szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Már hivatalosan is Áder János a köztársasági elnök, aki beszédében azt mondta, új magyar kiegyezésre van szükség. A Sándor-palotánál Áder János köztársasági elnökké való beiktatásának napján pár tucat érdeklődő jelent meg, de ott voltak elődei, Schmitt Pál és Sólyom László is.

Egy órát tartott az új államfő beiktatási ünnepsége a Sándor-palotánál. A résztvevők között jelen volt Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság egykori elnöke. A ceremónián Áder János elődei - Schmitt Pál és Sólyom László - is tiszteletüket tették. A rendezvényen Kautczky Armand színművész konferált.

A Himnusz elhangzását követően kihirdették az Országgyűlés határozatát a köztársasági elnök megválasztásáról. Ezután Blaskó Péter színész József Attila A Dunánál című versét mondta el. Azon költőét, akinek szobrát, mint ismert, át akarják helyezni.

Fotógalériánkhoz kattintson a képre!
Túry Gergely

A vers elhangzása után a történelmi egyházak - a Magyar Katolikus Egyház, a Magyarországi Evangélikus Egyház, a Magyarországi Református Egyház és a Magyar Zsidó Hitközségek Szövetsége - vezetői megáldották az országot és a vezetők bölcsességéért mondtak imát. A református egyház vezetője többek között sült gesztenyékről mesélt, az evangélikus egyházfő pedig azt említette meg, hogy ez a nap a találkozások és a munka napja.

Az egyházfők beszédei után a Csík Zenekar lépett fel, amely egyébként Schmitt Pál beiktatási ünnepségén is műsort adott.

Az ünnepi beszédét Áder János szigorú arccal mondta el. "Ez elnöki munkám első napja" - kezdte az új államfő, aki hangsúlyozta, hogy polgárként szól az emberekhez, akik közül, a mai magyarok közül ő csak egy. "Semmi nem emel fel, csak az alázat, semmi sem taszít le, csak a gőg" - folytatta beszédét Áder János. "Nem születettem köztársasági elnöknek, magyar embernek születtem. Szüleim dolgos, családjukat szerető rábaközi emberek voltak, akiknél a tanulás, a kötelesség fontos volt, de azt megelőzte a szeretet és a tisztelet. Megismertem a kétkezi munkát, a tudomány, illetve a hazai és az európai politika világát."

Ezután Áder János kitért arra, hogy felelősek vagyunk egymásért, hazánk boldoulásáért. Különbséget kell tudni tenni valódi és talmi között, ez a tudás minden tanulás értelme. Magyarországot mindig a jóra való nyitottság tette naggyá, ez a tehetség és a változtatni akarás forrása - mondta. "Hazánk a történelem során Európa védőbástyája is volt, mert megvan bennünk az a jóakarat és képesség, hogy amit mások leromboltak, azt újjáépítsük. Deák is erre építette anno a kiegyezést."

Fotógalériánkhoz kattintson a képre!
Túry Gergely

"Ma is erre van szükség" - hangsúlyozta a köztársasági elnök, megjegyezve, hogy azonban most önmagunkkal kell kiegyezni, mert belső békénk csak ebből születhet meg. Fontos az egyenlő mérce, a tisztelet egymás iránt és követendő példaként kell tekinteni a teljesítményt. "Ez az új magyar kiegyezés 21. századi útja. Ez szolgálja hazánk nyugatos polgárosodását." Ennek érdekében mindenkinek van tennivalója - közölte Áder János. "Én a rám váró feladatokra készen állok, minden tőlem telhetőt megteszek" - zárta beszédét.

A beiktatási ünnepség zárásaként elhangzott a Szózat.

A megválasztás

Áder Jánost Schmitt Pálnak a hvg.hu által kirobbantott plágiumügy miatti lemondása után Orbán Viktor jelölte köztársasági elnöknek április 16-án. A jelölést a Fidesz-KDNP-frakciószövetség támogatta. A miniszterelnök javaslatát azzal indokolta, hogy Áder Jánost olyan „horgonyszemélyiségnek” tartja, aki biztonságot és kiszámíthatóságot tud nyújtani Magyarországnak, a magyar politikai rendszernek, egyik legfontosabb feladata pedig az új alkotmányos rendszer megerősítése, megszilárdítása lesz. Korábbi munkatársai Áderről úgy nyilatkoztak, hogy mindent véresen komolyan vesz, és hogy egy-egy kérdésben a végsőkig kitart.

Áder Jánost május 2-án választotta meg köztársasági elnöknek az Országgyűlés. A tisztségre egyedül jelölt fideszes politikus 262 támogató szavazatot kapott a titkos voksoláson. A Sándor-palota díszes falai sem fogják eltakarni hazámat – mondta Áder János első államfői beszédében, amelyben hangsúlyozta, hogy a magyar érdekek és értékek szószólója lesz, bosszú helyett pedig a hibák kijavítását javasolta.

Az új köztársasági elnök életpályája

Áder János 1959. május 9-én született Csornán. A politikus 1990-től 2009-ig országgyűlési képviselőként dolgozott, az 1990-es országgyűlési, valamint az 1994-es országgyűlési és önkormányzati választásokon a Fidesz kampányfőnöke volt. 1992-1993-ban a Fidesz Országos Választmánya elnökeként dolgozott, 1993-ban a párt alelnöke, 1995-1997-ben és 1999-2000-ben, majd 2002 májusa és 2003 májusa között pártja ügyvezető alelnöke volt. Áder János az 1998-2002-es parlamenti ciklusban házelnökként tevékenykedett.

Nagyítás-fotógalériánk Áder János politikai pályafutásáról - kattintson a képre!
Bánkuti András

A 2002. május 14-én megalakult Országgyűlésben előbb a Fidesz-képviselőcsoport helyettes vezetője lett, majd július 15-től a ciklus végéig ő vezette a frakciót. 2009. június 7-én az Európai Parlament (EP) képviselőjévé választották, munkáját a 2009. július 14-én megalakult európai néppárti frakcióban folytatta. Tagja lett a frakció elnökségének, az EP környezetvédelmi, közegészségügyi és élelmiszer-biztonsági bizottságnak, 2010 októberéig pedig tagja volt az állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottságnak is. 2012. január 23-tól alelnöke az EP környezetvédelmi, közegészségügyi és élelmiszer-biztonsági bizottságának.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

hvg.hu Itthon

Áder lett az államfő – percről percre

A Sándor-palota díszes falai sem fogják eltakarni hazámat – mondta Áder János első államfői beszédében, amelyben hangsúlyozta, hogy a magyar érdekek és értékek szószólója lesz, bosszú helyett pedig a hibák kijavítását javasolta. Áder Jánost az első fordulóban megválasztották a fideszesek államfőnek. Az ülésen Schmitt Pál is megjelent, aki már az átadás-átvételre koncentrál. Áder: Magyarország népe sikerre született

MTI Itthon

Áder vissza fogja dobni a rossz törvényeket

Áder János államfőként kiemelt figyelmet szentel majd annak, hogy életünkben mindinkább polgárjogot nyerjen egymás sikereinek és teljesítményének elismerése, ragaszkodik az alkotmány által rá rótt jogok és kötelezettségek maradéktalan betartásához, és minden olyan kérdésben, amiben szükséges az egyeztetés, a parlamenti pártok véleményét is meghallgatja. Magyarország ötödik, szerdán megválasztott köztársasági elnöke az MTI-nek adott interjújában beszélt arról is, bár van szándék benne a közállapotok jobbítására, ez semmiképp sem jelenti azt, hogy bármilyen formában be akarna avatkozni a pártok, az Országgyűlés vagy a kormányzat felelősségi körébe tartozó munkába.

hvg.hu Itthon

Schmitt Pál belebukott a plágiumbotrányba

Lemondott köztársasági elnöki pozíciójáról Schmitt Pál. Az államfő - akit múlt csütörtökön fosztott meg a Semmelweis Egyetem szenátusa kisdoktori címétől - napirend előtt szólalt fel a parlamentben, miután egyeztetett Orbán Viktor kormányfővel. Schmitt azt mondta, hogy az Alaptörvény szerint a köztársasági elnök a nemzet egységét fejezi ki, és mivel úgy érzi, jelenlegi személyes ügye inkább megosztja a nemzetet, ezért lemond.

hvg.hu Itthon

Nagy a titkolózás Áder beiktatásáról - Mádlé volt eddig a legdrágább

Csütörtökön iktatják be ünnepélyesen hivatalába Áder János köztársasági elnököt. A ceremóniáról egyelőre nem tudni részleteket. A korábbi államfői beiktatások közül Mádl Ferencé volt a legdrágább, az egész napos ceremóniára 120 milliót költöttek. Göncz Árpád és Sólyom László beiktatása egy fillér közpénzbe sem került.

hvg.hu Itthon

A parlament megválasztotta államfőnek Áder Jánost

A parlamentben a köztársasági elnök személyéről rendezett szavazáson 307 képviselő vette fel a szavazólapot, az urnába 305 szavazócédula került, ebből 3 érvénytelen volt, de Áder Jánosra 262-en szavaztak. Mindez azt jelenti, hogy minden fideszes Áder Jánosra szavazott, így nem volt "vakond". Az új államfő hivatalosan május 10-én lép hivatalába.