A változtatásokat az tette szükségessé, hogy az Alkotmánybíróság tavaly decemberben hatályon kívül helyezte a szabályozás egyes passzusait.

Módosul a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól (Smtv.), valamint a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény (Mttv.) információforrások védelmére vonatkozó rendelkezése. A szabályozásba több garanciális elem került, melyek értelmében nem kötelezhető az újságíró vagy a szerkesztőség az informátora felfedésére. Az ez esetben alkalmazható eljárási szabályokat a polgári perrendtartásról, valamint a büntetőeljárásról szóló törvény is tartalmazza, valamint az újságírók forrásainak védelme a jövőben a szabálysértési törvényben is szerepel majd.

Újságírói források, biztosi jogkörök

A szabályozás szerint egyedül a büntetőeljárás teremt lehetőséget arra, hogy egy újságírónak fel kelljen fednie forrását. A jövőben csak akkor kötelezhetők erre a média munkatársai, ha a bűncselekmény feltárásához fűződő érdek meghaladja a forrás titokban maradásához fűződő érdeket, az információ súlyos, legalább három évvel büntetendő bűncselekmény felfedéséhez szükséges és máshonnan nem szerezhető meg. Az információforrás felfedésére a médiahatóság továbbra sem kötelezhet senkit, erre csak a bíróságnak van jogköre.

A módosítás egyértelműsíti a média- és hírközlési biztos jogköreit is. A biztos a jövőben sem gyakorolhat hatósági jogköröket, továbbra is mediátorként közvetít a szolgáltató és az ügyfél kötött. Az elektronikus hírközlés tekintetében jogosítványai nem változnak, míg a sajtó esetében a jövőben csak egyeztetést kezdeményezhet a szakmai szervezetekkel és jelentést készíthet. Jelentéseit azonban nem hozhatja nyilvánosságra, csak az érintetteknek küldheti meg. Eljárást továbbra is akkor kezdeményezhet, ha a panasz a nézők, hallgatók, olvasók jelentős részét érinti, ugyanakkor személyes egyeztetést is javasolhat a panaszos, a szakmai szervezet és a médiatartalom-szolgáltató között.

A módosítás egyértelműsíti a hatóság sajtótermékek tekintetében gyakorolható hatásköreit. A hatóság a jövőben nem járhat el például az emberi méltóság vagy a nyilatkozatot adó személy jogainak megsértésével kapcsolatos ügyekben, valamint akkor sem, ha a sajtótermék emberi jogokat vagy a magánélet védelméhez fűződő jogokat sért. A sajtó tekintetében ugyanakkor továbbra is jogszabályi kötelezettséget jelent a gyűlöletbeszéd tilalma, az alkotmányos rend megsértésének tilalma, a megalázó, kiszolgáltatott helyzetben lévők bemutatásának tilalma vagy a kiskorúak védelme, melyet a hatóság a társzabályozó szervezetekkel együttműködve ellenőrizhet.

A változtatás érinti az alapvető jogok biztosának alkotmánybírósági beadványát is. Szabó Máté kifogása értelmében az eddigi jogszabály lehetőséget adott volna arra, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke akkor is gyakoroljon bizonyos jogokat a médiatanáccsal kapcsolatban, ha nem választják meg annak elnökévé. A mostani változtatás értelmében e jogkörei megszűnnének, és bekerült a jogszabályba az is, hogy az NMHH elnökének megszűnik a megbízatása, ha az Országgyűlés a kinevezése után 30 napon belül nem választja meg a Médiatanács elnökévé.

Változás még, hogy a magyar művek közzétételére vonatkozó kvóta csak akkor érvényesül, ha a műsor Magyarország területén fogható. Emellett bővül a hallássérültek számára is hozzáférhető műsorok köre, a többi közt sportműsorok vagy időjárás-jelentések lesznek feliratosak vagy jeltolmáccsal nézhetők. A törvény egyes rendelkezései a kihirdetés napján, míg mások azt követően tizenöt és tizenhatodik nappal lépnek hatályba.

Megmenekülhet a Klubrádió?

A végszavazás előtt tegnap a kormánypártok egy-egy képviselője olyan módosító indítványokat nyújtott be a tervezethez, amelyek felülírták volna az ellenzék szerint a Klubrádió működését ellehetetlenítő korábbi terveket.

A fideszes L. Simon László által benyújtott módosító javaslat szerint nem került volna be a jogszabályba általánosan kimondva az, hogy a Médiatanácsnak nincs szerződéskötési kötelezettsége egy pályázat győztesével. Az sem szerepelne a törvényben, hogy a pályázat végén kizárólag a Médiatanács köthet hatósági szerződést a nyertessel.

A javaslat a hatóságra is konkretizálta volna az eljárási határidőt abban az esetben, ha a határozatával szemben egy fél jogorvoslati eljárást kezdeményez. Ugyancsak nem került volna be a jogszabályba az a kitétel, hogy a korábbi, rádiózásról és televíziózásról szóló törvény értelmében megszerzett műsorszolgáltatási szerződések december 31-én megszűnnek.

Egy másik zárószavazás előtti módosító javaslat értelmében - amelyet Pálffy István (KDNP) nyújtott be -, a folyamatban lévő jogvitás kérdésekre nem vonatkoztak volna egyes elfogadás előtt álló passzusok.

A két javaslat közül L. Simoné végül bekerült a ma elfogadott módosítások közé, Pálffy István módosítóját azonban leszavazták.

Korábban az ellenzéki pártok azért kritizálták a most felülírt módosító indítványokat, mert azok ellehetetlenítik a Klubrádió működését. Az LMP múlt héten azt közölte, hogy a változtatások elfogadásával annak ellenére maradhatna frekvencia nélkül a Klubrádió, hogy korábban kettőt is megnyert, az MSZP szerint pedig a korábban tervezett módosítások a Klubrádió frekvenciáját érintő bírósági döntés megkerülését célozták.

A Klubrádió jelenleg a budapesti 95,3 MHz-es frekvencián sugároz, tavaly február óta folyamatosan meghosszabbított ideiglenes engedéllyel. A frekvenciát a Médiatanács tavaly megpályáztatta, döntése értelmében ezt nem a Klubrádió nyerte, ám a Fővárosi Ítélőtábla március 14-ei döntésében részben hatályon kívül helyezte az erről szóló határozatot, érvénytelennek minősítve a nyertes Autórádió pályázatát, mert a dokumentációból több helyen hiányzott a cégszerű aláírás, azaz a pályázó a formai követelményeknek nem felelt meg.

Az MSZP elégedetlen, Áder döntésére vár

A csütörtöki szavazás után az MSZP két képviselője, Mandur László és Lendvai Ildikó közölte: a törvénymódosítás nem változtat az "alapbajon", például a Médiatanács egyoldalú összetételén. Lendvai szertint az új törvény egyik paragrafusa például külön jogokat biztosít a Médiatanács elnökének, miközben a korábbi szabályozásban ez a kérdés rendezett volt. Az új törvény szerint a Médiatanács elnökének módja van az állomány 20 százalékával személyre szabott különjövedelmet megállapítani, ráadásul a Médiahatóságra nem vonatkozik a nyilvános adatszolgáltatás kötelezettsége.
 
A politikus szerint a Klubrádió továbbra sem kaphatja meg az őt megillető frekvenciát, mivel csak a Médiatanács által indított eljárásban elnyert pályázat után köthető szerződés, míg a Klubrádiót még az ORTT jutatta frekvenciához. "Közösségi frekvenciát nem kaphat, a kereskedelmi frekvencia tekintetében pedig a végtelen időhúzás továbbra is lehetséges" - mondta a politikus. Lendvai emlékeztetett arra is, hogy a törvény szerint aki egy adott frekvenciára érvényes pályázatot nyert, az másik frekvenciára nem pályázhat, miközben a pályázat elnyerése még nem egyenértékű a szerződéskötéssel.
 
Mandur László feidézte, hogy a lex Klubrádiót az általános vita lezárulta után, éjszaka, egy 47 bekezdésből álló módosítócsomag keretében nyújtotta be a Fidesz. Szerinte az eljárás az alaptörvénybe is ütközik. Mint mondta, Áder János köztársasági elnök kezében van "a magyar sajtószabadság jövőbeli sorsa", Áder döntése meg fogja mutatni, hogy lehet-e a jövőben ilyen törvényeket elfogadni vagy sem.