Snétberger: az emberek itthon csak suttognak

hvg.hu: Egy éve működik az ön által alapított zenei tábor. Mik a tapasztalatai?

Snétberger Ferenc: Egy év az nagyon kevés idő, 12 hét se túl hosszú. Ennyi ideig tart a nyári tábor, ennél többet sajnos nem tudunk foglalkozni a gyerekekkel, mert kezdődik utána a tanév az iskolájukban. Persze vannak olyanok, akiket többször is visszahívunk. A meghallgatásnál már sok minden kiderül, úgy válogatjuk össze a gyerekeket, hogy ez a nyári tábor valóban hasznos legyen számukra. Látni kellene a családokat, amikor a felvételire hozzák a fiatalokat, nagyon szegények, de mindenkinél van hangszer. Ha a zene nem lenne, azt gondolom, még lejjebb csúsznának. Voltak olyan gyerekek, akik még a kottát se ismerték, de elképesztően tehetségesek voltak. Megkérdeztem tőlük, hogy mégis, akkor hogy tudnak eljátszani egy-egy darabot, hogy készültek a felvételire. Aztán elmesélték, hogy az internetről meghallgatnak egy számot, és utána játsszák is már rögtön. Na, legalább erre jó a Youtube…

Snétberger Ferenc

Fülöp Máté

hvg.hu: Egy évben 60 gyerek kerülhet be az iskolába, ez nem kevés, ahhoz képest, hogy mennyi tehetséges fiatal van? Milyen célt tudnak egyáltalán adni nekik?

S. F.: Valóban kevés a kapacitás, de egyelőre ennyi pénzünk van. Őszintén, még 60 gyereknek se tudok segíteni egyesével, de az igazán tehetségeseket a pártfogásomba veszem. Idén például két fiú elhatározta, hogy Berlinben akar továbbtanulni. Minden esélyük megvan rá, nagyon ügyesek. A nyári kurzus után egy intenzív német nyelvtanfolyamra mentek, majd bemutattam őket különböző zenei együtteseknek. A Berlini Filharmonikusok vezetője például azt mondta, hogy szeretne velük és az iskolával együttműködni a jövőben. Pár nap után megkérdeztem a fiatalokat, hogy hogy érzik magukat. A válaszuk az volt, hogy soha nem érezték azt, amit ott. A török, az angol, az arab, az olasz diákok között, ők is egyek voltak közülük, azaz ugyanolyanok. Ez a multikulti, amibe én is beleszerettem Berlinben.

hvg.hu: Ha már itt tartunk: itthon a zeneiskola nem erősíti azt a sztereotip képet, hogy a cigányok zenéljenek, mert abban legalább jók?

S. F.: De, igen, erősíti. Mégis azt gondolom, hogy az egyedüli kiutat a mostani a helyzetből a tanulás, az oktatás jelentheti. Azt látom, hogy itthon sok a probléma, mégse történik semmi. A kurzus során a 12 hét alatt önbizalmat nyernek a gyerekek. A zene balzsam, gyógyít. Nálunk egészen más a pedagógiai módszer, mi tiszteljük a gyerekeket és szó szerint játszunk velük. Azt gondolom, hogy nem megfélemlíteni kell őket, hanem a meglévő tudásukra kell építeni. Ezt mi kihozzuk belőlük. És nemcsak zenét tanulnak, ha kell, leülünk velük matekozni, nyelvet tanulni. A legnagyobb öröm a gyerekeknek, ha együtt játszhatunk a MÜPA nagyszínpadán. Nekem az a legnehezebb feladat, amikor a tábor végén fel kell olvasnom, hogy kik azok, akik jönnek velem a koncertre. Sajnos nem tudok mindenkit vinni.

Fülöp Máté

hvg.hu: Egy „multikulti” városból milyen a hazai közéletet nyomon követni, arról olvasni, hogy gárdisták masíroznak a cigánytelepek körül?

S. F.: Nagyon sokat kell még itthon tanulnia az embereknek arról, hogy mi is a tolerancia. Tisztelni kellene egymást. A mai világban ugyanis bárki nagyon könnyen lesüllyedhet, elég, ha elveszíted a munkád, és aztán nem tudsz visszajönni. Valóban vannak problémák, de nem lehet általánosítani. Amikor itthon vagyok, azt veszem észre, hogy az emberek suttognak. Azaz morognak, de csak halkan, nem merik nyíltan, hangosan elmondani a véleményüket, mert féltik az egzisztenciájukat, de beszéljünk mi is inkább másról. Engem Németországban nagyon sokszor hívnak különböző beszélgetésekre, hogy mondjam el, mit is gondolok a mai helyzetről, ami Magyarországon történik ma a cigányokkal. Azt érzem, hogy nagyon rossz a megítélésünk a romagyilkosságok miatt és más miatt is.

hvg.hu: És ilyenkor mit tud mondani?

S. F.: Nem sok mindent. Mit mondjon az ember, amikor lelőnek egy gyereket?

A Snétberger Zenei Tehetség Központ végzőseinek koncertje a Művészetek Palotájában - kattintson Nagyítás-fotógalériánkért!

Fülöp Máté

hvg.hu: Térjünk vissza egy kicsit az iskolára: lát esélyt arra, hogy egész éves oktatás lesz az intézményben?

S. F.: Nem tudom. Óriási költsége van az iskola fenntartásának, és annak, hogy teljesen ingyen tanulhassanak a gyerekek. Folyamatosan harcolunk. Év közben egyelőre különböző rendezvényeknek adjuk ki az iskolát, ebből tudjuk finanszírozni magunkat. Pályázunk és szponzorokat keresünk. A Norvég Alap, az OSI és a Magyar Állam támogatásával tudtuk megnyitni az iskolát.

hvg.hu: Mikor lesz a következő fellépése?

S. F.: Berlinben, a Brandenburgi kapu mellett egy roma holokauszt emlékművet ad át október 24-én Angela Merkel. Engem ért az a megtiszteltetés, hogy játszhatok az avatáson. 22 diákommal pedig aznap este zenélünk a megemlékezésen, ahova lehet, hogy Angela Merkel is eljön.