szerző:
Faigl Zoltán
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Az ellenszegülő diákot meg is bilincselheti a rendőr, ha tanítási idő alatt az utcán nem tudja hitelt érdemlően bizonyítani, hogy jogosan van távol az iskolától. A vélemények megoszlanak, abban azonban nagy az egyetértés, hogy a törvény betarthatatlan lesz. A Belügyminisztérium egy még el sem készült, és nem erre a célra létrehozott információs adatbázisra építené az intézkedést.

"A hatályos szabályozás alapján az utcán csellengő diákot a rendőr igazoltathatja, és abban az esetben, ha a diák az intézkedésnek ellenszegül, akkor vele szemben a Rendőrségről szóló törvény alapján a rendőr testi kényszert és bilincset alkalmazhat" - írta a Belügyminisztérium sajtóosztálya a hvg.hu-nak azzal a törvényjavaslattal kapcsolatban, amely szerint a rendőrség bekísérheti az iskolába a lógáson kapott diákokat.

Magyariné Nagy Edit, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára a parlament alkotmányügyi bizottságának múlt hétfői ülésén arról beszélt, a 14 éven aluli gyerekkel szemben semmi olyan kényszerítő eszközt nem alkalmazhat a rendőr, mint például egy bűncselekményen tetten ért felnőtt esetében. "Nyilván itt nem lehet szó semmiféle vegyi eszközről, bilincsről és egyebekről" – jelentette ki. A belügy válaszában kiemeli, hogy "a törvényjavaslat nem változtat a rendőr kényszerítő eszköz alkalmazási jogosultságán", vagyis ellenszegülés esetén jöhet a bilincs, egyébként nem.

A pedagógus szakmát megosztotta a június végén benyújtott törvényjavaslat, mely elfogadása esetén lehetővé tenné, hogy azt a 14 év alatti tanulót, aki felnőtt kísérete nélkül, tanítási idő alatt nem az iskolában tartózkodik és nem tudja hitelt érdemlően igazolni, hogy engedéllyel van távol a tanítási órától, a rendőr az iskolaigazgatóhoz kísérheti, ellenszegülés esetén enyhébb testi erőszakot alkalmazhat, vagy meg is bilincselheti. "Hitelt érdemlő igazolást" az iskola, orvos vagy a szülő állíthat ki. Az iskolaőrök ügyében már volt vita a kormányzat oktatáspolitikusai és a belügyminiszter között, most újabb ügyben nyílhat front.

Abban minden általunk megkérdezett érintett egyetértett, hogy a törvény - melyről csütörtökön dönt az Országgyűlés - betarthatatlan lesz. Kovács György, a Független Rendőr Szakszervezet (FRSZ) Közép-magyarországi Régiójának elnöke például azt mondta „az egyenruhások már így is sok feladatot látnak el, amihez nincs elég rendőr.” Az elnök úgy látja, ez plusz terhet ró a rendőrökre, ugyanis megnő az olyanok száma, akik ellen intézkedni kell.

"Kritikán aluli"

Keszei Sándor, a Magyarországi Szülők Országos Egyesületének (MSZOE) elnök kritikán alulinak nevezte a törvénytervezetet, mely több helyzetben sem nyújt egyértelmű magyarázatot: nem tudni például, hogy a lyukasórákon, amikor a tanár hazaküldheti a diákot, a tanulóknak mi a helyes magatartás. Keszei szerint a lyukasórákat kellene megszüntetni ahhoz, hogy a  csellengést visszaszorítsák, azonban az elnök tapasztalatai azt mutatják, hogy helyettesítő tanárokra általában nincs pénz. „Tudunk olyan intézményről, ahol havi száz lyukkasóra  van” – mesélte a hvg.hu-nak az MSZOE-elnök. Másik problémaként az igazolások valódiságának ellenőrzését említette Keszei Sándor, a „diákok leleményességének köszönhetően ugyanis pillanatok alatt készek előállni egy valódinak tűnő igazolással, melyet a szülők telefonos megkeresése híján a hatósági személy aligha tud majd ellenőrizni”.

A Belügyminisztérium a hvg.hu-nak küldött közleményében arról ír, hogy az igazolás valódiságát egy központi ügyeleten keresztül, az úgynevezett Köznevelési Információs Rendszer (KIR) segítségével tudják majd ellenőrizni. A közlemény szerint a rendszer lehetővé teszi, hogy az intézkedő rendőr telefonon felvegye a kapcsolatot az oktatási intézménnyel vagy a szülővel, így tudják igazolni, hogy a diák valóban jogszerűen van-e távol. A köznevelési törvény végrehajtási rendeletéből annyi derül ki, hogy a „KIR közel 40 alrendszerből épül fel, vannak olyan alrendszerek, amelyek hatósági nyilvántartásként funkcionálnak, vannak olyan részei, amelyek statisztikai célú jelentések lebonyolítására szolgálnak, továbbá olyanok, amelyek a hatóság szakmai munkáját hivatottak informatikai rendszerekkel támogatni”.

A KIR-t azonban nem erre tervezték, hanem arra, hogy a PISA-felmérésekhez, érettségi statisztikákhoz nyújtson adatokat az Oktatási Hivatal felé. A jogszabálytervezetből egyáltalán nem derül ki, hogy a rendőr kikeresheti-e például a KIR segítségével egy tanuló osztályfőnökének nevét, és az is kérdés, hogy a terjedelmes adatbázist mikor töltik fel egyáltalán, mikortól működik majd. Az olyan "apróságokról" nem is beszélve, hogy mi történik akkor, ha a rendőr telefonos érdeklődése idején az érintett pedagógusnak éppen órája van. Kovács György az FRSZ elnöke bár még nem hallott a rendszerről, hasonlóképp képzeli el, mit a körözési nyilvántartást. „Egy ilyen rendszer kiépítése nem két fillér, ráadásul minden tanulóról nyilván kell tartani az adatokat, az iskolaváltoztatásokat és a lakcímváltozást is”.

"Nem nevelési célzatú"

A Belügyminisztérium úgy véli, az intézkedés „nem nevelési célzatú, mert a rendőrnek ez nem feladata”, azonban a jelenleg is hatályos szabályozás értelmében „abban az esetben, ha a diák az intézkedésnek ellenszegül, akkor vele szemben a rendőrségről szóló törvény alapján a rendőr testi kényszert és bilincset alkalmazhat”. Keszei nem tartja jónak a rendőri beavatkozást; „Beszéltem egy ezredessel, ő is úgy gondolta, hogy a rendőröknek a bűnözőkkel kell foglalkozniuk, nem a diákokkal” – mondta.

A pedagógus szakmában megoszlanak a vélemények a rendőri beavatkozásról: Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a hvg.hu-nak arról beszélt, hogy bár „bizonyos településeken és bizonyos intézményekben jól jönne a rendőri segítség, azonban a törvény nem lesz betartható”. Az elnök úgy véli, hogy a nincs pontosan meghatározva, hogy a jogszabály mit ért enyhébb testi kényszer alkamazása alatt, ugyanakkor a 2010-es közoktatási törvény kimondja, hogy a gyerek nem vethető alá testi fenyítésnek és csak szülő vagy gonviselő jelenlétében történhet a meghallgatása.

Bár a rendőrség szinte minden iskolai bűnmegelőzési programban hangsúlyozza, hogy bízzunk a rendőrökben, és ha baj van, ne féljünk segítséget kérni tőlük, Galló Istvánné szerint a testi kényszer alkalmazása bizalmatlanságot, félelmet és gyűlöletet válthat ki a gyerekben az egyenruhások irán. A szakszervezeti vezető szerint nem rendészeti eszközökkel kell megoldani a problémát, sokkal inkább segíthet pszichológus vagy családsegítő szolgálat. „Számtalan oka lehet annak, hogy a gyerek miért nem megy iskolába, például nincs megfelelő ruhája, vagy mert ő az egyetlen kereső a családban. Kimutatások igazolják, hogy rengeteg gyerek kénytelen munkát vállalni a tanulás mellett” - mondta Gallóné.

Veszélyben

A vezető tapasztalata szerint „hosszú évek során kialakult egy bizalmi kapcsolat a tanárok és a szülők között, a törvénytervezet pedig ezt fogja szétzilálni”. Úgy vélte, a rendőr kizárólag az iskolák körül, intézményen kívül segíthetne, a diákokra leselkedő veszélyek – például drogdílerek – elhárításában. Az iskolai lógás megakadályozására egy törvény is elegendő volt, az 50 igazolatlan óra utáni családipótlék megvonás hatékony módszernek bizonyult, most viszont túl kemény eszközökhöz nyúlt a kormány” – mondta Gallóné.

Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár hvg.hu-nak küldött válaszában azt írta: az államtitkárság egyetért azzal, hogy „a nevelés a család és az iskola, a köznevelési intézmények dolga”, ám úgy vélik, a nevelés folyamatában a környezeti és társadalmi hatások is szerepet játszanak, így „a rendőr fellépése, intézkedése során magatartása, stílusa sem zárható ki a nevelésből”. Gloviczki úgy véli, a szabadságjogokon túl más szempontok alapján is végig kellene gondolni a tervezett intézkedést, hiszen „a gyermek 14 éves kora alatt „cselekvőképtelen”, nagykorúságáig pedig „korlátozottan cselekvőképes” személy, ez pedig nem pusztán egy jogi kategória, hanem a szellemi érettség mutatója is”.

A helyettes államtitkár szerint „kár lenne szépíteni a dolgot, hiszen aligha akad olyan felnőtt, aki tanítási idő alatt ne találkozott volna utcán, tereken, plázákban magányosan vagy csoportosan csellengő gyerekekkel”. Gloviczki Zoltán szerint ekkor vannak a legnagyobb veszélyben a nebulók: „miközben a szülő azt hiszi, hogy gyermeke biztonságos, védett környezetben szorgalmasan tanul, valójában bármi megtörténhet vele, baleset érheti, rossz társaságba keveredhet, drogdíler áldozatául eshet, olyan helyzetekbe sodródhat, amik testi, lelki épségét veszélyeztetik.”

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
MTI/hvg.hu Bűnügy

Cigányozó rendőrök, bilincsbe vert fiatalok Sajókazán

Csoportosan elkövetett garázdasággal és személyi szabadság korlátozásával gyanúsít a rendőrség négy fiatalkorút, három lányt és egy fiút - tájékoztatta a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője csütörtökön az MTI-t. Az Indexnek nyilatkozó szemtanú szerint a rendőrség fellépésének intenzitása érthetetlen.

Totális bukás lett Budapesten a műanyagmentes július

Totális bukás lett Budapesten a műanyagmentes július

Jó húzásnak tűnik az Opel elektromos raliautója

Jó húzásnak tűnik az Opel elektromos raliautója

Ewan McGregor újra fénykardot ragad

Ewan McGregor újra fénykardot ragad

Ellenzéki polgármesterjelölt lett az apa, akinek a fiát egy hitleres paródiavideó miatt hurcolták meg

Ellenzéki polgármesterjelölt lett az apa, akinek a fiát egy hitleres paródiavideó miatt hurcolták meg

Maga alá gyűri az egyetemeket, de mi szerepel még Palkovics Nagy Tervében?

Maga alá gyűri az egyetemeket, de mi szerepel még Palkovics Nagy Tervében?

Dél-koreaiak vonatbalesete: az egyik áldozat várandós volt

Dél-koreaiak vonatbalesete: az egyik áldozat várandós volt