt és követendő példaként kell tekinteni a teljesítményt. "Ez az új magyar kiegyezés 21. századi útja. Ez szolgálja hazánk nyugatos polgárosodását." Ennek érdekében mindenkinek van tennivalója - közölte Áder János. "Én a rám váró feladatokra készen állok, minden tőlem telhetőt megteszek" - zárta beszédét.
A beiktatási ünnepség zárásaként elhangzott a Szózat.
A megválasztás
Áder Jánost Schmitt Pálnak a hvg.hu által kirobbantott plágiumügy miatti lemondása után Orbán Viktor jelölte köztársasági elnöknek április 16-án. A jelölést a Fidesz-KDNP-frakciószövetség támogatta. A miniszterelnök javaslatát azzal indokolta, hogy Áder Jánost olyan „horgonyszemélyiségnek” tartja, aki biztonságot és kiszámíthatóságot tud nyújtani Magyarországnak, a magyar politikai rendszernek, egyik legfontosabb feladata pedig az új alkotmányos rendszer megerősítése, megszilárdítása lesz. Korábbi munkatársai Áderről úgy nyilatkoztak, hogy mindent véresen komolyan vesz, és hogy egy-egy kérdésben a végsőkig kitart.
Áder Jánost május 2-án választotta meg köztársasági elnöknek az Országgyűlés. A tisztségre egyedül jelölt fideszes politikus 262 támogató szavazatot kapott a titkos voksoláson. A Sándor-palota díszes falai sem fogják eltakarni hazámat – mondta Áder János első államfői beszédében, amelyben hangsúlyozta, hogy a magyar érdekek és értékek szószólója lesz, bosszú helyett pedig a hibák kijavítását javasolta.
Az új köztársasági elnök életpályája
Áder János 1959. május 9-én született Csornán. A politikus 1990-től 2009-ig országgyűlési képviselőként dolgozott, az 1990-es országgyűlési, valamint az 1994-es országgyűlési és önkormányzati választásokon a Fidesz kampányfőnöke volt. 1992-1993-ban a Fidesz Országos Választmánya elnökeként dolgozott, 1993-ban a párt alelnöke, 1995-1997-ben és 1999-2000-ben, majd 2002 májusa és 2003 májusa között pártja ügyvezető alelnöke volt. Áder János az 1998-2002-es parlamenti ciklusban házelnökként tevékenykedett.

A 2002. május 14-én megalakult Országgyűlésben előbb a Fidesz-képviselőcsoport helyettes vezetője lett, majd július 15-től a ciklus végéig ő vezette a frakciót. 2009. június 7-én az Európai Parlament (EP) képviselőjévé választották, munkáját a 2009. július 14-én megalakult európai néppárti frakcióban folytatta. Tagja lett a frakció elnökségének, az EP környezetvédelmi, közegészségügyi és élelmiszer-biztonsági bizottságnak, 2010 októberéig pedig tagja volt az állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottságnak is. 2012. január 23-tól alelnöke az EP környezetvédelmi, közegészségügyi és élelmiszer-biztonsági bizottságának.