Kedden kezdi újra tárgyalni a Budapest Környéki Törvényszék a 2008-2009-ben hat halálos áldozatot követelő, romák ellen elkövetett gyilkosságsorozat vádlottjainak ügyét. A legújabb fejlemény, hogy a Magyar Hírlap információi szerint meg kell ismételni a DNS-mintavételt a romagyilkossággal vádolt négytagú banda tagjaitól, mert elfogásuk után az eljárási sorrendet felborítva vettek tőlük a rendőrök mintát. A lap ezt a vádlottak padján ülő Kiss testvérpár ügyvédjére, Bérdi Zsoltra hivatkozva állította szeptember 13-án.

A védő azt mondta a lapnak, hogy a bíróság végzése szerint a tanácsvezető egy szakértőt azzal bízott meg, hogy újra vegye le védence és testvére DNS-mintáját. Erre azért van szükség, mert amikor a Perényi1 szórakozóhelyen elfogták a társaságot, Kiss Árpádtól és testvérétől rögtön DNS-mintát vettek, viszont ekkor még nem voltak gyanúsítottak, így a mintavételt akár meg is tagadhatták volna, de ilyen irányú figyelmeztetést nem kaptak - fejtette ki az ügyvéd a lapnak, aki azt állította, más eljárási hibákat is észlelt a nyomozói munkában.

Még egyszer?

Ezzel akár újra is kezdődhet a per egy szakasza, hiszen a nyári ítélkezési szünet előtti utolsó ülésen éppen egy biológiai anyagok és anyagmaradványok azonosságával és azonosí­tásával foglalkozó szakértőt hallgattak meg. Az igazságügyi hemogenetikus véleménye szerint a Nagycsécsen és Tarnabodon talált DNS-minták megegyezést mutattak az elsőrendű vádlott, Kiss Árpád és testvére, István DNS-mintáival. Egy piricsei bűnjelen kimutatott genetikai profil Kiss Árpádéval mutatott megegyezést.

A szakértő közlése szerint megállapítható volt, hogy a piricsei helyszínen egy töltényhüvelyen kimutatott genetikai profil Kiss Árpád genetikai profiljával megegyezést mutatott. A nagycsécsi helyszínen talált Molotov-koktélos palackon kimutatott genetikai profil Kiss Árpádéval és Kiss Istvánéval mutatott teljes mértékű egyezést. A szakértő elmondta, hogy a tarnabodi cselekmény helyszínén kimutatott részleges genetikai profilok szintén a testvérpár mintáival mutattak egyezést. Kiss István a tárgyaláson észrevételezte, hogy szerinte egyes szakértői dokumentációk készítése során eljárásjogi hibák történtek, két esetben pedig okirat-hamisítás.

A romagyilkosságok vádlottainak tárgyalása tartogathat még meglepetéseket

MTI / Máthé Zoltán

Az esetleges eljárási hibáknál sokkal súlyosabb megállapításokra jutott az ügyben a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) megbízásából jelentést készítő Gulyás József, volt SZDSZ-es parlamenti képviselő, a nemzetbiztonsági bizottság egykori tagja. Szerinte hamarabb elfoghatták volna a romagyilkosságok elkövetőit, ezáltal halálos áldozatokat követelő bűntettek elkövetését akadályozhatták volna meg a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH – ma Alkotmányvédelmi Hivatal) munkatársai. Gulyás József szerint a romagyilkosságokkal kapcsolatban az NBH „műhibák” sorozatát vétette, több szakmai és vezetői szinten is hibáztak az akkori NBH részéről.

Végzetes hibák

Ilyen volt például szerinte az, hogy az egyik vádlott, Csontos István adott információkat a Katonai Biztonsági Hivatalnak (KBH), ám ezeket a KBH visszatartotta és az NBH-nak sem továbbította. Az első halálos támadás előtt fél évvel már értesültek a titkosszolgálatok arról, hogy az ügy egyik jelenlegi vádlottja, Kiss István társaival fegyvereket akar szerezni. Ezt az információt azonban nem ellenőrizték, mert azt nem találták elég konkrétnak, s úgy vélekedtek, hogy az inkább következtetéseken, feltételezéseken alapul. Később viszont kiderült, hogy nem egyetlen információ jutott el a titkosszolgálat embereihez. Amennyiben pedig ezeket az értesüléseket alaposan ellenőrzik, esetleg megakadályozható lett volna, hogy halálos áldozatokat követelő támadásokat hajtsanak végre. Az első ilyen eset a fegyverszerzési tervekről szóló hírek után fél ével történt, Nagycsécsen.

Az NBH rendelkezett ugyan a megfelelő törvényi felhatalmazással, szervezeti-technikai feltételekkel, és költségvetési forrásokkal, mégsem volt képes a tőle elvárható gondossággal, alapossággal ellátni feladatát – írta Gulyás József. A volt képviselő emiatt pedig arra a következtetésre jutott, hogy a magyar állam alkotmányos mulasztást követett el, mert nem tudta állampolgárai számára garantálni alapvető jogaik védelmét. Így az áldozatok és hozzátartozóiknak esetleges kártérítési igényével szemben az államnak kell helyt állnia. Gulyás hangsúlyozta, itt az ideje, hogy ezen a téren is történjen valami. „A sértettek ugyanis nem egyszerűen a trauma feldolgozásához elengedhetetlenül szükséges mentális segítséget nem kapták meg, hanem a támadások óta azzal is szembe kell nézniük, hogy korábbi életlehetőségeik is végletesen beszűkültek.”

A 2008-2009-ben történt, hat ember halálával végződő romagyilkosságok miatt tavaly indult büntetőper a Budapest Környéki Bíróságon. A sorozatgyilkosságokkal a Kiss fivéreket, Árpádot és Istvánt, valamint Pető Zsoltot és Csontos Istvánt vádolja az ügyészség.