Az eredeti elképzeléssel szemben nem regisztrálhatnak majd levélben a Magyarországon élő választópolgárok, ha a parlament elfogadja az alkotmányügyi bizottság által szerdán, az alaptörvény módosításához benyújtott indítványt. A levélben történő regisztráció lehetőségét a javaslat a határon túliak számára tartaná fent, a magyarországiaknak csak a személyes, illetve az internetes feliratkozás lehetősége maradna meg.

Az alaptörvény módosítását a választási regisztráció miatt kezdeményezte Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár. Eredetileg azonban csak annyit akartak az átmeneti rendelkezések közé foglalni, hogy sarkalatos törvény „kérelemre történő névjegyzékbe vételhez kötheti” a választójog gyakorlását. Ez kizárta volna a lehetőségét annak, hogy az előzetes regisztráció lényegét az Alkotmánybíróság megsemmisítse, de a testület még beleköthetett volna a törvény részletes szabályaiba.

Az alkotmányügyi bizottság által beterjesztett módosító javaslat viszont beemelné az alaptörvény részét képező átmeneti rendelkezések közé a regisztráció részletszabályait, például azt, hogy a szavazás előtt 15 napig lehet regisztrálni. Előírnák azt is, hogy a névjegyzéket minden parlamenti választás előtt újra össze kell állítani, kivéve az előrehozott választásokat, amikor erre nincs szükség (vagyis csak azok szavazhatnak, akik a korábbi választásra már feliratkoztak).

A bizottság módosító javaslata szerint a magyarországi lakóhellyel rendelkező polgárok személyesen, vagy „a kérelmező azonosítását lehetővé tevő elektronikus úton” regisztrálhatnak, míg a határon túliak levélben vagy elektronikus úton. A választási eljárási törvény javaslata a belföldiek számára is lehetővé tette volna a levélben történő regisztrációt, igaz, mindössze 15 napra: 2013. szeptember 1-től 15-ig lehetett volna így feliratkozni a névjegyzékbe.