Újrafestették a székesfehérvári városháza 1938-as feliratait

Újrafestették a Székesfehérvár történelmének jeles eseményeit megörökítő, 1938-ban készült, ám az elmúlt évtizedekben "eltüntetett" feliratokat a városháza közgyűlési termében; a történelmi tablót szombaton avatta fel a város polgármestere.

  • MTI MTI
Újrafestették a székesfehérvári városháza 1938-as feliratait

Cser-Palkovics András (Fidesz) azt mondta, hogy a feliratok újrafestése, valamint egy Székesfehérvárról készült, ugyancsak szombaton bemutatott film elkészítése jelképes előzménye a város 2013. évi, az 1938-as székesfehérvári eseményekre emlékező ünnepi évének.

Az egykori koronázóváros ugyanis jövőre emlékezik arra, hogy az országgyűlés 1938-ban - az államalapító szent király halálának 900. évfordulóján tartott ünnepségek keretében - Székesfehérváron hozott törvénnyel emelte az állami ünnepek rangjára Szent István ünnepét.

Az akkori ünnepségsorozat székesfehérvári eseményeinek részeként készült el a városháza új szárnya, s abban a közgyűlési terem, amelynek pulpitussal szembeni falát ékesítették a koronázóváros történelmének jeles eseményeit megörökítő feliratok.

A különleges, egyedi betűtípussal festett, s most újrafestett történelmi tabló 3600 betűvel 60 eseményt örökít meg 900-tól - amikor Árpád fejedelem és családja megszállt Fehérváron - 1919-ig, addig az időpontig, amikor Horthy Miklós bevezette a városba a nemzeti hadsereget. A feliratsor - miután az eredeti festést annak idején megsemmisítették - korabeli fotók és a Székesfehérvár ünnepi éve - 1938 című könyv alapján készülhetett el.

Az egykori fényképeket Schultz György, a Székesfehérvár Jövőjéért Egyesület tagja fedezte fel egy régiségvásáron. Az újrafestés mintegy kétmillió forintos költségéből 1,750 millió forintot az egyesület fizetett, a többit az önkormányzat finanszírozta. A feliratok felavatása után bemutatták a Fehéredő múlt - kereszttől a félholdig címmel Burján Zsigmond filmjét, amely Székesfehérvár történelmét dolgozza fel.

Jó sokat költött a MÁV felújításra, csak nem ott, ahol szükség volt rá: kellett a pénz a Budapest–Belgrádra

Jó sokat költött a MÁV felújításra, csak nem ott, ahol szükség volt rá: kellett a pénz a Budapest–Belgrádra

A magyar vasút olyan, mint a magyar oktatás vagy az egészségügy: rendkívül elhivatott emberek hatalmas munkája kell ahhoz, hogy ellensúlyozzák, mennyire kevés pénzt ad az állam. Ami pénz a vasútra megy, az arra jó, hogy a menetrend ne nagyon romoljon, a legrosszabb kocsikat lecseréljék, na és hogy a Budapest–Belgrád vasút épüljön.