A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium portáljának januári tájékoztatása szerint a 187 települést magában foglaló, több mint 6300 négyzetkilométeren elterülő megyében 15 járást alakítottak volna ki: a budakeszi, a ceglédi, a dabasi, a dunakeszi, az érdi, a gödöllői, a gyáli, a monori, a nagykátai, a pilisvörösvári, a ráckevei, a szentendrei, a szigetszentmiklósi, a szobi és a váci járást.

A hvg.hu cikkét a járásokról itt olvashatja!

Az eredeti elképzelések térképes változatán jól látható, hogy a legnagyobb lélekszámú járás a gödöllői lett volna (178.381 lakos), míg a legkisebb (12.350 fő) a majdani szobi járás. Most viszont szinte megfelezték a gödöllői járást, északi részében létrehozva az aszódi járást, illetve egy új járási hivatalt. Hasonló módon osztották ketté a ceglédi térséget is. Januárban még úgy tűnt, hogy Cegléd központtal egy 15 települést és több mint 120 ezer embert magában foglaló járás jön létre, ám időközben a térség déli részéből félkörívszerűen leválasztottak egy új közigazgatási egységet. A leendő nagykőrösi járáshoz a 25 ezer lakosú Nagykőrösön kívül még két település, Kocsér és Nyársapát tartozik majd.

A szintén nagy területű nagykátai, dabasi és váci, illetve a több mint 100 ezres lélekszámú szigetszentmiklósi és érdi központú közigazgatási egységek esetében a januári elképzelésekhez képest nincs változás, mint ahogy a hasonló méretű ráckevei és szentendrei, illetve a valamivel kisebb budakeszi, pilisvörösvári, dunakeszi, valamint a szobi járások határait sem rajzolták át. 

A bő 65 ezres lélekszámú és a csaknem 88 ezer lakosú gyáli, illetve monori körzet azonban nem két, hanem három járássá oszlik úgy, hogy a két kistérség közepébe beékelődve létrejön a 40 ezer fős vecsési járás, amely Ecsert, Maglódot és Üllőt vonta el szomszédaitól. 

Eszes Katalin, az aszódi kistérség önkormányzati társulásának irodavezetője az MTI érdeklődésére elmondta: nem véletlen, hogy Aszód is járásközpont lesz, hiszen 1965-ig eleve az volt. Hozzátette: a térség polgármesterei, Aszód vezetése, a kistérségi társulás, valamint a lakosok is lobbiztak az illetékes minisztériumnál, hogy ismét önálló közigazgatási egységgé váljanak, kilenc településen még aláírásokat is gyűjtöttek. Az aszódi járáshoz a járásközponton kívül az év elején még Gödöllőhöz sorolt települések közül Bag, Domony, Galgahévíz, Galgamácsa, Hévízgyörk, Iklad, Kartal, Tura, Vácegres és Verseg tartozik majd. A változás révén a leendő gödöllői járási hivatalra kevesebb teher hárul - hangsúlyozta Eszes Katalin.

A vecsési járás létrehozásának fő oka, hogy Gyál és Vecsés között nincs tömegközlekedés - magyarázta Szlahó Csaba (Fidesz-KDNP), Vecsés polgármestere. Mint mondta, a KIM-ben tett látogatásukkor érvként hozták fel tíz éve működő okmányirodájuk tetemes ügyiratszámát, Vecsés gazdasági potenciálját, fejlődőképességét és azt is, hogy a nemzetközi repülőtér területének 45 százaléka városuk közigazgatási határán belül van. Ez utóbbi tény számos beruházási lehetőséget rejt magában - húzta alá Szlahó Csaba.

Körtvélyesi Attila (Fidesz), Nagykőrös alpolgármestere szerint járási székhellyé válásuk nagyrészt annak köszönhető, hogy országgyűlési képviselőként is dolgozó polgármesterük, Czira Szabolcs (Fidesz) "minden követ megmozgatott". Pest megye legdélibb városa történelmi szerepe, önkormányzatának nagy ügyfélforgalma, jó megközelíthetősége miatt is méltán tehermentesítheti a jókora távolságra lévő, kiterjedt körzettel rendelkező Ceglédet - tette hozzá Körtvélyesi Attila.